Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-23 / 221. szám
2014. SZEPTEMBER 23., KEDD U jxj. Kiállítás, díjazás, gála Saigótarján. A korosztálybeli „aranykezűek” munkáit bemutató kiállítás megnyitásával kezdődnek az Idősek világnapja alkalmából tartandó városi események szeptember 26-án pénteken 13 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. 14 órára a Stécé Kávéházban a Salgótarján Civil Társa- dalmáért-díj átadására várják az ünnepeiteket, beszédet mond Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. A József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében 17 órától világnapi gálával köszöntik végül az időseket. Fészert bontottak... Karancskeszí. Egy fészer falát kibontva jutottak hozzá a hiányzó kerékpáralkatrészhez a tolvajok Karancskeszi- ben. Lopás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 21 éves férfi és társa, egy 15 esztendős fiú ellen Salgótarjáni Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A helybeli fiatalok nemrég bementek egy karancskeszí családi ház udvarára, ahol megbontották a fészer falát. Miután így bejutottak a melléképületbe, leszerelték és ellopták az ott tárolt mountain bike hátsó kerekét. A rendőrök elfogták a gyanúsítottakat. A 15 éves fiú lakóhelyén megtartott házkutatáson - saját kerékpárjára szerelve - megtalálták és lefoglalták az eltulajdonított alkatrészt is. Három járás már eredményesen teljesített Nemzeti minősítést szereztek a salgótarjáni, a bátonyterenyei és a pásztói járások önkéntes járási mentőcsoportjai a közelmúltban Pásztón, a hasznosi víztározónál megrendezett harminchat órás gyakorlaton Pásztó4Ía$znOS. A Nógrád megyében 2013. év végén I megalakuló hat járási önkén- | * tes mentőcsoport közül három- 1 a salgótarjáni, a bátonyterenyei 1 és a pásztói - kezdte meg harminchat órás nemzeti minősítő gyakorlatát a Hasznosi-víztározó területén. A tározó több helyszínén és több időpontban, folyamatosan dolgoztak a mentőcsoportok a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság irányítása mellett. A pénteki első gyakorlatelemet, vagyis légi felderítést, motorcsónakos személymentést, ho- mokzsák-depóhely kialakítását és homokzsáktöltést, az elszeny- nyeződött víztisztító-rendszer helyreállítást követően a közös vacsora után teljesítették a második elemet. Ennek keretében a csoportok nyűlgátépítést végeztek este fél tízig, majd a harmadik gyakorlatelem már teljes egészéMotorcsónakos személymentés is szerepelt a gyakorlatelemek között ben éjszakai tevékenységet jelentett, vagyis szivattyút telepítettek, szivattyúztak és megvilágítást építettek ki a résztvevők. Ezzel párhuzamosan járvány- és közegészségügyi feladatokat is teljesíteniük kellett, így területfertőtlenítés, személymentés, valamint vegyi- és sugármentesítési feladatok adtak munkát a járási mentő- csoportok tagjainak. A negyedik gyakorlatelem az éjszakai homokzsákszállítás volt, majd rövid pihenő után reggel hat órakor az ötödikre, vagyis a bordás megtámasztásra és ellennyomó medence kiépítésére is sor került Délelőtt tíz órától honvédelmi és katonai igazgatási ismeretek, elsősegélynyújtás, lelki gondozás, halottakkal kapcsolatos halaszthatatlan járvány- és közegészségügyi, továbbá kegyeleti és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása témakörökben kaptak ismereteket a gyakorlat- vezető, Angyal Tibor tűzoltó alezredes, a salgótarjáni katasztrófa- védelmi kirendeltség vezetője, a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és az egyházak képviselőinek jóvoltából. A délután hátralévő részében terület-visszarendezés, területtisztítás, felszerelés ellenőrzés jelentett feladatot, majd a gyakorlat értékeléssel zárult. A Nemzeti Minősítő Bizottság vezetője, Antal István tűzoltó alezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes, valamint a bizottság tagjai, Juhász László tűzoltó alezredes, megyei polgári védelmi főfelügyelő és Vincze Sándor tűzoltó alezredes, a rétsági katasztrófavédelmi őrs parancsnoka megfeleltre értékelték mindhárom önkéntes járási mentőcsoport nemzeti minősítő gyakorlatát- Mindhárom csapat tagjai megfelelően helytálltak, erőt és fáradtságot nem kímélve, fegyelmezetten, közös erővel hajtották végre a követelményeket - fogalmazott Antal István. A gyakorlatban közreműködött a katasztrófavédelmi igazgatóság állománya, a katasztrófavédelmi mobil labor és katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, a Palóc Mentő- csoport, a megyei és a helyi védelmi bizottság elnökei, az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zit, a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete, valamint az egyházak képviselői. HIRDETÉS A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése ÉMOP-2.1.1/A-12-k-2012-000ó Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély-Szentkút, ahová több mint 800 éve érkeznek a zarándokok, hogy zarándokútjukon, a szent kút forrásánál és a különböző liturgikus események során megújulást találjanak. Az első templomot az 1100-as évek második felében építették, ennek utóda, a barokk kegytemplom 1970- ben basilica minor rangot kapott. A búcsújáróhely csodálatos hegyvidéki környezetével az évszázadok során a római katolikusok leglátogatottabb magyarországi kegyhelye, de egyben a turizmus egyik jelentős hazai bázisa is lett. 2012-ben a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által létrehozott Fons Sacer belső egyházi jogi személy sikeresen pályázott a szentkúti komplexum vallásturisztikai vonzerővé fejlesztésére, rekonstrukciójára. Ezzel az elmúlt évtizedekben háttérbe szorított kegyhely az európai uniós pályázat keretében több mint 2,7 milliárd forintot nyert a teljes kivitelezésre. A fejlesztés legnagyobb részének elkészülte 2014 decemberére várható. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak a szent helyek és terek nyugalmának és szentségének megőrzésére, valamint azoknak a turisztikai lehetőségeknek a megteremtésére, amelyek az ideérkezők számára használhatóbbá teszik a búcsújáróhelyet (pl. akadálymentesítés, zarándokszállás, közösségi terek). A rekonstrukció egyik fő célja, hogy a kegyhely építészetileg is egységes arculatot kapjon, hogy az üzemeltetés alkalmazza a környezetkímélő technológiákat. A műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert rehabilitációja, a zarándokok gyülekező helye, a szabadtéri misézőhely liturgikus tere és a szent kút környékének rendezése kiemelt jelentőséggel bírt a fejlesztésben. Már most nagyon sokakat vonz Marko Ivan Rupnik hatalmas szabadtéri mozaikkompozíciója, amely Szűz Mária életének három eseményét és a Magyarok Nagyasszonyát mutatja be, magyar szentekkel körülvéve. A pályázat keretében ezeken kívül még számos egyéb projektelem is helyet kapott, így például egy- és kétágyas zarándokszállás 55 fő részére, hat és tizenhat ágyas zarándokfogadó 108 személy befogadására. A beruházással 21. századi színvonalú, komplex vallásturisztikai központ jön létre, amely reményeink szerint meghatározó vonzerővel bír majd országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Akik a korábbi években már ellátogattak ide, bizonyára hatalmas változásokat fognak tapasztalni, de továbbra is találkozhatnak a kegyhely nyugalmával, békéjével. Akik pedig most járnak majd itt először, maradandó emlékekre és gyönyörű környezetre számíthatnak Mátraverebély- Szentkúton. A szabadtéri kegyoltár mozaik kompozíciója 2014 tavaszán Marko Ivan Rupnik szlovén művész és jezsuita szerzetes vezetésével készült el a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely kegyoltárának mozaik díszítése. A rendkívül mozgalmas műalkotás a római bazilikák freskóiról ismert bibliai történeteket, a magyar szenteket és Szent István király országfelajánlását jeleníti meg. A világszerte ismert egyedi szín- és formavilága jól illeszkedik a megújult szabadtéri misézőhely hangulatába. Az oltár mögött a Szűzanya életének eseményei láthatóak mint az angyali üdvözlet, Jézus születése, Mária halála és mennybevitele. Az oltártér fölé boruló barlang kupolává alakult át, azt a pillanatot ragadja meg, amikor Mária megérkezik Isten országába. A képmező középpontjában a feltámadt Krisztus látható, aki megkoronázza anyját, vagyis részt ad neki saját dicsőségéből. Mária lábaitól egy forrás indul el, amely a kegyhely szent kútjának és a Szűzanya szentkút megjelenésének szimbóluma. A kompozíció jobb oldalán a magyar történelem első szentjei láthatóak. Itt kapott helyet a Szent Istvánról szóló részlet, amikor első királyunk a Jelenések könyvéből ismert huszonnégy vén példájára leveszi koronáját és Krisztus elé helyezi, illetve Mária oltalmába ajánl- I j ja nemzetét. Az alkotás bal oldalán Boldog Meszlényi Zoltán és az 1944-ben mártírhalált halt Boldog Salkaházi Sára képmása látható. A kanonizált szentek mögött a hét magyar ferences vértanú jelenik meg Krisztus szenvedéseinek eszközeivel. A főoltár-kompozíció részeként Szent István országfelajánlása, körülötte pedig a magyar kereszténység első nagy szentjeinek csoportja, valamint a boldoggá avatás előtt álló ferences vértanúk képmása együttesen csak itt, a Nemzeti Kegyhelyen csodálható meg. A megújult szabadtéri misézőoltár a kegyhely más részein jelenleg még zajló felújítási munkálatok idején is megtekinthető.
