Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-23 / 221. szám
Új játszóterek az óvodákban A város önkormányzata korábban már elkezdte felújítani a helyi óvodákat. Több intézmény új járdát, kerítést kapott, és modern technikai eszközök - projektorok, diavetítők, laptopok és nyomtatók - is érkeztek. Most viszont még tovább mentek: modern játszótereket alakítanak ki az óvodákban - tudtuk meg Rákos Szabolcs projektmenedzsertől, aki kiemelte azt is: a munkálatokat egy közel 80 milliós pályázat segíti. Bátonyterenye. - Komoly összeget nyert korábban a kistérség. Ebből végeztük el a fent említett felújításokat és vásároltuk meg az eszközöket az intézményekbe. Ezen túl lehetőség nyílt - ugyancsak a pályázat keretei között - a térség óvodai dolgozóinak képzésére, valamint új, modernebbjátszóterek kialakítására is - ismertette Rákos Szabolcs. A projektmenedzser hozzátette: a kültéri játékok megérkeztek, telepítésük jelenleg is zajlik, viszont olyan jól haladnak a munkálatok, hogy szeptember 17-én a kisterenyei Napsugárban és a falusi településrészen található Tölgyfa óvodában már át is aaták az új játszótereket. “ Az eseményen köszöntőt mondott Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Nagy- Majdon József polgármester. Jelenlétével megtisztelte az átadó rendezvényt: Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő, Skuczi Nándor, a Salgótarjáni Járási Hivatal vezetője, valamint Gembiczki Ferenc alpolgármester és Molnár Ferenc helyi képviselő. Rákos Szabolcs elmondta azt is: az Őzikében szeptember 26-án, míg a Csupafül óvodában október 3-án vehetik birtokba a gyerekek az új játszótereket Százévesen is működnek a tarjáni tűzhelyek Helyi lakosok magángyűjteményéből is válogattak öntvénydísztárgyakat Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A város történelme szorosan összekapcsolódik a területén működő gyárak történetével, ezért is tartanak nyolc éve ipartörténeti emléknapot a nógrádi megyeszékhelyen. A megyei múzeum önkormányzati tulajdonba kerülése óta pedig kiemelt figyelmet fordítanak a salgótarjáni gyárak ipartörténeti hagyatékának bemutatására - mondta a megnyitón Salgótarján polgár- mestere. Székyné dr. Sztrémi Melinda emlékeztetett rá, tavaly a szintén 120 éves öblösüveggyárról emlékeztek meg, s egy százmillió forintos beruházással készülnek most a Dornyay Múzeumban az öblösüveggyártást bemutató állandó kiállításra. A polgármester ugyanakkor megjegyezte: Salgótarjánban az ipar nem csak megőrizni érdemes örökség, de a város arculatát a jövőben is formáló lehetőség. Az Eu- rópa-szerte ismert salgótarjáni tűzhelyek a városról kialakult képet is formálják, ezért is kötöttek stratégiai partnerséget a tűzhelygyár, vagyis a Wamsler SE vezetésével, diplomás szakembereiknek pedig tervezik, hogy igény esetén jelképes áron albérletet, illetve építkezéshez kedvezményesen telket biztosít az önkormányzat. Szamosi Andrea, a Wamsler SE vezérigazgatója elmondta: a német piacon a nyolcvanas évektől jelen vannak, s mára meghatározóak ott. Kályháikat, tűzhelyeiket huszonhárom európai országba exportálják, az európai kandallópiaci kereslet 7-8 százalékát a salgótarjáni gyár elégíti ki, amely jelenleg nyolcszázharminc saját dolgozónak biztosít munkát, s további hatvan főt munkaerő-kölcsönző cégen keresztül foglalkoztatnak. A Dornyay Béla Múzeum munkatársai nagy gonddal állították össze az új, időszaki kiállítást, amelyet Fodor Miklós igazgató-helyettes ajánlott a tárlatlátogatók figyelmébe. A megnyitót színesítette Fodor Diána zongorajátéka, s fontos megjegyezni, hogy a bemutatott kályhákat és öntvény-dísztárgyakat nem csak a múzeum és a gyár gyűjteményéből, hanem helyi lakosok magángyűjteményéből is válogatták. Balogh Zoltán ipartörténész az év végéig látogatható tárlat megnyitóján kiemelte: a gyár vezetése a századfordulót követően szervezett kereteket biztosított a szabadidős közösségteremtő tevékenységeknek. így alakulhatott meg 1912-ben a Hirsch és Frank Gyár Alkalmazottainak Olvasóköre, 1922-ben pedig a Hirsch-gyári Atlétikai Club, amelyben labdarúgó szakosztály működött, s a gyár a hatvanas években már NBI-es férfi-, a nyolcvanas években pedig NB Il-es női röplabda csapatot is fenntartott. Emellett dalkör, színjátszó kör, zenekar és kultúrotthon nyújtott lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére - ezek működését tablókon láthatja a közönség. Salgótarjánban 1894. május 16-án három kisvállalkozó vasöntöde és gépgyár építésére kapott telepengedélyt. A kályha- és tűzhelyöntvényeket, vasúti féktuskókat készítő gyár 1898-ban egyesült a Hirsch és Frank budapesti kisvasöntödei közkereseti társasággal. A budapesti gyár munkagépeket állított elő, a salgótarjáni gyártelep az öntvényeken kívül vasalkatrészek, iparcikkek és csaSalgótarjánban az ipar nem csak megőrizni érdemes örökség... Egészen fiatalok is megismerkedtek a százhúsz éves tűzhelygyár termékeivel varok gyártásával foglalkozott. A századfordulón, elsőként az országban a salgótarjáni gyár meghonosította a díszöntvények készítését, majd német szabadalom alapján öntöttvas-kályhák gyártásába fogott. 1922-től a vállalat előbb áttért az olcsóbb Kalor töltőkályhák és az egyszerűbb „karikás kályhák" gyártására, majd a terméklistán megjelentek a takaréktűzhelyek is. Az 1930- as évek közepén mintegy 90 cikkcsoportban előállított 2700 termékféle mintegy kétharmadát a kályhák és a tűzhelyek tették ki. Az államosítás után a gyár önálló lett, 1954-re Salgótarjánban gyártották Magyarország tűzhelyeinek 84 százalékát és a kályhák 64 százalékát. Az 1992-es privatizáció során magyar-német vegyesvállalattá alakult, s meghatározóan háztartási fűtő- és főzőkészülékeket állított elő. A cég 1995-2000 között két újabb gyáregységgel bővült. A cégcsoport többségi részvényei magyar befektetők tulajdonában van, a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Rt. ma legnagyobb kandallógyártója. Az Európa-szerte ismert salgótarjáni tűzhelyek a városról kialakult képet is formálják Ot évtized elteltével találkoztak Karancslapujtő. Nem mindennapi esemény helyszíne volt a napokban a Karancs-völgyi település. A helyi általános iskola 1964-ben végzett diákjai és tanárai találkoztak az ötvenedik évfordulón. Az osztályban 39 diák kezdte meg tanulmányait 1956 szeptember elsején. Az osztály sajnos mára némileg megfogyatkozva, de élményekkel telve ünnepelt, felidézve a régmúlt emlékeit. A családias vacsorán a még köztük lévő Urbán Gézáné és Urbán Tiborné tanító nénik is köszöntötték régi tanulóikat. Az eseményt a régi tablóképpel díszített torta koronázta meg. Kép és szöveg: Gyurkó Péter
