Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-20 / 219. szám
Stratégiai gondolkodás, munka alapú város Ciklusértékelő interjú Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel Mérleget vonni négy év önkormányzati munkájából nem könnyű feladat, a közelmúltban mégis többen kérték ezt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármestertől. Olvashattunk vele interjút például a Magyar Nemzetben s megtette értékelését a ciklus utolsó testületi ülésén is. Az október 12-i önkormányzati választásokhoz közeledvén arra kértük, foglalja össze nekünk is, melyek az elmúlt évek legnagyobb sikerei, beszéljen a kihívásokról és a legnehezebb feladatokról, szóljon a különböző területeket érintő munkáról. S nem utolsó sorban körvonalazza a jövő terveit.- Egy település életének, az önkormányzati munkának alapja az a költségvetés, amely- lyel gazdálkodhat. Hogy alakult ez az elmúlt két ciklusban Salgótarján esetében?- Amikor 2006-ban megalakult Salgótarján első fideszes közgyűlése, nagyon nehéz anyagi helyzetben volt a város. A korábbi években ugyanis komoly mennyiségű működési és fejlesztési hitelt halmoztak fel. Az első ciklus - a szocialista kormány ön- kormányzatokat tönkretevő intézkedései miatt és a már meglévő hitelállomány miatt - a túlélésről szólt Arról, hogy megmentsük a munkahelyeket, az alulfinanszírozottság ellenére fenn tudjuk tartani intézményeinket. S meg kellett értetni a szakágak képviselőivel, hogy nem tudunk továbblépni, gúzsba kötve táncolunk, mert a kormányzat nem tekinti partnerének az önkormányzatokat, így Salgótarjánnak a forráshiány miatt nincs mozgástere. 2010-re az utolsó tartalékokat is feléltük, szinte már a hitelt hitelből finanszíroztuk. Ha nincs kormányváltás sok önkormányzattal együtt Salgótarján is csőd közeli állapotba jut. Attól kezdve azonban problémáink nyitott fülekre és segítő szándékra találtak. Az Orbán-kormány első lépéseinek egyike volt az önkormányzatok helyzetének felmérése, a feladatok állam és önkormányzat közti megosztásának megoldása. Forráshiányos önkormányzatok azonnali támogatásokat kaptunk a működéshez, négy év alatt Salgótarjánba 3,2 milliárd forint érkezett extra kormányzati támogatásként. Megtörtént a feladatok megosztása, áttértünk a feladat finanszírozásra, így már biztonsággal tudtuk tervezni a költségvetéseket. A ciklus második felére pedig elindult az adósságátvállalás, amely további 3,2 milliárd forintot jelentett Salgótarján számára. Újra lettek tartalékaink is.- Ezzel új fejezet kezdődött Salgótarján életében...- Igen, ugyanis ez a város már a tanácsrendszerből adóssággal lépett át. A kormány segítségének köszönhetően a 2014-es évi költségvetésünk az, amely már egyáltalán nem tartalmaz hitelt. Gondoljunk csak bele, hogy egy család életében milyen sorsfordító az, ha megszűnik a tartozása. Onnantól kezdve a törlesztő részletekre szánt pénzt másra lehet fordítani. Nincs ez másképp az önkormányzat esetében sem: Salgótarjánnak ez éves szinten minimum 500 millió forintot jelent. Ezért tudunk idén utakat újítani 300 millió forintból, játszótereket építeni 40 millió forintból, bővíteni a közvilágítást 27 millió forintból, félretenni 43 millió forintot működési tartalékként. Ilyen évtizedek óta nem volt ebben a városban...- Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyszer azt nyilatkozta, ahogy amióta együtt dolgozik önnel a Parlamentben, mindent tud az öblösüveggyártásról...Mennyire volt jó hatással az érdekérvényesítő erejére az, hogy ön az előző parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő is volt?- Nagyon sokat jelent a kapcsolati tőke. Az, hogy heti rendszerességgel tudtam államtitkárokkal, miniszterekkel egyeztetni, sőt szót váltani a miniszterelnök úrral adott esetben, óriási dolog. Az öblösüveggyár már-már emblémámmá vált a Parlamentben, nem véletlenül mondta azt Lázár János, amit mondott. A gyártás újraindításában partner volt a kormány, most pedig azon dolgozunk, hogy egy 250 fős létszám- bővítést jelentő fejlesztéshez adjon támogatást. Bízom ennek is a sikerében. Én egyébként úgy gondolom, hogy annak az időnek már vége, hogy csak úgy a tenyerünket nyújtjuk, s tétlenül várjuk a sült galambot. Én annak a híve vagyok, hogy akkor kérjünk segítséget, amikor már megteremtettünk valamit, amikor van mihez segítséget kérni. Nézzük meg például a turisztika területét. Nagyon komoly munkával létrehoztuk a Novohrad-Nógrád Geoparkot, megszereztük - idén pedig megtartottuk - az európai és a globális hálózathoz tartozás jogát. S csak ezután kértük a kormány segítségét turisztikai fejlesztéseinkhez. Azonnal, egy szóra meg is kaptuk kiemelt kormányzati támogatásként azt a 614 millió forintot, amelyből a Salgótarjánt érintő beruházások, a salgóbányai kaszinó újjáépítése és az eresztvényi egykori Napsugár Étteremnek a helyén egy oktató, kutató és iránytó központ kialakítása hamarosan elkészül. Ezzel emble- matikus, az itt élők szívéhez közel álló épületeket mentünk meg az enyészettől.- Milyen nagyságrendben érkezett fejlesztési támogatás Salgótarjánba az elmúlt ciklusban?- Ha a két, hulladékgazdálkodási és rekultivációs, több települést érintő gigaprojektet is beleszámoljuk, amelyek 3-3 milliárd forintot tesznek ki, akkor olyan 20 milliárd forint körüli összeg az, amely Salgótarjánba érkezett. S ennél az előttünk álló években csak több jöhet, mert a 2014- 2020-as uniós fejlesztési időszak történelmi jelentőségű lesz egész Magyarország életében. Nagyon fontos, hogy mi már egy éve dolgozunk azokon a projekteken, amelyeket az előttünk álló években meg kívánunk valósítani. Salgótarján címzetten 8,6 milliárd forintot már biztosan elkölt- het, de a megyei 20 milliárdos forrásból is jut majd a megyeszékhelyre. S akkor még nem beszéltünk egyes ágazati forrásokról.- Mi a helyzet a munkahelyteremtéssel? Ez a legnagyobb elvárása az embereknek.- A szirénhangokkal ellentétben jól teljesítettünk e tekintetben is. A regisztrált álláskeresők száma 2013 év végére lecsökkent a 2002-es szintre, 2200 fő körülire. Csak összehasonlításképp mondom, hogy 2010-ben ez a szám még több mint 4000 volt. Ez köszönhető annak, hogy a helyben működő cégek a válság idején is megőrizték a munkahelyeket, sőt 2010 után bővíteni is tudtak. Most én 450 főről tudok összességében a nagyobb termelő cégeket nézve, de például már elmondhatom, hogy a Wamsler most kereset meg bennünket egy újabb 60 fős bővítés lehetőségével. Emellett a közmunkában éves szinten folyamatosan foglalkoztatunk 5-600 embert. S akkor még nem szóltunk a szolgáltató ágazatról, a közszféráról, hiszen a kormány- hivatalok, a KLIK létrejötte is jelentett létszámfejlesztést. A folyamatban lévő fejlesztések - a turisztikaiak is - munkahelyeket jelentenek, hiszen a létesítmények működtetéséhez személyzet szükséges. Munkát jelentenek az építkezések is, amelyek nagy ütemben zajlanak a városban, legyen szó az útépítésekről, a közterületek felújításáról vagy mondjuk ingatlanok felújításáról, például a „kolduspaloták”, vagy az óvoda-, iskola-, bölcsődeépítés.- Mely fejlesztésekre a legbüszkébb?- Ha itt is utalni akarnék a szirénhangokra, akkor azt mondanám, hogy a kerékpárúira és a szökőkútra, de úgy gondolom, hogy a salgótarjániak is tudják, érzik a mindennapokban, hogy ennél sokkal többről van szó. Építettünk egy új óvodát Zagyva- pálfalván. Van egy szinte új iskolánk, a Kodály Zoltán tagiskola, s hamarosan birtokba vehetik gyermekeink az új bölcsődét is. Ez a három beruházás önmagában 1,3 milliárd forintba került. Büszke vagyok a már említett, északi-városrészt érintő turisztikai fejlesztésekre, a Bolyai-labor, a mozi, a Múzeum tér, a kis főtér, az Erzsébet tér, az Országzászló Emlékhely, a Kálvária, a Magyar Feltámadás Barlang megújítására, a több mint húsz belterületi út megújítására, arra, hogy majd minden köznevelési intézményünkben 20 millió forintos nagyságrendben tudtunk fejleszteni. Ebben az évben például hatvan millió forintot költöttünk ezekre az épületekre. A közfoglalkoztatásban értékteremtő munkát végzünk: játszótereket kerítettünk körbe, járdák, lépcsők épültek szerte a városban. Ez jó példája annak, hogy mi munka alapú várost építünk: éves szinten 20-100 millió forint között mozog az az összeg, amennyivel kevesebbet kellett segélyre költenünk. Helyette munkát adtunk az embereknek, s több pénzt, ezzel egzisztenciát. Megszűnőben van a városban a „lapátot támasztó” közmunkás képe, nagyon remélem, hogy ebben egyetérthetünk. Nagy öröm számomra, hogy egyre többen munkát és nem segélyt kérnek tőlünk, s mi, a közfoglalkoztatásban adunk is.- Sokat áldoztak a kultúrára és az ifjúságra is. Ez utóbbit fejtsük ki, hiszen országosan modellértékű programokat dolgoztak ki a fiatalok megtartása, hazahívása érdekében.- Három és fél évre a megyei önkormányzattal közösen kétszázötven millió forintból megmentettük a BGF kihelyezett intézményét, de már akkor tudtuk, hogy ez nem végleges megoldás, hiszen a főiskola már rég'eldön- tötte, hogy kivonul a városból. Ezért már akkor megkezdtük az „újratervezést”. A felsőoktatási államtitkársággal folytatott közös gondolkodás eredményeképp idén szeptemberben megalakult a Salgótarjáni Felsőoktatási Kabinet. Egy közösségi típusú felső- oktatási modell kidolgozását vállaltuk, melynek képzési portfoliója is formálódik: műszaki, gazdasági és egészségügyi területet érintő terven dolgozunk. A stratégiát már továbbítottuk dr. Palkovics László államtitkár úrnak. A kormány még idén megteremtheti a jogszabályi hátterét elképzelésünknek, s egyetértésben a szaktárcával, már jövőre lesz felsőoktatás a megyében Salgótarján központtal. Az „Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk” ösztöndíjrendszert tavaly hívtuk életre. Célunk ezzel támogatni a felsőfokú képzésben részt vevő salgótarjáni fiatalokat teljes képzési idejük alatt havi ötvenezer forinttal. Az ösztöndíjhoz partnercégek is kapcsolódnak, akik a diploma megszerzése után majd foglalkoztatják a pályakezdőket. Tavaly hét fiatallal kötöttük háromoldalú szerződést. Úgy tervezzük, hogy négy év alatt elérjük a minimum huszonöt főt. Most fogadta el közgyűlésünk a „Haza-váró programot”, amely pedig a lakhatást könnyíti meg a fiatal értelmiségiek számára jelképes összegű lakásbérlési lehetőséggel, illetve építési telekkel.- Ezek nagyon átgondolt, hosszú folyamat eredményei..- Igen, én arra vagyok a legbüszkébb, hogy munkatársaimmal tényleg meg tudtuk valósítani az elmúlt nyolc évben a stratégiai tervezést. Nem egyik napról a másikra éltünk, nem percemberkeként élt ez a csapat, hanem nagyon tudatosan, apró lépésekkel haladva, de mindig hosszú távon gondolkodva, a reális lehetőségeket figyelembe véve terveztünk. Szerintem csak így lehet dolgozni.- Ha a további fejlődést, a lehetséges eredményeket nézzük, mik az előttünk álló időszak legfontosabb feladatai?- Először is az embereknek október 12-én a folytatásra kell szavazni. Mert nyolc év kőkemény munka áll mögöttünk, melynek eredményeit most lehet majd értékelni, a gyümölcsét most tudjuk majd szedni. Olyan fejlesztési lehetőségek állnak előttünk, amelyek soha korábban nem voltak és vélhetően nem is lesznek. A legfontosabb, hogy munkahelyek létesüljenek. Ebben mi elsősorban a helyi vállalkozásokra számítunk, akik tele vannak fejlesztési elképzelésekkel. Stratégiai partnerekként tekintünk rájuk a jövőben is. S számítunk a kormányra, amely az uniós források 60%-át gazdaságélénkítésre kívánja fordítani. Nagyon fontosnak tartom a térségben a bányászat kérdését is. Bátonyterenyén huszonkét fővel idén el is indult a vájárképzés. A gyerekek első körben a Bányamúzeumban fognak majd gyakorlati képzésen részt venni. De szükség van tanbánya nyitására a korszerű technológia elsajátítására. Hosszú távon azonban a bányák újranyitása a cél. Nagyon sok dolgos, dolgozni akaró ember szívesen végezné ezt a munkát. De ezt is csak az állam segítségével érhetjük el. A kulcs tehát a kezünkben van: csak úgy lesz Salgótarján igazán sikeres, ha a kormány és az önkormányzat továbbra is egy irányba, egy úton halad és egyformán gondolkodik. A kulcs tehát a kezünkben van: csak úgy lesz Salgótarján igazán sikeres, ha a kormány és az önkormányzat továbbra is egy irányba, egy úton halad és egyformán gondolkodik. i
