Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-15 / 214. szám

Minótaurosz palotájához és Zeusz barlangjához is könnye­dén eljuthatunk, ha dzsipet, quadot vagy robogót bérelve járjuk be Krétát. Akit vonzanak a görög mítoszok és le­gendák, nem hagyhatja ki Kréta szige­tét. Innen próbált viaszból és toliakból ragasztott szárnyakkal elmenekülni Daidalosz és fia, Ikarosz. A következ­mények ismertek: a fiú túl közel repült a naphoz, szárnyai elolvadtak, s a víz­Nem messze van innen első úti cé­lunk, a környék leghíresebb neveze­tessége, az egyik közeli hegyen meg­búvó Dikté barlang. Persze a túl bősé­ges ebéd itt akár meg is bosszulhatja magát, mivel a parkolótól meredek és köves hegyi út vezet fel a képződmény bejáratáig. A húszperces séta a tűző napsütésben bizony embert próbáló feladat. Igaz, utána annál nagyobb él­mény leereszkedni az ötven méter mély barlangba, ahol gyönyörű geoló­giai képződmények mellett kelleme­vonzalom alkoholszármazékokkal történő leülepítése másoknál is beválik... A következő nap azonban ismét a mítoszok nyomába eredünk - ezúttal quad, illetve robogó nyergében -, és a fővárostól, Irakliontól csupán néhány kilométerre található knósszoszi palo­ta felé vesszük az irányt. Az útiköny­vek alapján ez a sziget legnagyobb bronzkori épületegyüttese. A legenda szerint a vörös oszlopokkal, színes freskókkal díszített palota alatt lehe­tett az a labirintus, ahová bikafejű fiát, A sziget észak keleti részén Vai üdülő településnél található Európa legnagyobb természetes pálmaerdője Két nap tengerparti lazsálást köve­tő első utazgatós programunkhoz nyi­tott terepjárót bériünk, és a Lasszithi fennsíkot körülölelő hegyek felé vesz- szük az irányt. A kopár ormok közt 840 méter magasan bújik meg a sík­ság, amelynek sárgászöld mezői fe­hér lepedős szélmalmok százaival vannak teletűzdelve. Az autóutat sze­gélyező kicsiny falvak vendéglőibe ér­demes egy rövid ebédre betérni: fi­nom műszakát, szuvlakit, giroszt, dolmadeszt és egyéb helyi különle­gességet lehet itt kapni. be veszett. A szigethez fűződik a bika­fejű szörny, Minótaurosz története is, akit palotájának labirintusába zárt ap­ja, Minósz, de a legendák szerint a gö­rög főisten, Zeusz is Krétán látta meg a napvilágot, egy barlangban. Nos, a mi szállásunk ez utóbbi hely­színnél lényegesen lakályosabb, ráadá­sul az utóbbi két monda helyszínét, a knósszoszi palotát, illetve a Dikté bar­langot néhány órás kocsikázással vagy robogózással lehet megtekinteni. Érde­mes járművet bérelni, mert ez a megol­dás olcsóbb és jóval kötetlenebb, mint a szervezett buszos kirándulások. A főváros látképe... sen hűs levegőt szippanthat a látoga­tó. No és persze megcsodálhatja az egyetlen tárgyi bizonyítékot, amely igazolja, hogy e barlangban született és nevelkedett a görög főisten, Zeusz: a körülbelül háromméteres, csecs for­májú cseppkő alapján közös a véle­mény, hogy az istenek királyának elég nagy szája lehetett. A barlanglátogatás után az esteledés elől főhadiszállásunkra, Herszonisszoszba, il­letve annak szórakozóhelyeire menekü­lünk, ahol ouzóval és rákival (helyi tör­kölypálinka) öblítjük le a nap fáradalma­it A hangulatból ítélve a mitológia iránti Minótauroszt rejtette Minósz király. Bár a labirintust végül nem találtuk meg, kellemes órácskát töltöttünk a hatalmas, néhol domborművekkel, fal­festményekkel díszített romok között. Aki pedig ennél is többre vágyik, an­nak jó tudni, hogy az ásatáson talált legszebb szobrokat, freskókat az iraklioni múzeum őrzi. A félnapos izzasztó kultúrprogram után visszafelé menet kifejezetten jól­esik Iraklion és Herszonisszosz között, egy eldugott partszakaszon letáborozni. Bár tudjuk, hogy Aphrodité jó pár száz kilométerre innét, Ciprusnál emelke­dett ki a habokból, azért csak beleroha­nunk a tengerbe. Ha istennőt nem is, másféle élményeket biztosan tartogat­nak a kétméteres hullámok. Kréta gazdag madárvilágába tar­toznak a sasok, fecskék (melyek az észak-afrikai éghajlati zónába tarto­zó déli partvidéken egész évben megmaradnak), pelikánok és (lár­vák. A nehezen hozzáférhető he­gyekben és szurdokokban fészkel a veszélyeztetett szakállas saskeselyű. Rajta kívül él még a szigeten szirti sas, héjasas, fakó keselyű, Eleonóra- sólyom, vándorsólyom, Feldegg- sólyom, vörös vércse, macskabagoly, kuvik, dolmányos varjú, havasi csó­ka, havasi varjú, búbos banka és sok más madárfaj. Kréta legnagyobb szülötte Nikosz Kazantzakisz író, a Zórba és a Krisz­tus utolsó megkísértése c. filmek for­gatókönyvírója. Sírja Iráklióban (ré­gi nevén: Kandia), a városfalon talál­ható. Ugyanitt született a híres festő, Domeniko Theotokopulosz (El Greco) is. Kréta szigetéhez kapcsoló­dik a Minótaurosz és a krétai labirin­tus mitológiai története. 1 ? I I I ft 1 / / . - f4 — ^ — j 1 —1 I / I fim ■ M m % fp B-H #flg f | h j ' mm» art j mm* mm* mrnmi mm» ^ ~m& m# mm» mm* mm* A 14. századból származó velencei mintájú Frangocastello erőd Az egykori főváros Gortüsz romjai

Next

/
Thumbnails
Contents