Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-10 / 210. szám

7 > Meteorit csapódott be Managua. Meteorit csapódott be a nicaraguai főváros, Managua területén, hatalmas robajjal és mély krátert hagy­va maga után - tudatta az MTI. A közelben élők százai me­nekültek ki házaikból, attól tartva, hogy földrengés van. Az eseményben senki sem sérült meg. A mintegy 50 fokos szög­ben becsapódó meteorit érke­zését a tanúk szerint semmi­lyen fényjelenség nem kísérte, az általa keltett két kisebb föld­rengést azonban regisztrálták a fóldrengésfigyelő intézet mű­szerei is. A hatóságok szerint egyelőre nem világos, hogy a meteorit teljesen elégett, vagy az általa ütött kráter mé­lyén fekszik. Töredék Mozarttól Budapest Mozart egyik leg­népszerűbb szonátájának ere­deti kézirattöredékét fedezte fel nemrég az Országos Szé­chényi Könyvtár gyűjtemé­nyében a Zeneműtár vezető­je. A könyvtár által szenzáci­ósnak nevezett dokumentu­mot szeptember 26-án, a kuta­tók éjszakáján mutatják be először a közönségnek. A záró török indulóról ismert A-dúr szonáta autográfját a kül­földi szakmai bemutató előtt is­merheti meg a hazai közönség a kutatómunkát népszerűsítő eseményen. Az MTI úgy tudja, a művet a kézirat felfedezője, Mikusi Balázs, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgató- yáyUlrích Leisinger és Kocsis Zol­tán zongoraművész mutatja be. Kevesebb ülés, hosszabb élet Az ülve töltött idő csökkentése le­het a leghatékonyabb módja az öre­gedés lassításának - állítják svéd kutatók. Stockholm. Tanulmányuk szerint a túl sok ülés megrövidíti a kromoszómák végein ta­lálható „védősapkákat”, az úgynevezett telomereket, amelyek megakadályozzák, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai in­formáció - írta az MTI. A rövid telomerek a korai öregedéssel, be­tegségekkel és korai halálozással vannak összefüggésben, ami azt jelenti, hogy az ül­ve töltött idő csökkentése segíthet meghosz- szabbítani az életet azáltal, hogy megóvja a DNS-t az öregedéstől. Meglepő módon azon­ban a testedzés mennyiségi növelése nincs hatással a telomerek hosszára. A stockhol­mi Karolinska Egyetemi Kórház professzora­ként dolgozó Mai-Lis Hellenius szerint sok országban válik egyre népszerűbbé a rend­szeres testmozgás, az emberek ugyanakkor több időt töltenek ülve. A szakember szerint sokan aggódnak amiatt, hogy már nem csu­pán az alacsony fizikai aktivitás, hanem a sok ülés, az ülő életmód is jelentős fenyege­tést jelent az egészségre.- Feltételezésünk szerint a kockázati cso­portba sorolható idősek esetében az ülve töltött órák számának csökkentése fonto­sabb, mint a testmozgással töltött idő növe­lése - mondta Hellenius. A telomer a DNS-t „becsomagoló” makro­molekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és meg­akadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öreg­szik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül, ami azt üzenheti a sejteknek, hogy hagyjanak fel a osztódással és pusztuljanak el. A mostani vizsgálat során a kutatók 49 túl­súlyos, döntően ülő életmódot folytató, hatva­nas éveik végén járó ember vérsejtjeiben mér­ték a telomerek hosszát. Az alanyok fele hat­hónapos edzésprogramban vett részt, a többi­ek nem. A résztvevőket lépésszámlálóvál sze­relték fel, kérdőív segítségével mérték, hogy napjában mennyi időt töltöttek ülve és naplót vezettek a fizikai aktivitásukról. Az eredmények szerint minél kevesebb időt töltött ülve valaki, annál hosszabbak voltak a telomerei és annál nagyobb volt az esélye a hosszabb életre. Öt nap alatt négy műhold Sangha Öt napon belül két misszióval négy műholdat küldött az űrbe Kína, köztük egy tudományos kísérletekre használható, úgynevezett tá­voli érzékelő műholdat is pá­lyára állított - az MTI értesü­lése szerint. A csangsai Nemzeti Védel­mi Technológiai Egyetem által fejlesztett Tientuo-1 egyebek között mozgó földi célpontok valós idejű követését és a ké­pek azonnali földre küldését teszi lehetővé. A múlt hét vé­gén egy másik indítóközpont­ból, a Csiucsüen-ből két mű­holdat állítottak pályára. Roncsok kerültek elő Klimkovice. Világháborús szovjet harci repülő, egy Lavocskin La-7 roncsaira bukkantak az észak-morva- országi Klimkovi-cében - tudtatta az MTI. A második világháború vé­gén, a felszabadítási harcok idején, 1945. április 27-én lőtte le egy német gép, mellyel pár­harcba keveredett. A repülő 22 éves pilótájának maradványa­it is megtalálták a roncsok kö­zött, és azonosították is: Vaszilij Sztasko ukrán katona vesztette életét a légi tűzpárbajban. Előkerült a motor és a fe­délzeti fegyverek, a pilóta térképtáskája, cipője, ruhá­jának foszlányai, navigációs vonalzója. A pilóta maradvá­nyait antropológusok vizs­gálják meg. Elektromos szemétszállító A Debreceni Egyetem Műszaki Kara Villamosmérnöki és Mec hatronikai Tanszékének mérnökei által kifejlesztett elektromos hajtású hűl ladékgyűjtő autó Debrecenben. Az autót fél évig Békéscsabán tesztelik. Azonosították Hasfelmetsző Jacket Hasfelmetsző Jack személyazonosságát 126 évvel a szörnyű gyilkosságok után de­rítette ki egy amatőr nyomozó, Russel Edwards. London. Az MTI tudósítása szerint, a tettes, aki­nek kilétét az egyik helyszínen talált vállkendőn megőrződött DNS-maradványok árulták el, nem más, mint Aaron Kosminski 23 éves lengyelorszá­gi bevándorló. Russel Edwards kutatásairól köny­vet írt, amely a minap látott napvilágot a Sidgwick and Jackson Kiadó gondozásában. A Hasfelmetsző Jack (lack the Ripper) néven elhí- resült londoni sorozatgyilkos 1888 őszén öt nőt ölt meg a Whitechapel nyomornegyedben. Kiléte azóta is foglalkoztatja a közvéleményt, karaktere regények­ben, versekben, képregényben, dalokban, színházi darabokban, filmeken jelent meg. A rendőrségnek hat fő gyanúsítottja volt, de raj­tuk kívül a lehetséges tettesek több mint száz sze­mélyt számláló listáján olyan hírességek is szere­peltek, mint Albert Viktor walesi herceg, Walter Sickert posztimpresszionista festő, vagy William Gladstone egykor brit miniszterelnök. Aaron Kosminski (1865-1919), aki családjával az 1880-as évek elején Lengyelországból vándorolt az Egyesült Királyságba, a gyilkosságok idején Whitechapelben élt, alig 200 méternyire attól a hely­től, ahol a harmadik áldozat, Elizabeth Stride holt­testét megtalálták. A rendőrség be is idézte, de bi­zonyítékok hiányában kénytelen volt elengedni a férfit. Aaron Kosminski elmegyógyintézetben hunyt el 54 éves korában. Russel Edwards üzletember 2007-ben kezdett érdeklődni Hasfelmetsző lack iránt, miután árve­résen megvásárolta a negyedik áldozat, a Catherine Eddowes mellett megtalált vállkendőt. A 46 éves nőt 1888. szeptember 30-án, vasárnap haj­nalban, nem sokkal a harmadik áldozat, Elizabeth Stride meggyilkolása után ölték meg. A vállkendőt feljebbvalója engedélyével Amos Simpson őrmester vitte el a helyszínről, aki felesé­gét kívánta megajándékozni a kelmével. Az asz- szonyt elborzasztotta a gondolat, hogy vérpecsétes ruhaneműt viseljen, így az „ajándék” dobozba ke­rült és nemzedékeken át öröklődött anélkül, hogy kimosták volna. Legutolsó tulajdonosa 2007-ben bocsátotta árverésre. Russel Edwards Jari Louhelainen molekuláris biológust, a liverpooli John Moores Egyetem do­censét kérte fel a vállkendő vizsgálatára. A szak­értő, aki történelmi bűnügyek genetikai vizsgála­tával szerzett hírnevet, infravörös kamera segítsé­gével a szennyeződésről nemcsak azt állapította meg, hogy vértől származik, hanem azt is bebizo­nyította, hogy ütőérből ered. Ibolyántúli fényben elemezve a textílián viszont fluoreszkáló foltokat, azaz ondónyomokat fedezett fel. Jari Louhelainen egy általa kidolgozott új eljá­rással a vérfoltokból kizárólag anyai ágon öröklő­dő mitokondriális DNS 7 apró szegmensét vonta ki, majd összehasonlította ezeket Catherine Eddowers egyenes ági leszármazottjának DNS-vel. A vizsgálat alátámasztotta, hogy a vállkendőn az áldozat vére található. David Miller andrológus, a Leeds-i Egyetem docense a fluoreszkáló foltokban a húgyvezeték belhámsejtjeit fedezte fel, amelyekből szintén sikerült DNS-t Izolálni. Ezt követően család­fakutatók segítségével Russel Edwards megtalálta Aaron Kosminski nővérének, Matildának az utódát - az aprólékos genetikai vizsgálatok ebben az eset­ben is teljes egyezést mutattak. A vizsgálatok eredményeit a tudományos világ­ban sokan kétkedéssel fogadták, arra mutatva rá, hogy a kutatásokat nem ismertették úgynevezett peer-reviewed, azaz szakmailag lektorált tudomá­nyos folyóiratokban.- Nagyon érdekesek a vizsgálatok, ám a vállken­dő eredetiségét igazoló kutatásokat és a DNS-egyezé- seket aprólékosan be kellene mutatni a szakmai köz­véleménynek, ami eddig nem történt meg - hangsú­lyozta Alec Jeffreys professzor, aki 1984-ben fejlesztet­te ki a genetikai rokonsági fok megállapítására szol­gáló „DNS-ujjlenyomat” eljárását HIRDETÉS _ r Megjelent VARGA GABOR hatóanyag-kutató könyve: RÁK, DIABÉTESZ ÉS MÁS BETEGSÉGEK Könyvében Varga Gábor feltárja, hogyan kezdett el gyógygombákkal foglalkozni. Az apigenin és a gy ógygom baki vonatok kutatása és alkalmazása új perspektívákat nyitottak az egészségmegőrzésben. A kötetben állapotjavulásokról is olvashatunk, minteg\; húsz történeten keresztül, végül pedig Varga Gábor tudományos cikkeit osztja meg az olvasóközönséggel. A könyv ingyenesen elérhető a www.gyogygombakonyv.hu weboldalon, illetve nyomtatott formában megvásárolható a gy ógygom ba információs központokban. „Magyarországon a legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek volt, hogy az apigenin alkalmazása szinte exponenciálisan növeli a gvógygombák eredményességét, elsősorban rákbetegségek esetében. Számtalan tanulmány világított már arra rá, hogy7 az apigenin a természetben található egyik legjelentősebb rákellenes hatóanyag. Mivel a gyógyszergyárak nem tudják ezt a természetes hatóanyagot szabadalmaztatni, ezért valószínűleg soha nem lesz belőle regisztrált rákgyógyszer” - olvasható a kötetben. . 1 I f i

Next

/
Thumbnails
Contents