Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-09 / 184. szám

gyaroké mellett a többi ország hasonló, több milliónyi adatát elemzik, rendszerbe illesztik. A kutatás eredményét 2017-ben foglalják össze, ez támpontot ad­hat majd a parlagfű európai visz- szaszorításához - beszélt a kuta­tásról Dorner Zita. A docens elmondta, hogy az 1920-as években Észak-Ameriká- ból hozzánk került parlagfűró'l már most tudni lehet, hogy Ma­gyarországon - nem lévén ter­mészetes ellensége - képes gyor­san terjedni. Egyetlen tő parlag­fű évente mintegy 8 milliárd pol­lent is juttathat a levegőbe, ame­lyek akár több száz kilométerre is elsodrodhatnak, az orr nyálka­hártyáján megtapadva pedig al­lergiás panaszokat okozhatnak. A virágzás fő szezonja július vé­ge, augusztus eleje. A gyomnövény szeptember­ben 3000-4000 magot hullajt el, amelyek a talajba kerülve akár 40 év múlva is képesek életre kelni. Ha megfelelő időben - a vi­rágzás előtt 2-3 héttel nem véde­keznek ellene - akkor például a napraforgótáblákon - a mennyi­ségtől függően - akár 30 száza­lékos termésveszteséget idéz elő, de az egész termés is odavesz­het, ami évente milliárdokban mérhető gazdasági veszteséget jelent - érzékeltette a kutatás fontosságát a szakember. Budapest Nemzetközi kutatá­si program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztés­ben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű jobb megisme­résére. A svájci fribourgi egye­tem irányításával SMARTER né­ven zajló hároméves tudomá­nyos kísérletben magyar kuta­tók is részt vesznek - mondta el a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének do­cense az MTI-nek. Dorner Zita elmondta: a téma azért foglalkoztatja a tudományt, mert a globális felmelegedés kísé­rőjelenségeként az özönnövény- ként számon tartott parlagfű olyan, tőlünk északabbra fekvő országokban is teret hódít és gon­dokat okoz, ahol néhány évtizede még fel sem bukkant. Hozzátette, parlagfű életútját. Nem kaszálják le, nem gyomlálják ki, hanem megfigyelik, miként reagál ter­mészetes növénytársulásban más gyomnövényekre, például a keszegsalátára, az útszéli bo­gáncsra vagy a lóromra. hogy az országonként más-más agroökológiai körülmények kö­zött vizsgált parlagfű és a vele kö­zösségben élő más növények pon­tos megismerése, az eredmények összegzése támpontot adhat a ha­tékonyabb védekezéshez. Az Európai Unió finanszírozá­sával, 10 országrészvételével zaj­ló SMARTER program magyaror­szági helyszíne a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Zrt. mező- gazdasági telephelye, ahol két­szer 30 négyzetméteres területen követik folyamatos vizsgálattal a A szakember ismertetése sze­rint ez azért is fontos, mert a par­lagfű az állandó bolygatásnak ki­tett, megművelt talajon érzi iga­zán jól magát, e körülmények kö­zött terjed a leggyorsabban, de kevesebbet tudnak arról, hogyan tűri maga körül az érintetlen ter­mészetben a többi gyomnövényt. A megfigyelt parlagfűtövek életét, növekedésük ütemét kis szalaggal jelölve nyomon köve­tik. Az adatsort rendszeresen el­küldik a nemzetközi kutatás svájci központjába, ahol a ma­Játszótér a felújított Békás-tó mellett Debrecenben. Befejeződött a debreceni Nagyerdő parkerdejének felújítása, így teljesen megújult a város zöld szíve. Felújították a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot, megújult és kibővült a Békás-tó és környéke, játszóteret, kondiparkot és aktív tanösvényi zónát is kialakítottak a Nagyerdőben. Az Európai Unió és a kormány 2,1 milliárd forintos támogatását az önkormányzat 500 millió forinttal egészítette ki. Barokk ünnepnapok Gödöllő. Barokk kastélynapokkal emlékeznek a történelmi helyszínen szombaton és vasárnap Má­ria Terézia egykori gödöllői látogatására - tájékoz­tatta az MTI-t az intézmény sajtóreferense. Tüske Boglárka elmondta, hogy a két napon egyebek mellett múzeumi barangolásokra, a kas­télypark felfedezésére, barokk koncertre és vásá­ri komédiára invitálják a látogatókat. A sajtóreferens felidézte: a kastélyt építő Grassalkovlch I. Antal rendkívüli ünnepséggel fo­gadta a Magyarországon először vendégeskedő ki­rálynőt 1751 augusztusában. Akkor 70 ezer lámpás világította meg a kastélyparkot, ahol díszes, csillo­gó tükrös termet építettek a császárnő számára a vacsorához, a gróf saját szobáját engedte át a csá­szári párnak - ez a helyiség ma Mária Terézia ne­vét viseli -, másnap pedig 40 hintóval kocsiztak ki a fácánosba, majd vadállatok viadalát nézték meg a díszebéd előtt. Tüske Boglárka kiemelte: most, 263 évvel később nemesi testőrség és kosztümös életképek idézik meg a barokk kort, a vendégek megcsodálhatják a Zrínyi Miklós Katonai Hagyo­mányőrző Egyesület bemutatóit, parktúrára indul­hatnak a 28 hektáros kastélyparkban a botanikai ritkaságok felfedezésére, vándormutatványosokkal és vásári mulatsággal találkozhatnak, megelevene­dik a 18. századi főúri élet mindennapjaival és bál­jaival. A kort jelmezek, kellékek, játékos feladatok segítségével is átélhetik a látogatók. Szombaton többek között La Fontaine meséit kelti életre a Garabonciás Gyermek Táncegyüttes interaktív táncháza, este Sorrentói szerenád cím­mel olasz dalest szórakoztatja a közönséget a kas­tély romantikus díszudvarán Domenico Menini és Denis Biancucci előadásában. Vasárnap báb­cirkuszt kínálnak, Cifra palota címmel mesék és versek hangzanak fel gitáron, hegedűn, énekszó­val, délután pedig Móricz Zsigmond Szerelem cí­mű vásári komédiáját adja elő a Szekérszínház - sorolta a programokat Tüske Boglárka. Sok a magyar turista Horvátországban Budapest A legjelentősebb tíz küldő állam közül a legnagyobb mértékű növekedést mutatta júliusban Horvátországban a magyar turisták száma, a bővü­lés mértéke az első hét hónapra vonatkozóan is ki­ugró - mondta el a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője pénteken az MTI-nek. Marin Skenderovic tájékoztatása szerint a tava­lyi júliushoz képest az elmúlt hónapban 14,9 szá­zalékkal több, összesen 123 ezer magyar turista utazott az adriai államba, ahol 15,1 százalékos nö­vekedéssel 746 ezer vendégéjszakát töltött. Vélhe­tően a csapadékosabb július, illetve a futball-világ- bajnokság lehetett az oka annak, hogy eközben más országokból csak kisebb mértékben növekedett a turisták száma, Németországból és Hollandiából pedig jelentős, kétszámjegyű volt a visszaesés. Hozzátette: a kiugró magyar növekedési muta­tó - amire hosszú évek óta nem volt példa - az el­ső hét hónap összesített adataira is igaz. Magyar- országról a vendégszám 13,4 százalékkal bővült 195 ezerre, a vendégéjszakák száma pedig 12,7 százalékkal 1040 ezerre. A magyarok által leglátogatottabb régiónak to­vábbra is a Kvarner-öböl számít, a második he­lyen az Isztriai-félsziget áll, míg a harmadik és negyedik helyen csak csekély különbséggel Split és Zadar régiója szerepel. Utóbbi mutatja a leg­nagyobb növekedést, idén eddig 20 százalékkal több magyar járt arra és 23 százalékkal hosszabb időt töltött ott. A magyarok számára egyre kedveltebb a hajós turizmus is. Az első hét hónap alatt 6 százalék­kal több, 6 ezret meghaladó volt a hajón tartóz­kodó magyarok száma, akik együttesen 5 száza­lékkal több, 33,5 ezer vendégéjszakát töltöttek valamelyik hajó fedélzetén - jelezte Marin Skenderovic. Beszámolt arról is, hogy a teljes horvátországi idegenforgalomban júliusban némi visszaesés mu­tatkozott, összesen 3066 ezer vendéget regisztrál­tak, ami 0,4 százalékos csökkenés. Kisebb mérté­kű, alig 0,1 százalékos a külföldi turisták számá­nak 2834 ezerre történő mérséklődése, a 232 ezer belföldié 3,6 százalékos visszaesést jelent. Budapest. Látványos hattyú- gyűrűzési road showra hívja az érdeklődőket a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egyesü­let augusztus 14-én és 15-én a Balaton hét helyszínén. , Az egyesület negyedik alka­lommal szervezi meg a balatoni bütyköshattyú-állomány lát- ványgyűrűzését - közölték a szervezők az MTI-vel. Augusztus 14-én, csütörtökön Balatonfüreden, Révfülöpön és Keszthelyen, másnap Balaton- máriafürdőn, Balatonfenyvesen, Fonyódon, Balatonlellén, majd is­mét Balatonfüreden várják az ér­deklődőket az egyesület munka­társai, akiknek a majdnem há­rom méteres szárnyfesztávú, erős és harcos hattyúkat puszta kéz­zel kell elfogniuk. Az esemény célja, hogy minél több egyedre kerüljön fel a szí­nes gyűrű, mert ennek segítsé­gével befogás nélkül, távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani tudják a madarakat és pontosabban tudják követni kóborlási szokásaikat. A hattyúk különleges vedlé- si sajátossága, az úgynevezett lohosodás augusztus közepén jelentkezik, ilyenkor a repülő­tollak egyszerre cserélődnek, és emiatt a madarak akár 6-8 héten át nem tudnak repülni. A vedlés közeledtével a haty- tyúk nagy számban gyülekez­nek a ragadozók ellen védel­met biztosító vizeken, Közép- Kelet-Európában az egyik leg­jelentősebb gyülekezőhelyük a Balatonon van - írták a közle­ményben. Mncfv^rnk ic roc7t voc7nok magyal un 101 coz.i wcotiicn Befejeződött a felújítás Látványos hattyúgyíírűzés

Next

/
Thumbnails
Contents