Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-29 / 200. szám
FOTÓ: t.YURKÚ PÉTfcK Cé l az ízlésvilág átformálása Sz. A. folytatás az 1. oldalról) . * r* i'N • ANógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által szervezett közétkeztetési konferencián - amelynek a megyeháza díszterme adott otthont - a megyében működő főzőkonyhák élelmezésvezetői, valamint a fenntartók képviselői, önkormányzatok polgármesterei vettek részt, akiket elsőként dr. Pallér Judit megbízott országos tisztifőorvos és dr. Szabó Sándor kormánymegbízott köszöntött. Ezt követően a megjelentek meghallgathatták dr. Surján Orsolya Nógrád megyei tisztifőorvosnak, dr. Martos Éva az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató orvosának és dr. Mucsi Gyula Békés megyei tisztifőorvosnak az előadásait. Mint megtudtuk, Magyarország egészségi mutatói igen kedvezőtlenül alakulnak, az összes betegség nyolcvan százaléka összefüggésbe hozható a helytelen táplálkozással, amely felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás és a daganatos betegségek kialakulásáért. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a gyermekkori elhízás egyre nagyobb népegészségügyi problémájára hívja fel a figyelmet. Az iskola-egészségügyi jelentések adatai alapján a túlsúlyosság előfordulásának gyakorisága minden korosztályban nő s az elmúlt tíz év alatt háromszorosára emelkedett. Ugyanezen tájékoztatók szerint Nógrád megyében 2011-ben a 0-18 éves korosztályban a lányoknál a harmadik, míg a fiúknál az ötödik leggyakoribb betegség az elhízás volt. Az elmúlt években végzett hazai táplálkozás-egészségügyi és ombudsmani vizsgálatok eredményei is azt igazolják, hogy a közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozásnak. Az ételsorokat magas energiatartalom és alacsony tápérték jellemezte. A korszerű ételkészítéshez igen sok konyhán hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek. Megyénkben a 96 konyha közül jelenleg 16 helyen nincs szakképzett élei- mezéjsvezető, 77-en nincs diétás szakács vagy dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakember, hét főzőhelyiségben még nincs számítógép sem, illetve 52 pedig nem rendelkezik tápanyagszámító programmal. Ezek az adatok egyértelműen abba az irányba mutattak, hogy a közétkeztetés területének szabályozására önálló rendelkezés megalkotása szükséges. A 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet - a személyi és tárgyi minimumfeltételeken túl - tartalmazza a területet érintő fogalmak meghatározását, valamint a megengedett napi energia- és sóbevitel korcsoportonkénti értékét, az egyes élelmiszer alapanyagok felhasználására, a diétás étkeztetésre vonatkozó előírásokat és az étrendtervezés alapelveit. A közétkeztetés átalakításával a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének a növekedése, továbbá a só, a telített zsírsavak bevitelének csökkenése, illetve a korcsoportnak megfelelő energia bevitele érhető el. Nem könnyű feladat a fogyasztók kialakult ízlésvilágának a formálása, de a közétkeztetésnek fel kell vállalni az ízlésformáló szerepet, ugyanis sokan itt szembesülnek először, az általuk még nem ismert új alapanyagokkal és receptúrákkal. Ennek az a jelentősége, hogy az itt felfedezett és megszeretett egészséges ételeket előbb-utóbb otthon is elkészítik, ezáltal a közétkeztetés reformja megjelenhet a társadalom legkisebb egységében, a családokban is, amely a távolabbi nem titkolt célkitűzése a rendelet megalkotóinak. Az elmúlt év során - köszönhetően az ott zajló felújítási folyamatoknak - több alkalommal is olvashattunk a salgótarjáni Kálvária történetéről. Köszönet illeti a szerzőket ismeretterjesztő, a múltat feltáró és közkinccsé tevő munkájukért. Tekintettel azonban arra, hogy a Kálvária legújabb kori történetének leírásából, most már következetesnek mond- hatóan hiányzik egy időszak, erre szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt azért, mert a tényszerűség ezt kívánja, másrészt azért, hogy levonhassunk egy fontos következtetést a jövőre vonatkozóan. Tény, hogy a „felszabadulás” után a Kálvária vallási és Trianonra emlékeztető szerepét az akkori városvezetés tudatosan leépítette. A barlangból - sajnos kideríthetetlen, hogy hova - eltávolították a szobrokat és részben eszmei okokból, részben a vandalizmust megelőzendő, befalaztatták, de sem a barlangot, sem a Kálváriát nem pusztították el. A sétautakat rendszeresen karban tartották a városgazdálkodás emberei is és a turisták is. A ma tapasztalható vandalizmust figyelembe véve pedig szinte csoda, hogy a stációk minden különös gondoskodás nélkül is aránylag jó állapotban maradva vészelték át a „szocializmus” csaknem negyven esztendejét. Igaz, randalírozni és mindent összefirkálni már a rendszerváltozás előtt is sokan feljártak, de az igazi rombolás az 1990-es évek legelején kezdődött! Éppen ezért - eltérően a mai helytörténeti megállapításoktól - nem kellett csaknem két évtizedet várni a Kálvária és környékének rendbetételével. A rendszerváltozás utáni első képviselő-testület Zsély András polgármester időszakában döntött a nyugati városrész közterületeinek rendezési keretein belül az útépítések miatt megbontott és erősen megrongálódott lépcsősor és korlátok teljes felújításáról, a fabenövések megszüntetéséről, új padok elhelyezéséről és egy egészen korszerű, vandalizmus ellen is biztosított lámparendszerről. Ennek a generális felújításnak a költségeit a mai benzinkút és a Me Donald’s területének eladási árából fedezték. A rongálások veszélyét azonban alábecsülték, ezért 2003-ban az egyszer már felújított, de szűk tíz év alatt ismét nagymértékben lepusztított állapotot kellett megszüntetni. Sajnos, azóta ismét sokat romlott a helyzet, kidöntötték a padokat, megrongálták ^lámpákat, korlátokat, elszemetelődött, drogozók tanyájává vált a környék. S az oktalan pusztítás most, a barlang helyreállítási munkálatai alatt sem szünetelt! Legfőbb tanulságként tehát le kell vonnunk a következtetést: ha azt akarjuk, a Kálvária és környéke továbbra is megtartsa tiszteletet parancsoló szakrális és csendes pihenőhely jellegét, annak az országzászló környékével, a Szent Imre-hegy sétaút hálózatával egybekötött éjjel-nappali, rendszeres őrzését, folyamatos karbantartását meg kell oldani. A megfigyelő kamerák szükségesek, de nem helyettesíthetik a folyamatosan jelen lévő parkőröket, az időnként gyalogosan arra cirkáló rendőröket! Fancsik János dr. Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) trsekvadkert - Kinn is vagyok, benn is vagyok - mondja mosolyogva a fővárosból idekerült tulaj, amikor azt kérdem tőle, miértjó kúriában lakni. Ez az a lépték, ami már élhető egy család számára, teret nyit a szabadságnak és az alkotómunkának is. S mivel a települést központjában áll, ha akarom társasági életet élek: bárkivel találkozhatok vagy bárki betérhet, de ha akarom, kizárom a külvilágot - teszi hozzá. István Budapesten, a XI. kerületben éveken át vezetett egy galériát Az ott kiállító alkotók közül sokan megajándékozták egy-egy festménnyel, magángyűjteményének remek kiállítóhelynek bizonyult a négyszáz négyzetméter alapterületű kúria, amelybe - míg arra alkalmas más helyet nem találtak - négy évre befogadta a falu helytörténeti gyűjteményét is. A főépületét egyébként kettős nyeregtető fedi, az udvari homlokzaton dór fejezetű pillérekkel megtámasztott, mellvédes tornác fut végig Több átalakítást megélt már az ingatlan, az egyik felújítása után például bölcsődeként hasznosították, de amikor a jelenlegi tulajdonosához került, már meglehetősen lerobbant volt, a tetőt több helyen alig tartották kidőlt vagy elvékonyodott falszakaszok. Telkét pedig alaposan felparcellázták, ezen áll ma többek közt a pár éve váróteremmel megtoldott orvosi rendelő is. Ami a kertből megmaradt, azt meg elhanyagolták. Holakovszkiék saját pénzükből parkosítottak s hozatták helyre a kúriát, visszaállítva eredeti tagoltságára a hajdanvolt úri lakot. Az egykori tulajdonosaikról mindössze annyit tudtak, hogy az utolsó leszármazottai, egy testvérpár volt, akik még az államosítást követően is lakhatták a kúriát. Igaz, csak egy szegényesebb traktusában húzhatták meg magukat. A Drággfy-kúria szabadon álló, L-alaprajzú, földszintes saroképület, amelyet nyeregtető véd. Udvari homlokzatai tornácosak, falazott mellvéddel, négyzetes pillérekkel, az északi közepén négyzetes alaprajzú, timpanonos nyitott verandával. A déli szárnyban van olyan helyiség, ahol a meny- nyezetfestést a restaurálásra már előkészítették. Ezt azonban már egy új tulajdonos teheti meg, merthogy Holakovszkiék eladják az ingatlan. Jó tíz évig lakták, sajnálják is, hogy megválnak tőle, de az életük másként alakult, mint ideköltözésükkor tervezték. Húsz millió körüli a vételár, hogy ki lesz az érsekvadkerti kúria új gazdája, az még kérdés. Mint ahogy az is, hogy a megkezdett műemléki felújításokat fogja-e valaki folytatni. HIRDETÉS * i > « t Az étkezési szokásokon sosem késő változtatni, a mostani bemutató is erre hívta fél a figyelmet ( 1
