Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-28 / 199. szám

Jégkorszak egész nyáron át... Salgótarján. Nyári napokon akár jólesően hűsítő kikapcsolódást nyújthat a Domyay Béla Múzeum Jégkorszak című kiállítása, amellyel nemcsak a salgótarjáni intézmény, hanem az anyagát rendelkezésre bocsátó, Magyar Természettudományi Múzeum kedveskedik minden látogatónak. Bár a ter­vezetthez képest késett a közönség elé bo­csátása, biztos, hogy ez vezeti a programigé- nyesebb szezon kínálati toplistáját. Jól érzé­kelteti ezt az a tény, hogy látogatottsága ki­emelkedő, túlszárnyalva a hozzá fűzött re­ményeket, többen nézték már meg, mint a szellemi ínyencségnek számító Optikai illú­ziók című és a KOGART múzeumi bemuta­tókat összesen. A Jégkorszak népszerűségét az sem tör­te le, hogy nem iskolaidőszakban érkezett, így a kis- és nagydiákok kedvenc, borzon­gató időtöltése, a múltbeli jégvilággal ismer­kedés a vakációra, sőt azon túlra tolódott... Kicsik és nagyok fantáziáját egyaránt meg­mozgatja, kérdéseiket tudományosan meg­válaszolja, ezért jó, hogy eljött hozzánk ez a 2,5 millió év klímaváltozásaira is kihegye­zett tárlat S mint nézői is megjegyezték, bárcsak visszalátogatna majd, vagy valami más, hasonlóan nagyszabású bemutatóval lepné meg később a közönséget a nagy és a helyi múzeum... A „jeges” kiállításra épülő Dornyay-is nyári táborozásokra a tavalyi ilyen progra­mokhoz képest többszörös volt a túljelent­kezés. Több táborozó más, nyári foglalkozá­sokra csak azért jelentkezett, hogy újra lát­hassa ezt A táborozok később családjukkal is visszatértek, és lelkendezve újságolták a látottakat, amelyek tudományos megköze­lítéssel szemléltetik például azt, hogy mi­lyen hatása volt a legutóbbi jégkorszaknak a környezetre? S miféle nyomait láthatjuk, érezhetjük még ma is? Izgalmas felfedezni a látnivalók segítségével, hogy miként vál­tozott az élővilág sokfélesége, s mi vár ránk 100 év múlva? Jégkori emlősök - például mamut, óriásszarvas, barlangi medve, bar- % langi hiéna, őstulok - csontvázai, kardfogú tigris, gyapjas orrszarvú, barlangi oroszlán, barlangi hiéna, barlangi medve koponyája, maradványai, valamint preparált pézsma tulok, jávorszarvas idézi a letűnt világot. Mindemellett kardfogú tigris, barlangi hié­na, gyapjas orrszarvú életnagyságú re­konstrukcióval is „találkozhatnak” a láto­gatók. Az iskolakezdés után, szeptember 10-ig vendégeskedik Salgótarjánban a tár­lat, ami egy időutazáson arra is rávilágít: ho­gyan változtatta meg a környezetét és a tör­ténelmet az ember. (Mj.) Zenés világcsavargás Szaktanácsadás Salgótarján. Az ifjúsági in­formációs és tanácsadó iroda (siti) augusztus 28-án csütör­tökön 8 és 17 óra között szen­vedélybetegek számára tart tanácsadást. Előzetes beje­lentkezés ajánlott. A szolgál­tatás online is működik, az így feltett kérdésekre 48 órán belül szakember válaszol. Utólag fizetett... Balassagyarmat. Egy férfi két darab forrasztópálcával távozott fizetés nélkül a na­pokban az egyik balassagyar­mati üzletből, de a biztonsági őr felfigyelt rá és feltartóztat­ta. A járőrök igazoltatták a tet­ten ért személyt, és tulajdon elleni szabálysértés elköveté­se miatt helyszíni bírság meg­fizetésére kötelezték. A tettes a két darab forrasztópájca árát utólag kifizette - tájékoz­tatta lapunkat Nágel Tamás, a rendőrség sajtóreferense. Intézményeket fejlesztenének Ipolyvece. A község önkor­mányzata az elmúlt évek so­rán számos más településhez hasonlóan aktívan részt vesz a különböző fejlesztéseket megcélzó pályázati felhíváso­kon. Ezt mutatja az, hogy ha­marosan átadják az új orvosi rendelő épületét, és már sze­retnék 15 millió forintból meg­valósítani az Ary Erzsébet Óvoda Tagóvodájánaka-hőszi-- getelését és a nyílászárók cse­réjét. A pályamunkát szep­tember 22-ig lehet benyújtani az illetékeseknél, és várható­an október elejére el is bírál­ják, s amennyiben sikeres len­ne a munkák azonnal el is kezdődhetnének, ugyanis már minden elő van készítve. Azonban ez nem minden ugyanis Molnár János polgár- mester lapunknak elmondta azt is, hogy a falu vezetése szeretné véghez vinni a helyi művelődési ház teljes felújítá­sát, amelyre körülbelül ötven millió forintra lenne szükség. A munkák során a szakem­berek lecserélnék az ajtókat és ablakokat, hőszigetelnék az ingatlant, megfelelő vizes­blokkokat alakítanának ki, il­letve korszerűsítenék az el­öregedett tetőszerkezetet is. Olvasás Filuval Salgótarján. Folytatódik a Balassi Bálint Megyei Könyv­tár olvasást népszerűsítő programja. Az intézmény internetes oldalán a város életével kapcsolatban feltett kérdésekre szeptember 30-ig kell válaszolni, a helyes vá­laszt adók, illetve a nyere­ményjáték korábbi fordulóin résztvevő legjobbak között az őszi könyvtári napok alkal­mából adják át a nyeremé­nyeket A legkiválóbbak meg­kapják a Filu nevet viselő könyvtári kabalakutyát. A májusban indult, s nemsokára finiséhez érő nyereményjátékban a me­gye bármely könyvtárának beiratkozott olvasója részt vehet, s pontokat gyűjthe­tett, illetve gyűjthet termé­szetesen minél több könyv elolvasásával, az azokról szóló ajánló elkészítésével, valamint kapcsolódó felada­tok megoldásával. Salgótarján. - A magyar népze­nét játszó Dűvő 1979-ben alakult a Nógrád táncegyüttes kísérőze­nekaraként, én 1981-ben csatla­koztam a bandához - eleveníti fel HrúzDénes, aki öccsével, Sza­bolccsal a szécsényfelfalui szü­lői házból hozta a népi muzsika szeretetét, 30 éve tanít a (mai ne­vén) Váczi Gyula Művészeti Isko­lában, ahol a Ki mit tud?-győztes Lenkó Péter is a tanítványa volt. - Számtalan rangos fesztiválon léptünk fel, így jutottunk el Spa­nyolországba, Franciaországba, Németországba, Törökországba, az Egyesült Államokba, Kanadá­ba, Izraelbe, de Mexikóban, Ar­gentínában, sőt Puerto Ricóban is megfordultunk. A Dűvő a tengerentúl sokszor hatalmas fesztiválokon, több tízez­res közönség előtt mutatja be a magyar népzenét. Itthon minden rangos találkozón fellépnek. Büsz­kék a Népművészet Ifjú Mestere címre, a Madách-díjra, a salgótar­jáni Pro Űrbe- és Pro Arte-díjra és a kétszeres Kiváló Együttes-címre. A banda jelenlegi felállásában 2008 óta játszik: Hrúz Dénes és Szabolcs (hegedű), MohácsyAlbert (nagybőgő), Nagy Zsolt (brácsa) és Kubinyi Júlia (ének). A Dűvő sikereit egy kis- és egy nagylemez, két kazetta és 13 CD fémjelzi; a legújabb korong Dűvölet címmel idén látott napvi­lágot, pillanatképeket villant fel a banda 35 évéből. így el is jutot­tunk a mozgalmas évünkhöz, amely nyárra csúcsosodott ki, jú­lius elején tartották a harmadik Dűvő népzenésztábort, ahová 6- tól a 60 évesekig, 60-an mentek el tanulni; reggeltől oktattak, s az es­ti közös zenélések is élményt ad­tak - említi Hrúz Dénes. A táborozás után a négy fiú re­pülőre pattant. Brazília legna­gyobb magyar lélekszámú városa, Sao Paulo adott otthont a XXII. Dél­amerikai Magyar Néptánc Talál­kozónak, ahol a házigazdák mel­lett Argentína és Uruguay csoport­jai randevúztak. Ez nekik ünnep, két évig arra készülnek, hogy új­ra együtt zenéljenek, táncoljanak.- A találkozó két napig tartó fergeteges fesztivállal indult - folytatja -, ahol a közönség vas­tapssal köszöntötte a fellépőket. Mindenkit mi kísértünk, szólót táncolt Gaschler Beáta és Kovács Norbert, akik velünk érkeztek az anyaországból. A sikeres gálá­kat egyhetes szimpózium követ­te, ahol nappal zenét oktattunk, este megkezdődött a táncház, ki- világos-kivirradtig. A Dűvő másodszor vett részt a dél-amerikai fesztiválon, sok min­dent visszahallottak a két éve át­adott tudásból. Az ottaniaknak él­ményt adott az otthonról érkezett csapat élettel teli magyar népzené­je. Sokan látták őket a Youtube videomegosztón, alig várták, hogy élőben is hallják a bandát. Néha azonban ők is meglepődtek...- ...Egyszer csak megpillantot­tam Szijjártó Csabát, régi cimborá­mat, akit még a Mákvirág együt­tesből ismerek - említi Hrúz Dé­nes. - Mondtam: „Szia, Csaba, te hogy kerülsz ide?” Azt felelte: „Én vagyok a nagykövet” - nekem pe­dig leesett az állam, de jólesett, hogy a találkozón részt vett Ma­gyarország brazíliai nagykövete. A zenészek megnézték Sao Paulo nevezetességeit is. Kevéssel a labdarúgó-vüágbajnokság után nyugodt volt a város, jelét sem lát­ták zavargásnak, az emberek alig beszéltek a balul sikerült vb-ről - említi a zenekarvezető, aki élvez­te a zenés-táncos helyeket, ahol jó hangulatban folyt az éjszakai élet a 25-26 Celsius-fokos brazil télben.- Az ottani magyarok összetar­tanak, őrzik a hagyományokat, minden korosztálynak van tánc­csoportja; a-szellemi élet központ­ja a Magyar Ház mellett a bencé­sek Szent Gellért Monostora és a Szent Imre Kollégium. A fiatalok szépen beszélnek magyarul; cso­dálatos, ahogy az anyaországtól 13 ezer kilométerre is hűségesen őrzik népünk nyelvét, kultúráját - említi a muzsikus, sajnálva, hogy 12 nap után ott kellett hagy­niuk barátaikat. Egy napra hazarepültek Salgó­tarjánba, majd az Egyesült Álla­mok nyugati partjára vették az irányt, már várták őket Seattle- ben, ahol a Ti-Ti Táborban már 18. alkalommal oktatták a magyar ze­nét a résztvevőknek.- A Ti-Ti Táborban, nem csak magyarok zenélnek, táncolnak - folytatja Hrúz Dénes -, sőt több­ségben vannak az amerikaiak, akik szeretik a zenénket, táncain­kat, mert a magyar folklór sokré­tű, virtuóz és temperamentumos, inspirálja őket. Örömmel láttam, hogy a régi arcok mellett mind több fiatal is feltűnik. Ez jó, mert szükség van az utánpótlásra, a megújulásra. A táborban egész nap tanítottunk, majd esténként táncházban muzsikáltunk. Előtte két, utána egy koncertet adtunk. A közeli Edmonds városnapján több ezer ember előtt játszottunk, és a helyi muzsikusok is egymás után kérdezgették: hogyan lehet így hegedülni...? Nos, a ráadásban Hrúz Dénes és öccse, Szabolcs újra megmu­tatta nekik - jövőre talán már utá­nozni fogják őket. A fiúk viszont hazarepültek, mert itthon is vár­ják őket a teendők. Új tanév in­dult a zeneiskolában, s a Dűvőnek novemberig minden hétvégéje foglalt. Fellépnek Szentendrén a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozóján, fellépnek Veszprémben, Buda­pesten, Békéscsabán, Székesfe­hérvárott, Bonyhádon, Kiskunha­lason és még kismillió helyen - mert továbbra is kapós és nép­szerű Dűvő igaz szívből előadott tiszta magyar népzenéje. B. R. A sikeres Sao Pauló-i fesztivál végén, előtérben a Dűvő tagjai (balról): Mohácsy Albert, Hrúz Szabolcs, Nagy Zsolt és Hrúz Dénes Figyelem: a nyájas olvasó az alábbiakban az ideiglenesen hazánkban tartózkodó Dűvő zenekar legfrissebb híreit böngészheti adhatnánk meg lapunk forgatói­nak a szolgálati közleményt a világutazó salgótarjáni népzenei együttesről. A li­lik a minap két tengerentúli repülőút között - Brazília után és az Egyesült Álla­mok előtt - egy napot töltöttek itthon, hogy a család mégse csak az internetes közösségi oldalról lássa integetni a „fatert”, hanem néha be is köszönjön: „csó­kolom, szervusztok, legyetek jók, ha tudtok”. A Dűvő zenekar az elmúlt egy hó­napban előbb a brazíliai Sao Paulóban, a XII. Dél-amerikai Magyar Néptánc Ta­lálkozón, majd az amerikai Seattle-ben, a hagyományos Ti-Ti Táborban aratta legújabb sikereit mindnyájunk közös kincsével, a hamisítatlan magyar népi muzsikával. Nagy utat tett meg a Dűvő zenekar, míg az idei két nagy utazásig eljutottak - állapítottuk meg egy két okos bólogatás közepette Hrúz Dénessel, az immár 35 éves együttes prímásával, vezetőjével. t > »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents