Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-25 / 196. szám

Távoli tájak állatvilága, „egy ugrásra” a belvárostól A Szegedi Vadaspark - hazánk legfiatalabb hagyományos, ön- kormányzati tulajdonú állat­kertjeként - 1989-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az erdők, tavak borította terü­let több órás kellemes és hasz­nos időtöltésre nyújt lehetősé­get egész évben, Szeged belvá­rosától mindössze 2,5 kilomé­terre. Az állatok tágas, termé­szetszerű kifutókban élnek, így megkeresésük, viselkedésük megfigyelése még élménydű- sabbá teszi az idelátogatók program- ját. Sír: A földrészenként! felosztásban elhelyezett kifutókban hazai és távoli tá­jak állatai egyaránt megtekinthetők. Szá­mos ritka, kihalástól veszélyeztetett faj található a vadaspark gyűjteményében, amelyek megmentése, fennmaradása fontos feladatát képezi az állatkerteknek, ezért nemzetközi fajmegmentési prog­ramok keretében tartják és szaporítják. A Szegedi Vadaspark egyik különleges­sége, hogy a legnagyobb arányban itt él­nek ilyen programos fajok hazánkban, ami jelzi a fő koncepciót a gyűjtemény tervezésében. Ennek is köszönhető, hogy több különleges állatfaj - mint például a rozsomák, a fossza, a csupaszpofájú tamarin - Magyarországon csak itt lát­ható. Azonban nem maradhatnak el a nagy közönség-kedvenc állatok sem, | a „fehérként” ismert oroszlánoktól \ a zsiráfokon keresztül a borjúfóká- * kig.- A vadaspark legfőbb vonzerejét a különle­ges állatok mellett az otthont adó tölgy­erdő, a természetes környezet jelenti, amely önmagában is ki­rándulásra csábít, és a leg­nagyobb forróságban is kellemes klímát biztosít. A kifutók tágasak és természetszerűek, az állatok jólétét szolgálják amellett, hogy a látogatók is olyan környezetben figyelhetik meg őket, amely megfelel az élő­helyüknek. A Szegedi Vadasparkban kiemelt fontos­ságú a zoopedagógiai, vagyis állatkerti oktatási és nevelési tevékenység. Óvodástól a fel­nőttkorig szakképzett 'oopedagógusok által veze­tett foglalkozáson való rész­vételre van lehetőség, emellett idegenvezetés, ál­latkerti születésnapi bulik, nyári tábo­rok és rendezvények színesítik a kínált szolgáltatásaink palettáját. A Szegedi Vadaspark a természetvé­delmi mentőtevékenységéről is ismert. A Mentőközpont és Karantén évente kö­zel ezer sérült, elárvult fiatal, vagy ép­pen a határon csempészáruként lefog­lalt állatot fogad. 2001. április 21-én Pro Natura Emlékplakett kitüntetést kapott a vadaspark, 2001. decemberében pe­dig teljes területét helyi jelentőségű ter­mészetvédelmi területté nyilvánítottak. A Vadaspark Európa-szerte híres dél­amerikai gyűjteményéről. Láthatunk itt ban mutatja be akrobatikus képessége­it. Szintén a házban él a ritka és az ál­latkertek körében a tartását tekintve legnagyobb kihívásnak számító nagy­macska, a ködfoltos párduc is. Látható még japán makákó, törpe lajhármaki, binturong, vörös panda, szibériai tigris, észak-kínai leopárd, alföldi anoa, két- púpú teve és - szintén egyedül itt Ma­gyarországon - rozsomák is. Az állatkert legfiatalabb bemutatóiban a népszerű állatok mellett (mint a fehér oroszlán és a szurikáta) - szegedi hagyo­mányoknak megfelelően - igazi ritkasá­gokkal is találkozhatunk. Madagaszkár nem ereszthető állatnak ad otthont, pél­dául az itt látható fehér gólyák is vala­mennyien a mentőtevékenység kereté­ben érkeztek. Az ösvény kezdőpontjától nem messze épült fel az európai tenge­rekben is honos borjúfókák medencéje. Az állatkert lógójában is szereplő, szinte kivétel nélkül veszélyeztetett ál­latok a világ legkisebb majmai. A leg­több fajukat - európai fajmegmentési programok keretében - a Szegedi Vadaspark mutatja be hazánkban. A kismajmok sikeres szaporítása komoly nemzetközi szakmai hírnevet szerzett a Vadasparknak. A jelenleg tartott fajok: arany oroszlánmajom, aranyfejű orosz­lánmajom, csupaszpofájú tamarin, ezüst selyemmajom, Goeldi- ugrótamarin, liszmajmocska, törpe se­lyemmajom és aranykezű tamarin. Az elmúlt évek fejlesztései révén vált a Vadaspark nagymacska gyűjteménye teljessé. Ennek köszönhetően ma már az összes nagymacska faj képviselője megtalálható az állatkertben: a szibéri­ai tigris, a dél-afrikai oroszlán (világos színváltozat), a jaguár, az észak-kínai párduc, a hópárduc, a ködfoltos párduc. Azonban más macskafélékkel is talál­kozhatunk: a nagymacska méretű pu­mával, a manullal, a vadmacskával és a kárpáti hiúzzal. A szegedi papagájtartás kezdetét az a csapat ara jelentette, amelyet a magyar állam kobzott el és helyezett ki a Vadasparkba a 90-es évek elején. Azóta korszerű araház épült, illetve a papa­gájfajok száma is bővült. A zöldszár­nyú, sárga-két és sárgavállú arák jól sza­porodnak az erdei röpdéjükben, de a legnagyobb különlegességnek nem ezek a jól ismert amerikai fajok, hanem egy új-zélandi, külsejében nem annyi­ra feltűnő papagáj számít. A keát tekin­tik sokan a legértelmesebbnek madár­nak. Nem véletlenül, hiszen a madárvi­lág örökmozgó bohócai ők, amelyek csak akkor érzik jól magukat, ha kihí­vás elé állítjuk őket újabb és újabb szét­szedhető játékszerekkel. közönséges tapir családot, fekete bőgő­majmot, apró selyemmajmokat, mókus­majmokat, pókmajmokat, színes arákat, sörényes farkast, örvös pekarit, erdei ku­tyát, skarlát íbiszt, pumát, jaguárt, nan­dut, ormányos medvét, valamint - egye­dülálló módon - mind a négy dél-ameri­kai tevefélével, a vikunyával, a guanakóval, a lámával és alpakával is ta­lálkozhatunk. 2010-től a sörényes han­gyászt is megleshetjük az erdei kifutójá­ban, majd 2013-ban - elsőként Magyar- országon - megszületett az első kis han­gyász. Mellette más vendégízületesek- kel szintén találkozhatnak a látogatók, így a lajhárral és a tatuval is. A dél-amerikai körút bemutatói szo­katlanok lehetnek a hazai látogatók szá­mára, hiszen nem zárt, hanem nagy méretű, nyílt kifutókat láthatunk, ame­lyek már-már a szafarikirándulás han­gulatát adják a sétánknak. A Pantanal- kifutó hazánk egyik legtermészetsze­rűbb kifutója, ahol tapírok az eredeti élőhelyüket messzemenőkig idéző kör­nyezetben élnek. A dél-amerikaiak mellett már az állat­kert korai időszakában hangsúlyos sze­repet kaptak az ázsiai ritkaságok. A faj­megmentési program keretében tartott hópárducok csak Szegeden szaporod­nak hazánkban (2013-ig), a hatalmas szemfogakkal rendelkező kínai víziőz szerte Európában is nagy ritkaság. Az Ázsia-házban lakó aranyarcú gibbon - hazánkban - egyedi kialakítású kifutú­Kép és szöveg: Gyurkó Péter és Gyurkó Alexandra zül zsiráffal, Hartmann-hegyi- zebrával, csupasz turkálóval, törpeví­zilóval, foltos hiénával, lapátfülű kutyával, fakó lóantiloppal és gepárddal is találkozhatunk - mindet faj megmentési program kere­tében fogadta az állatkert A terület legmeghatározóbb épülete a zsiráfoknak ott­hont adó szavannaház, amelyben olyan ritkaságok­kal is találkozhatunk, mint az elefántcickány és a csu­pasz turkáló (utóbbi először Szegeden volt látható és itt is szaporodott első ízben ha­zánkban). A Dél-Alföld háziállattartá­sát bemutató tanyától vezet az európai állatok ösvénye a Sancer-tóig. A ragadozó mada­rak (kígyászölyv, uhu és rétisas) mellett farkassal, vidrával, vad­macskával, kárpáti hiúzzal, hollóval is találkozhatnak a látogatók. Az erdei ösvény számos mentett, de szabadon különleges élővilágát fossza, bambusz­maki, vöröshasú M maki, duméril bo; V I és sugaras teknő­sök képviselik. Az afrikai állatok kő-

Next

/
Thumbnails
Contents