Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-19 / 192. szám

fit Tamás: Szent István király lói megjelölte ezt az ezred­évet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint halhatatlan győzel- mi ék. Alapkő lett, de kőnél sú- lyosablxtn vetette el az épülő fa­lakban toronvszökkentő, férfi­as hitét. Amint alázatéit mindegyre inkább úrni emeli roppant ele­jén, a béri re hág s egy orszéi- gon tekint át, hol hajnalpírban reszket még a fény. Komor fel­hőkből bomlik ki a kék ég s vir­rasztó várja népe ébredéséta századok szélfútta reggelén. Nem tétován, de biztos moz­dulattal lendül előre tervező ke­ze, míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal a forró pusz­ták zendütő szele. Bölcs szem­mel néz a fényes lén iátokba s pillantásával féltőn átkarolja a frissen szántott szűzi földeket Kegyes jobbját al törvényi ír, keményet, hogy megkösse a ív­nák vad poréit, szőlő teremjen és kenyér, fehérebb s hogy min­denki meglelje otthonát. Ál­dott szigor, rendet hozó szelíd­ség! A rany szív, mely eltékozol- ja kincsét, hogy! új szívekben ragyogjon tovább! flát róla zengjen mosta lel­kes ének! Uram, téged dicsé­rünk általa, mert ő volt a te ! álasztott edényed, apostolod; híved s a föld sava. És ő volt ama bibliai sáfár; kire be jó, hogy éppen rátaláltál, midőn megyii mdt napunk hajnala! Kenyérdagasztás és néptánc Hollókő. Az Ófalu megeleve­nedő udvarai adnak otthont az augusztus 20-i rendezvény­nek. Az programok 10 órától kezdődnek. 8 órakor ünnepi szentmise és kenyérszentelés, 10 órától pedig kenyérdagasz­tás lesz, majd a frissen sült ke­nyeret veszik ki a Mívesház és a Pajtakert kemencéjéből. Készítenek palóc gulyást a nap folyamán, majd népvise- letes fiatalok bemutatója és kenyérkínálása, néptáncbe­mutató és oktatás kezdődik. Szent Jobbja őrzi a nemzetet... (Folytatás az 1. oldalról) Nógrád megye. Ez az élő kenyér a katoli­kus hit, Jézus tanítása, Mária szeretete és tisztelete, amelynek köszönhetően nemze­tünk ezer éve, viharon és vészen át, jelen van Európában. És ez az a kenyér, amelyet a magvető időben elvetett, a búzát learatták, melyből elkészült az új kenyér - ezért ma hálát is adunk a kenyérszenteléssel. Szent István királyról nehéz nem elfogul­tan írni. Az Árpád-ház első királya szám­talan alkotásból tekint vissza ránk. Elég csak a rockoperára, Szabó Magda művére, vagy a festményekre, szobrokra gondolni, amik nemcsak alakját, de sokszor a ke­mény korszakot is elénk tárják. A trónvi­szályok, a pogány lázadás idején is követ­kezetesen kiállt a kereszténység mellett, nem hagyta, hogy egy is elvesszen azok közül, akiket rábízott az ég. Ő nemcsak ki­rály és államalapító volt, hanem szent is, éppen olyan, mint az őt követő.Árpád-ház királyai és királynői, szerzetesei, és a ma­gyar földhöz köthető, de nem itt született, de értünk tevékenykedett szentek és boldo­gok. Külön ünnepet szentel az egyház ne­kik, november 13-án. István király szent ünnepén azonban mindig megállunk, megemlékezéseket tar­tunk, és a lelki táplálék, a szent kenyéren túl a mindennapi kenyérre gondolunk, amelyet jó időben elvetettek, a mag ter­mést hozott, mégpedig százszoros termést: ebből süthetik meg az ünnepre a szent ke­nyeret. István király is elvetette a magot, ami bőséges termést hozott, „virágos kert" lett Pannónia földje, a birodalom virágzott, szentek éltek és születtek itt. Ő pedig Szent Jobbja révén velünk maradt az évszázad­ok során. Még akkor is az ő erős keze volt az ország felett, amikor a török uralom alatt nyögött az ország, akkor is, amikor idegen elnyomók uralkodtak rajtunk, kor­szaktól és évszázadtól függetlenül. A Szent Jobb hazánkat egyesítő, a magyarok keze­it imára kulcsoló ereje ezer éve érezhető, mint ahogyan a Boldogasszony, Mária köz­benjárása és áldása is. Szent Jobbját - a katolikus püspöki kon­ferencia rendelkezése értelmében - halá­lának 900. évfordulóján, 1938-ban ünnepé­lyesen körbehordozták a trianoni határok között a külön erre a célra épített Arany­vonaton, majd 1939-ben a visszatért terü­leteken is. így került sor 1939. május 6-án és 7-én arra, hogy a királyi ereklye Nógrád vármegyét is meglátogassa. Amerre járt, mindenki térdre borult és imádkozott a szent király ereklye előtt, a vonat pedig olyan lassan haladt, hogy mindenki, aki a vasút mentén térdelt, legalább így láthat­ta az ereklyét és tiszteletét tehette Szent Ist­ván király előtt. Előbb a vármegyeszék­hely, Balassagyarmat hívő közössége imádkozott a Szent Jobb előtt, majd Rima­szombat, Rozsnyó, másnap pedig Salgó­tarján lakossága. A főtéri emelvény előtt Réz Marián ferences hitszónok-házfőnök atya vezetésével imádkozott több száz em­ber a városban, dr. Förster Kálmán polgár- mesterrel és dr. Serédi Jusztinján bíboros- hercegprímással együtt. A nyár folyamán Balatonalmádiban jár­tam, ebben a pezsgő Balaton-parti város­ban, helyesebben annak egy igen csendes, hegyoldali kis utcájában, a Szent Imre temp­lomban. Ez a település nemcsak erről a szép templomról híres, hanem a templom mel­lett felállított Szent Jobb kápolnáról is. Itt áll ugyanis az a kápolna, amelyben 1901 és 1944 között a Szent Jobb ereklyét őrizték, eredeti helyszínén, a budai királyi várban. A vár oroszlános udvaráról nyílt a Vártemp­lom bejárata (ma a Magyar Nemzeti Galé­ria van a helyén, a kápolna a Mátyás-kút mögötti részen volt), melynek oltára mögött a kovácsoltvas kapun kellett belépni ebbe az alig néhány négyzetméteres kis kápolná­ba, ha valaki a Szent Jobb ereklye előtt sze­retett volna imádkozni. A templom a világ­háborúban, a vár bombázásakor teljesen el­pusztult, a kis kápolnára ráomlott egy eme­let, ez mentette meg csodálatos módon a végső pusztulástól. 1957-ben az akkori ba­latonalmádi plébános, dr. Pintér Sándor az éppen a templom freskóit készítő Bicskei Karle János festőművésztől hallott a kápol­náról. Szervezőmunkája révén a csodálatos és felbecsülhetetlen értékű kis kápolnát ki­mentették a várból, és rekonstruálva ott, Ba­latonalmádiban felállíttatta. Ma is ott lehet megcsodálni a valószínűleg Lotz Károly ter­vei alapján, Róth Miksa műhelyében ké­szült aranymozaikkal díszített kis kápolnát, amelyben most már a szent királyi család: Szent István király, Boldog Gizella királynő és Szent Imre herceg ereklyéje is helyet ka­pott. Mi bizonyítja jobban István király hat­hatós erejét, mint ez a kápolna léte és törté­nete? S hogy ma is ott van, sértetlenül, és napközben nyitva áll a látogatók előtt - fo­gadja tisztelőit, szent királyunknak köszön­hető. E helyről - ünnepén is - bátran aján­lom az arra járóknak a megtekintését. Mert István király várja tisztelőit, nem­csak Budapesten, a Szent Jobb-körmene- ten, nemcsak Balatonalmádiban, de most már Salgótarjánban is. Az újjáépített Ma­gyar feltámadás barlang, amely Béna Ko­vács Károly szobrász-művész és Obrincsák Ernő építész keze munkáját dicséri, szent királyunkat mutatja be, mégpedig a szent és gondoskodó oldalát: fia halála után nem látta másban a reményt, minthogy Máriá­nak adja a koronát, az uralmat, a magyar népet, hazánkat. Országa ezért maradha­tott fenn ezer éven át, „annyi balszerencse közt, / oly sok viszály után” is. Tóth Gyula, aki a főplébánia - ma így mondanánk - képviselőtestületének idős elnöke volt, 1927 őszén felvetette egy Kál­vária építésének gondolatát a város fölé magasodó hegyre. A város lelkesen neki­fogott, 1931-re elkészült a barlang, majd sokévi összefogás, újraindítás után 1943- ban a teljes Kálvária is. Időközben a tria­noni sebek is gyógyultak, noha a háború embertelensége sok ezer ártatlan magyar életet követelt. István király jobbja, amely ezer évig őrködött a nemzetünk felett, rö­vid időre részben egyesítette az országot Alakja, ami 1931-től a város felett vigyázott az itt élőkre, most ismét ott van, a kereszt, a keresztüt lábánál, Mária előtt térdelve. Ha vigyázunk rá és megóvjuk, keze áldá­sát még sokáig érezhetjük majd. „Ki magáért fárad, gyakran csalatkozik; ki lelke erejét hazájának szenteli, annak tettei előbb-utóbb sikerrel koronáztatnak meg” - írja Kölcsey Ferenc az unokaöcs- csének, Kölcsey Kálmánnak írott intelme­iben (a Parainesisben). Jól tudta a reform­kor nagy alakja, hogy Szent István is így tett. Szent Pál szavaival élve: a jó harcot megharcolta, a pályát végigfutotta, életét a hazájának szentelte, és elnyerte a dicsőség koronáját. Életével példát adott mindany- nyiunknak, amit követnünk kell. Hazánk fővédőszentjének ünnepén ma a Szent Jobb körmeneten ismét ezrek imádkoznak előtte. Van miért imádkoznunk, mert ha to­vábbra is közbenjár értünk, hazánk, nem­zetünk visszatalálhat elődei útjára. Veszelovszki Balázs a Várkertben 15 órától Izolda népi játékai, valamint íjászbemutató és kipróbálási lehetőség 16.30-tól Baranta bemutató 17 órától a Szent László Vitézeinek alőadásában a Jelenetek a Képes Krónikából c. előadása 21.45-től TŰZIJÁTÉK ÍO órától ünnepi szentmise 11 órától koszorúzás a Szent Erzsébet téri Szent István emlékműnél, majd ünnepi műsor a Mikszáth Táncgyüttes és Andi Színjátszósainak közreműködésével Ünnepi beszédet mond: Stayer László, polgármester I stvAn Ünnepe 2014. K*0ö a Vtmwgyiiktza Mefvécz. L$íő* tslí'íhi ■xmyihaifgfz Dt.&dblmttm OÁfölet Ettécr CÄ femjjt Ankií Cumátm S7*xt fttíifWK K#nu $*■s«s Uaüerm^r Zsák Torma# C&& InstUm Tám&fej töm <i ChétiK fmfakw imn ÍHK*Í «KM! /. f&ZtKi fdtgt HCjtsés myx\sr^ U játékait í7.oo Mii i>>*st ü* ifi» 4«! »*!*• S&öíí-t)«ri kwsörrt KüjCORíí?O Kivik Miili iu$ wznxtm A mzvétd itnldanl Mi* «feör.u X&ipml. Szent István Nap 2014. augusztus 20. Rétsóg - Nagyparholó 18 órától Népzenei boncért: IIMON KATALIN ét barátai A ROZSDA zenekar koncertje Kovács Balázs - gitár, ének HarsányI Ferenc - basszusgitár, ének Havas Gergely - dob, ének 20 órától DOMBÓVÁRI ISTVÁN stand up comedy ROCK AND ROLL É RETRO SLÁGERPARÁDC a Fiatal Művészek Társulatával ____ !l§llj5pÉ­TŰ ZIJÁTÉK Jó szórakozást kívánunk! i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents