Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-16 / 190. szám

2014. AUGUSZTUS 16. SZOMBAT u j David Runner Kafkai Füstkarikára fűzött gyöngy, Megépítetlen falra fújt festék, Zuhanásra azt mondani repülés, Úgy érezni, ahogy még senki sem érzett! Hideg levest fújni, Meleg levegőt szívni, Esőt gyűjteni a főid belsejében, A holdon céllövöldét nyitni! Azt tenni ami tehetetlen, A fájdalmon nevetni, Vér nélkül élni, Szó nélkül összeveszni. Eltakarni a napot, Bedobozolni a földet, Felcímkézni téged, Elküldeni a címemre! Ugatni kutyanyelven, Belepofázni, Esernyővel elázni, Cél nélkül versenyt nyerni! Körpályára azt mondani egyenes, Dombra, hogy lejtő, Sárkányt eregetni, igazit, A bordámon tüzet gyújtani! Grafikát javítani rajtad, Felbontást a bőrödön, Hangkártyát a torkodban, Memóriát az agyban! látszani veled, megunni, Eltenni, elővenni és megint megunni, Raboddá válni, függővé, Áramtalanítani! Nem akarni, Unalmassá válni, Szemétként újrahasznosulni. Félni élni, télbe égni, Képként nézni, Félre lépni, Félbe tépni! Nem akarok semmit sem a mindenen kívül, de olykor a mindenben van a nagy semmi Halálra gázolták Halálos közúti közlekedési baleset történt a huszonegyes szá­mú főúton néhány napja, az éj­szakai órákban a tari bekötőút kö­zelében. Egy Salgótarján irányá­ból Hatvan felé tartó, láthatósági mellény, és világítás nélküli ke­rékpáros - egyelőre ismeretlen okból - áttért a menet irány sze­rinti bal oldalra, ahol összeütkö­zött egy mikrobusszal. A biciklis olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. Túrázó a pácban Megsérült egy túrázó férfi a kazári erdőben csütörtök délután. A mentőszolgálat mun­katársait riasztották elsőként, ők azonban a nehéz terepviszo­nyok miatt nem tudtak eljutni a sérülthöz. Végül a tűzoltókkal és különböző mentőcsoportok tag­jaival közösen, gyalogosan, kézi hordágy segítségével vitték ki az erdőből a bajba jutottat, akit ezt követően azonnal kórházba szállítottak. Tarnóczi László (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepségen Székyné dr. Sztrémi Melinda, Sal­gótarján polgármestere ismertet­te a kálvária- és a Magyar feltá­madás barlang megépítésének történetét A sziluettjében a Nagy- Magyarországot formázó „Ma­gyar feltámadás barlang” Bóna Kovács Károly és Obrincsák Ernő építész alkotása. A barlangban a Boldogságos szüzet és a térdelő Szent Istvánt ábrázoló - ország­felajánlást megjelenítő - szobor- kompozíciót helyezték el. Az or­szág-felajánlás témája elsősorban a bibliai Három Királyok ikonog­ráfiái keret téma egyik különle­ges magyarországi variánsaként a Szent István életét feldolgozó le­Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint a „Magyar feltámadás barlangja” rekonstrukciója a városlakók történelmi gyökereit is erősíti Székyné dr. Sztrémi Melinda megjegyezte: „az önkormányzat is kálváriát járt a rekonstrukciós munkálatokkal”. Kiderült ugyan­is, hogy magánkézbe került a kál­váriához vezető lépcsősor, amit ki kellett vásárolniuk, majd an­nak felújítását és a parkosítást kö­vetően térfigyelő-kamerával és rendszeres közterület-felügyeleti ellenőrzéssel kellett biztosítani hétvégi éjszakákon a „randalíro­zó fiatalok és hajlaktalahok által is látogatott” hegyoldalt. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy ez a te­rület nem csak a vallásos embe­rek számára fontos, de az állapo­A szakrális építmény rekonst­rukcióját az Ipoly Erdő Zrt. meg­bízásából, a Három Szobrász Mű­vészeti Kft. tagjaként, Bobály Ádám szobrászrestaurátor, vala­mint Bobály Dávid szobrászmű­vész végezte el. A salgótarjáni al­kotók a Magyar Képzőművészeti Egyetem növendékei. Munkáju­kat Bóna Kovács Károly örököse­inek, azaz gyermekeinek, Kovács Balázsnak és Biczó Gézánénak a hozzájárulásával végezték. A fel- szentelési ünnepségen Lengyel Ju­dit, a Salgótarjáni Vonósnégyes, valamint a Zenthe Ferenc Szín­ház művészei is közreműködtek. gendák nyomán alakult ki. A kép­zőművészeti ábrázolása pedig ak­kor vált népszerűvé, amikor a tö­rök uralom után az ország terüle­teinek visszaszerzése és folyama­tos politikai újjáalakítása fontos feladatként hárult az ország kirá­lyára. A Szent Korona tisztelete, a Szűzanyának, Magyarország védő szentjének történő felajánlá­sa, ezáltal az ország Mária oltal­mába helyezése a trianoni béke- szerződés által megcsonkított Magyarországon ismét fontos szimbólummá vált. A salgótarjáni Kálvária lezárá­saként, a második világháború előtt a Szent Imre-hegyre kápol­nát is terveztek, ám ennek felépí­tése elmaradt. Helyére a kereszt­re feszítést, a feltámadás-megvál­tás misztériumát szimbolizáló há­Salgótarjánban hazánkért mondott imát a püspök atya rom kereszt került. Az egyházi szertartásokat, szentmiséket Sal­gótarjánban az első stáció előtti szikla üregénél tartották. A kál­váriát azonban a szocializmus év­tizedei alatt hagyták tönkre men­ni. A hatvanas években a Magyar feltámadás barlangot befalazták, a szakrális emlékhely szobrait pe­dig meggyalázták és tönkretették. A polgármester elmondta: az Ipoly Erdő Zrt-vel 2006-ban kezd­ték el a Salgótarján belvárosa fö­lé magasodó Szent Imre-hegyen álló kálvária rendbetételét. Elő­ször a stációkat takaró cserjéket, gyomokat és magoncról nőtt fá­kat takarították el, majd a kálvá­ria közelében lévő panorámás he­lyen az egykori partizánszobor helyén a Makovecz-stúdió tervei alapján megépítették az ország­zászló emlékhelyet, s restaurál- tatták a műemléki kálváriát. ta városképileg és a város lelkü- letében is meghatározó.- A „Magyar feltámadás bar­langja” rekonstrukciója pedig a városlakók „történelmi gyökere­it” is erősít - fejezte ki reményét a polgármester. Zarándokok ezrei az érseki szentmisén Mihalik Júlia (Folytatás az 1. oldalról.) Mátraverebéfy-Szenttút. A za­rándokok fogadása tegnap már kora reggel megkezdődött, azok, akik nem az ország távoli része­iről keresték fel Szenkutat, a dél­előtti, 11 órai nagymisére időzí­tették érkezésüket. Sokan a szer­tartás megkezdése vagy befeje­zése után a felújítási, fejlesztési munkálatok eredményére kí­váncsian tettek rövid sétát. Ez­rek fordultak meg a kegyhelyen a búcsúünnep első napján, ami­kor a keresztény erkölcsről szó­ló hittantanítást Varga Kapisztrán (OFM) mondta el a búcsúsoknak. A szentmise főcelebránsát, Bemard Bober kassai érseket Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató köszöntötte, a jelenlévők figyelmébe ajánlva a Kassán szolgált ferences vérta­nú emlékét. Az érsek a Magyar Katolikus Püspöki Karnak, va­lamint a kegyhelyet gondozó fe­renceseknek szóló köszöneté­nek adott hangot, majd így kér­te az itt lévőket: szerezzünk örö­met az Istenanyának azzal, hogy imádkozunk a világ - különösen Irak, Szíria és Ukrajna - békéjé­ért. S az itt elmondott imák kí­sérjék el Ferenc pápát koreai lel­kipásztori látogatásán. Mária mennybevételének ünnepnap­ján szentbeszédében a zarán­doklatra és indíttatására, ennek egyszerűségére és mélységeire is rávilágított. Szavai szerint szeretünk útra kelni, és szívesen tesszük ezt kisebb nagyobb közösségek­ben. A zarándoklásban a közös hit nyilvánul meg. Nagyboldog­asszony ünnepén a Szűzanya mennybevétele világítja meg hi­tünk titkát, azt, hogy életünk zarándokút az Atya házába, a mi hazánk örök állandósággal a mennyben van. A szentmise körmenettel zá­rult, a búcsú a délutáni litániá­val, a koraesti órákban vesperással, népi áhítattal folyta­tódott. Ma Orosch János, nagy- szombati érsek mutatja be a 11 órakor kezdődő nagymisét, az előesti vesperást, a 18 órai, kör­menettel egybekötött misét és a nemzetért elhangzó imákat Kál­mán Peregrin kegyhelyigazgató vezeti, ez utóbbit a Mária Rádió közvetíti. Este nyolc után a sza­badtéri oltárnál, nagykátaiak énekes Mária-köszöntője hang­zik el. Augusztus 17-én vasár­nap délelőtt a család összetartá­sáról Kiss Menyhért (OFM) hit­tan-tanítását hallgatják meg a zarándokok, a 11 órakor kezdő­dő szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, esztergom- budapesti érsek. w d I I Távoli vidékekről is sokan keresték fel a szentkút! kegyhelyet Sr^ész Miklós államtitkár is részt vett a szentmisén |

Next

/
Thumbnails
Contents