Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-15 / 189. szám
A salgótarjáni Kálvária (2.) Szeptember 14-én, szombaton délután dr. Beer Miklós püspök atya a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepéhez kapcsolódva ke- resztutatvezetasalgótarjáni Kálvárián, aminek keretében megáldja a felújított stációképeket. Ehhez kapcsolódva szeretnénk felidézni a salgótarjáni Kálvária történetének legfontosabb állomásait, emlékezve mindazokra, akik a múlt és a jelen pillanataiban szívükön viselték az emlékhely sorsát Az előző részben az építés mozzanatait idéztük fel, most pedig az avatóünnepség és az 1943 utáni időszak eseményeit olvashatják. Az avatóünnepségre 1943. június 5-én került sor. A ferences háztörténet írása szerint: „Bár a légvédelmi készültség miatt szűk keretek közé szorították az ünnepséget, mégis az egész város meleg ünnepe volt Hiszen nemcsak vallásos, de hazafias jellege is van az építménynek, s így a felszabadított magyarság kitörő öröme is az ünnep.” Szerencsére ettől sokkal többet őrzött meg a helyi lap az avatóünnepségről. Sajnos fényképet nem találtam erről az eseményről, pedig bizonyosan készülhetett - még a háborús helyzet ellenére is. A Kálváriaavatás ünnepén a bányazenekar hangjai mellett, a Karancs utcai kereszttől vonult fel a város a Szent Imre-hegyre, ahol dr. Pobozsny Róbert rozsnyói püspöki helynök avatta fel a Kálváriát. Az ünnepen Réz Marián atya, a helyi ferencesek vezetője beszélt, és voltaképpen ez volt az egyik utolsó szereplése salgótarjáni házfőnöksége idején, mivel 1943 nyarától Nyíregyházára került A méltán híres hitszónok a Kálvária kapcsán a következő gondolatokat mondta: „Műiden nagyra hivatott nép, nemzet útja szintén kálváriajárás. Ezt az utat jelölte ki nekünk is az isteni gondviselés évszázadok folyamán. Szent István halálos ágyán látja elvonulni lelki szemei előtt a véres má- gyar történelmet. A tatárdúlást a török hódoltság idejét, amint félhold ragyog a kereszt fölött. Látja, hogy Trianon Pilátusai hogy ítélik el Hungáriát, hogy adják vállára a csonkaságnak, nélkülözésnek súlyos keresztjét, hogy fosztják meg ruháitól, ékességeitől [...]. A Kálvária nemcsak a fájdalomnak, áldozatnak, hanem a megdicsőülésnek az útja is. Mi lett volna hitünkkel, megváltásunkkal, örök boldogságunkkal, ha Krisztus megtorpan a Golgota útján, s nincs ereje megdicsőülésbe vinni a keresztet? Mi lesz a magyar jövő, ha nem lesz kitartásunk a magyar megdicsőülés, a magyar feltámadásig hordozni a keresztet? Mi lesz, ha félúton eldobjuk őseink, történelmünk keresztjét? [...] Hirdesse e szent hely azért a szenvedésben kimerült embernek: Ne csüggedj! Keresztben az üdvösség! Hirdesse e Kálvária e város Polgármesterének minden szépért és nemesért lelkesedni tudó munkaenergiáját, Tóth Gyula templomgondnok képpen a Kálvária kálváriája csak most kezdődik. A fordulat éve után, ahogyan jelképesen levonták az orosz bevonulás után (előtt?) az országzászlót, éppen így aludt ki a Kálvária fénye, és magára hagyták. Előtte azonban még, a háború pusztítása előtti utolsó pillanatban a felépült emlékhelyre 1943. szeptember 14- e után (a Szent Kereszt felmagasztalásá- nak ünnepéhez kapcsolódva) néhány nappal megszervezték az első búcsút, és felajánlották Salgótarján várost Jézus Szívének. Korabeli látkép a KálváriávaL A kép alján a régi vasútállomás, a posta épülete, amely előtt a Hősök szobra állt A Kálvária alatt az egykori Kassai sor patinás épületei, amelyek ma már szintén nincsenek meg. öregségében is fiatalos munkakedvét, alko- nyuló életének legszebb hattyúdalát. Hirdesse Róth Flóris, Bérczy Sándor bányaügyi főtanácsosok, dr. Quirin Leó vezérigazgató, dr. Korompay Lajos bányaügyi főtanácsos és Karattur Antal gyárigazgató, valamint a teleket adományozó Luby kegyúri család nemeslelkűségét. Hirdesse Traum Péter esperes és dr. Ambrus JózSef'apostoli papi munkáját, Obrincsák Ernő építész és Bóna Kovács Károly szobrászművész alkotóképességét Hirdesse együttesen a város, a vállalatok, két plébánia hitbuzgalmi egyesületeinek és az egyes stációkat felállító családoknak, egész Salgótarján közönségének áldozatkészségét.” Mindezzel azonban még nem fejeződött be a Kálvária története, tulajdonA déli plébániatemplomból ünnepélyes menet indult délelőtt a Kálváriára, a hegy csúcsán szabadtéri szentmise volt, ezen kb. 2000 ember vett részt Délután pedig keresztúti ájtatosságra került sor, ahol szintén sokan voltak. Úgy döntöttek, hogy a Kálvárián - bár a déli plébánia tulajdona lett - tavasszal májusban a ferences plébánia, szeptemberben a déli plébánia rendezi a búcsút Erre azonban sajnos már nem került sor. 15 évvel az elkezdés után tehát beteljesedett a kálváriaépítők vágya, és a trianoni magyar kálvária emlékére hosszú időn át épített és elkészített salgótarjáni Kálvárián keresztutat járhattak, emlékezve Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, de figyelmeztetve magyarságunk sorsára is. Akkor még nemigen gondolták, hogy ez a keresztét, alighanem az egyik első és utolsó ünnep is lesz. Az 1944-es év fájdalmas eseményei valóban szenvedést hoztak minden salgótarjáni lakosnak, azonban még szomorúbb volt az, hogy a bevonulok, a felszabadulást hirdetők ahelyett, hogy valóban a háború borzalmaitól való megszabadulást, megnyugvást adtak volna, még kegyetlenebbet hoztak hazánkra. A főplébánia épületéből Ferencz István plébánost és káplánjait 1950 májusában az Államvédelmi Hatóság emberei kiűzték, a ferenceseket 1950. július 31-én elvitték a városból. A pusztítás nem kímélte a Kálváriánkat, és sajnos a régi belvárost sem. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre az elpusztítás „menetrendjéről”, azonban annyit tudunk: az ötvenes évek időszakában a barlangot szétverték, az emlékhelyet magára hagyták. A fák és a bokrok visszavették a helyet, és ez még a rendszerváltozás után majd két évtizeddel is így volt. Nemcsak tönkretették, de meg is alázták az emlékhelyet, többek között azzal, hogy randalírozni jártak fel, a stációkat összefirkálták, a barlangot tönkretették. A Kálvária új korszaka 2003-ban kezdődött: a 60. évfordulón emléktábla került a feljárathoz a Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére, amelyen a Kálvária 14. stációjába helyezett emlékirat szövege olvasható. 2008-ban, a városvezetés elővette a Kálvária témáját, különösen is dr. Juhász Tibor alpolgármester tett elévülhetetlen érdemeket a helyre- állításban. A helyi civil szervezetekkel és az Ipolyerdő Zrt.-vel összefogva a helyet kitisztították, és megrendezték (ismét) az első, már a kitisztított Kálvárián rendezett keresztutat. Azóta tündököl ismét a város felett a Kálvária, hirdeti elődeink összefogását, kitartását De a Magyar feltámadás barlangja még feltámadásra vár. A Kálvária története csak akkor lesz teljes, ha a most megújult stációképek mellett a barlang is elkészülhet. Kívánom, hogy sikerüljön ezt az adósságot is közösen pótolni. A város felett lobogó országzászló, a megújult Kálváriánk, a Förster Kálmán-szobor a megújulás bizonyítékai, és azt jelzik: elődeink méltó útjára léptünk. Veszelovszki Balázs A jobbik rész választása (Folytatás az 1. oldalról.) Lélek-váró esemény ez, hiszen az Apostolok Cselekedetében, a pünkösdi eseménysornál is azt olvassuk: egy szív- vel-lélekkel kitartottak az imádkozásban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és rokonaival együtt. (Apcsel 1,14). A Szentlélekkel való találkozás pedig mindig áldozattal jár, mégpedig olyan áldozattal, amely átalakítja a világot. Jézus ugyanis a kereszten lehelte ki Lelkét, hogy halálával és feltámadásával széttörje az alvilág bilincseit és eljuttassa mindenhová az Atya bocsánatát. A zarándok ehhez a Krisztushoz csatlakozik minden jócselekedetével, amikor a szent helyekre való eljutásért áldozatot vállal. A Krisztussal megvalósuló kegyelmi közösség pedig - amit az Anyaszentegyház a szentségek kiszolgáltatásával hoz létre -, mintegy kapaszkodót, mentőkötelet nyújt a szenvedő lelkeknek, a nehézséggel küszködőknek: kiegészítem testemben azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből, testének, az egyháznak javára (lKol 1,24). Ez a búcsú, a búcsújárás értelme és lényege, az újszövetség népe benső szolidaritásának egyik legszebb megnyilvánulása. A nyugati egyház oltárain sokszor ábrázolják a fentebb idézett legendát úgy, hogy a tanítványok ott állnak, imádkoznak az Istenszülő halottas ágyánál. Mondhatjuk, amit elmulasztottak megtenni Jézus halálánál, azt most, a feltámadás tanúikén pótolni próbálják a Szűzanya haldoklásánál. És jól tudjuk, azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik. (Lk 8,21). De ezt a jézusi mondást ki is terjeszthetjük. Rokonai neki mindazok, akikkel megtestesülésekor osztozott az emberségben. Vagyis ha valaki úgy érzi, súlyos mulasztásai vannak, bűnei miatt szeretetből le kell rónia Isten és embertársai iránt az engesztelés adóját, a tanítványok példája szerint jöjjön, menjen el Máriához! Engedje, hogy Isten ma is csodát művelhessen erős karjával (vö. Lk 1,51)! Ő, aki tekintetre méltatja alázatos szolgálóinak (vö. Lk 1,48) minden fáradozását és felajánlását! Hiszen a Szűzanya és az Egyház éppen azáltal nyújt leginkább oltalmazó palástot és mentőövet gyermekei számára, hogy fiait maga köré gyűjti, akik imádságaikkal és áldozatvállalásaikkal megszövik a „rászorulók” számára a kegyelemnek ezt a fenntartó hálóját. Éppen ezért, aki csak teheti, egyénileg vagy közösségileg keljen útra, jöjjön el nemzeti kegyhelyünkre, és az ott - akár hosszú évtizednyi szünet után - elvégzett szentgyónás, a vállalt áldozatok felajánlásával nyújtsuk ki kezünket a kimondva/ki- mondatlanul vagy éppen tiltakozva, de mégis megváltás után szomjazó világ felé! Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak (Róm 8, 19), mi pedig magunkban hordjuk a Lélek zsengéit (Róm 8, 23), vagyis felismerjük kegyhelyeinkben az Úr látogatásának nagy napját (vö. Lk 19,44). fr. Kálmán Peregrin ofm, szentkúti kegyhelyigazgató PBOGRAMAiÁNlÚ Salgótarján Augusztus 15. 17.00 A „Magyar Feltámadás Barlang” felújítás utáni felszentelést ünnepsége. Avató beszéd: Széfcyné dr. Sztémi Melinda polgármester. A barlangot felszentelik: Dr. Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke és Varga András esperes- föplébános. Ünnepi műsor - közreműködnek: Lengyel Judit, Salgótarjáni Vonósnégyes és a Zentfac Ferenc Színház művészei. {Szent Imre-hegy, Kálvária ) Augusztus 16. 10.00-18.00 Szent István napi Vásártér - Kézműves vásár (December H. tér) flPOUÖ MOZI Augusztus 14-20. 15.30, Csíngiling és a kalóztündér 3D Szinkronizált amerikai animációs kalandfilm Augusztus 14-20. 17.45, 20.00 A galaxis őrzői 3D Szinkronizált amerikai akció/kalaiíd/sci-fi Augusztus 16.10.00 Nívdt Jenő Emlékverseny és Macsánka fesztivál (zagyvarónái Tűzoltó szertár területén) 'HBEEEDT' na Nyitva minden nap: 10.00 - 19.0C 9.00 - 10.00 reggeli úszás (csak úszójeggyel) ZlNTHl ItfUNC SZÍNHÁZ Zenthe Ferenc. Székfoglaló és Családi Bérlet értékesítés a József Attila Művelődési és Konferencia Központ jegypénztárában! 2014/2015. évad: Többféle bérlet, vidám előadások, új arcok: Pásztor Tibor, Gyuriska János, Mikó István, Kottái Róbert! 09.00 MESÉL AZ OVI ^ ^ (Kuli Bálint) 09.05 Hirfüzér 09.30 Csendes percek Adventista Egyház műsora 10.00 Értéktár - Zenés Nyári Esték 10.30 Hirfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánló 13.30 INFO TV 19.00 MESÉL AZ OVI Vincze Aisa - A nem igazi kislány 19.05 Hirfüzér 19.25 Ajánló 19.30 Tarján, életképek 20.15 Értéktár 20.30 Hirfüzér 21.00 INFO TV Á programajánló a Salgótarjáni KózmAvelódési Nonprofit Kft. támogatásával készült. é f
