Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-14 / 188. szám

2014. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Robin Williams egyike volt azoknak a komiku­soknak, akik másokat megnevettettek, ám eköz­ben súlyos mentális gon­dokkal küzdöttek. A krea­tivitás és a mentális zava­rok összefüggésének járt utána a BBC hírportálja. Robin Williamsró'l azt is ír­ták, hogy bipoláris zavartól, más néven mániás depresszió­tól szenvedett. Ez a mentális betegség súlyosan befolyásolja a kedvet és közérzetet, a beteg a szélsó'séges boldogság és kre­ativitás, valamint a mély de­presszió fázisai között ingado­zik. John Lloyd brit komikus és televíziós producer elmondta: -Nagyon nagy arányban fordul elő a művészek között a bipolá­ris zavar. Az egészséges embe­rek azt hiszik, a világ rendben van úgy, ahogy van, és nem ér­zik különösebb szükségét, hogy változtassanak rajta. A kreatív emberek azonban nem ilyenek: akik a világot meg akarják változtatni, azok hajla­mosak ezért sokat szenvedni is. Hozzátette: Robin Williams zseni volt, hatalmas az életműve, és ha csak depressziós lett volna, nem tudott volna ennyit alkotni, aki viszont bipoláris, annak fan­tasztikusan kreatív fázisai is vannak. Az Oxfordi Egyetem kutatói­nak egy januárban közzétett ta­nulmánya szerint a komikusok­nak sok a kóros személyiségje­gye. Az eredményt úgy kapták, hogy 523 komikussal - brit, ame­rikai és ausztrál férfiakkal és nőkkel - töltettek ki a kérdőívet a személyiségükről. Gordon Clarigde, a kutatás vezetője hang­súlyozta: az eredmények alapján a komikusok extrém, időnként el­lentmondásos személyiségje­gyekkel rendelkeznek, egyrészt befelé fordulók, depressziósak, szkizoidok, másrészt extrovertál­tak és mániások. Lehetséges, hogy a komédiázás, vagyis az ext­rovertált oldaluk a depresszió ke­zelésének egy módja, bár ez ter­mészetesen nem igaz minden ko­mikusra - tette hozzá. Nick Maguire, a Southamptoni Egyetem klinikai pszichológusa szerint lehet kapcsolat a depresz- szió és a komikum között, ám ez „nem túl erős”. Sokféleképpen kezelik az emberek a depresszi­ójukat, gyakran elszigetelik ma­gukat, mások azonban azzal is csillapíthatják a gyötrő érzések hatását egy ideig, ha megnevet­tetik a többieket, akik ezért sze­retik őket - hangsúlyozta.- Sajnos időnként nagyon rö­vid ideig tart az enyhülés. Amíg tart a nevetés, nincs baj, ám ha hazaért a komi­kus, mit tud tenni? - mond­ta a pszichológus. Robin Williams a nyil­vánosság előtt úgy tűnt, mindig szerepet játszik, szórta a poénokat, hogy megnevettesse az embereket. Nem titkolta alkoholprob­lémáit és házassá­gai kudarcát, inter­júiban azonban sokkal óvatosab­ban beszélt a félel­meiről.- Ahányszor depressziós ember, ott a hu mór, hogy ki­rángassa magát belőle - mondta 1996-ban a The Guardian című brit lapnak. ígéretes lehet az őssejtterápia A páciensek csontvelejé­ből nyert őssejtek alkal­mazása ígéretes eredmé­nyekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa (stroke) ese­tén, az Imperial College London kutatói által al­kalmazott kezelés jelentő­sen csökkentette a káro­sodás mértékét és javítot­ta a betegek életminősé­gét. A kutatásról a Stem Cells Translational Medicine című szaklap ban jelent meg tanul­mány. Mintáz Imperial College Lon­don honlapján, valamint a Daily Telegraph online kiadásában ol­vasható, Nagy -Britanniában évente 152 ezer beteget sújt a stroke, és a páciensek 58 száza­lékánál maradandó károsodás alakul ki.- A jelenlegi egyetlen haté­kony terápia a vérrögoldás. amelyet a tünetek kialakulásá­tól számított 4,5 órán belül el kell végezni. Az eljárást mind­össze a betegek 10 százalékánál lehet alkalmazni, és a beavatko­zás csupán a páciensek harma­dánál eredménves. Sürgős szükség van új és hatékony ke­zelési módszerekre - hangsú­Ivozta Paul Bentley, a tanul­mány egyikvezető szerzője. \ korábbi állatkísérletek során már bebizonyosodott, hogy a CD34+ őssejtek alkalmazása je­lentősen javítja a gy ógy ulás esé- lyét. Ezek az őssejtek a vérképzés minden sejtjének kialakítására kéjesek, valamint részt vesznek a véredén) ek belső felszínét bo­rító, úgynevezett endotel sejtek termelésében. Az 5 páciens levonásával el­végzett vizsgálatok során a be­tegek csontvelejéből nyert CD34+ őssejteket alkalmazták. A súlyos szélütést elszenvedő, 40 és 70 év közötti betegeken a 7. napon alkalmazták az őssejtterápiát, szemben a koráb- bi vizsgálatokkal, amikor a pá­cienseket az agy i érkatasztrófa után fél évvel vagy még később kezelték. A csontvelőmintákból kinyert CD34+ őssejteket a nya- ki verőereken keresztül juttat­ták az. agyba, a beavatkozást kö­vető hat hónap során mind az öt betegnek javult az állapota, kö­zülük bárom képessé vált az önálló életvitelre. A feltételezé­sek szerint az őssejtek vélhető en nem maguk alakultak át neuronokká, hanem az általuk termelt vegyületek segítették elő az új agysejtek és erek ké|>- ződését a stroke miatt károso­dott agyterületen.- Első ízben juttattunk be csontvelőből nyert őssejteket köz­vetlenül a károsodott agy terület­re. Kutatócsoportunk jelenleg olyan új orvosi képalkotó eljárá­sokat keres, amelyekkel követ­hetjük, hogy a befecskendezés után milyen hatásokat fejtenek ki az őssejtek - vázolta a terveket R/intlíH‘ I ctlll ül I IIItT-V. Segít a gyaloglás Napi fél óra gyaloglás tíz szá­zalékkal csökkenti a mellrák kockázatát azoknál az idősebb nőknél, akik éveken át folytat­ják a testmozgást - állapította meg egy nagy létszámú, hosz- szú távú francia kutatás. A napi 30 perces testmoz­gás tíz százalékkal mérsékli a mellrák kialakulásának esé­lyét a változó koron átesett nőknél, ám ha felhagynak a mozgással, a kockázat gyor­san növekszik - idézte a The Daily Telegraph a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című rákkutatási szaklapban megjelent tanul­mányt. Majdnem 60 ezer nő adatainak elemzése azt mu­tatta, hogy akik heti négy órá­nak megfelelő idejű testmoz­gást végeztek, azoknál tíz szá­zalékkal kisebb volt a mellrák esélye, mint a mozgásszegény életet élőknek. A kedvező ha­tás eléréséhez azonban négy éven át kitartóan el kell végez­ni ezt a mozgásmennyiséget. Azoknál a nőknél, akik mo­zogtak, ám több mint öt éve abbahagyták, több mint 16 százalékkal nagyobb valószí­nűséggel alakult ki mellrák, mint azoknál, akik folytatták a könnyű testedzést. Az ered­ményeket nem befolyásolta sem a nők testsúlya, sem a de­rékbősége, ami azt bizonyítja, hogy az előnyök a mozgásból származtak, nem a fogyásból. A kutatók 59 300, menopauzán átesett nő vála­szait elemezték. A résztvevők kétévente töltötték ki a kérdő­íveket A testmozgást úgyneve­zett metabolikus ekvivalenssel (MET) mérték, ez a test által el­fogyasztott energia mennyisé­gét fejezi ki. Heti négy óra sé­tának vagy két óra kerékpáro­zásnak felelt meg 12 MET. A legkedvezőbb hatást 12 MET-tel lehetett elérni, hosz- szabb ideig végzett vagy inten­zívebb mozgás nem mérsékel­te tovább a rák kockázatát. A kutatás nyolc éve alatt azok­nál a nőknél, akik ennyit vagy ennél többet mozogtak négy évig, tíz százalékkal kisebb eséllyel alakult ki mellrák, mint a tétlenül élőknél vagy ennél kevesebbet mozgóknál. Elkezdődött a helikopteres felderítés Országszerte elkezdődött a parlagfűvel fertőzött terü­letek helikopteres felderí­tése - jelentették be a Föld­művelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal kö­zös szerdai sajtótájékozta­tóján, a Székesfehérvár mellett található börgönd- pusztai repülőtéren. Szálkái Gábor, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese hangsúlyozta, hogy a hatóságok a földi bejárás mellett három éve elkezdték a parlagfű­vel fertőzött területek légi felderí­tését is. Rövid időn belül, 1-2 nap alatt teljes megyényi területeket lehet ilyen módszerrel megvizs­gálni, mert helikopterről látható­ak olyan egybefüggő, fertőzött fol­tok, amelyek az időszűke miatt eddig kiestek a hatóságok látókö­réből - tette hozzá. Jelezte: a pollenek nagy több­sége a mezőgazdasági területek­ről érkezik, ezért ezeken a terü­leteken igyekeznek leginkább visszaszorítani a fertőzést. Kö­zölte, hogy egyetlen növényről több ezer életképes mag kerül­het a talajba és több millió pollen kerülhet a levegőbe. Szálkái Gábor megjegyezte: idén nagyon erős parlagfű fertő­zésre számítanak az enyhe tél és a csapadékos nyár miatt. Jordán László, a Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal el­nökhelyettese kiemelte: parlagfű tekintetében a környező orszá­gokhoz képest Magyarország jó­val fertőzöttebb. Hozzátette: az 5,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen mindenhol számítani le­het a gyomnövény megjelenésé­re, de a legfertőzöttebb területek nagysága mintegy 700-800 ezer hektár. Mint mondta, a parlagfű nagy koncentrációban leginkább a laza, homokos talajon jelenik meg. A legfertőzöttebb megyék között említette Somogy, Bács-Kis­kun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legtöbb bírságot is eze­ken a területeken szabják ki. Az elnökhelyettes közölte, hogy a bír­ság mértéke 15 ezer és ötmillió fo­rint között lehet. A büntetési tételt növelheti, ha a parlagfüves terület belterületen, iskola vagy óvoda környékén található. Hozzátette: a parlagfű ellen nem elég megpró­bálni a védekezést, hanem meg kell akadályozni a gyomnövény virágbimbójának kialakulását Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal, Növény- és Ta­lajvédelmi Igazgatósága igazga­tója elmondta, hogy Fejér me­gyében 2009-ben kezdték el a helikopteres felderítést. Jelezte, hogy míg néhány éve átlagosan tízmillió forint feletti bírságot szabtak ki a gazdálkodókra, ta­valy már csak 2,5 milliót. Hozzá­tette: mindez nem tükröződik a pollencsapdák adataiban, hosz- szú időbe telik, mire pollen­számban kimutatható eredmé­nyeket tudnak elérni. Az igazgató egy érdekes tény­re hívta fel a figyelmet: olyan ha­talmas mennyiségű - akár 50 évig is csíraképes - gyommag ke­rült a talajba az elmúlt 20-30 év­ben, hogy ha mostantól egyetlen parlagfű sem virágozna, az ük­unokáink akkor is találkozná­nak a gyomnövénnyel. Szerinte az olyan, ökológiai szempontból nagyon kedvező helyen, mint Magyarország, a parlagfű kiirtá­sa nem lehet cél, csupán jelenlét­ének és pollenkoncentrációjá­nak radikális csökkentése. I 4 * I I I A komikusok hailamosaMiak a depresszióra

Next

/
Thumbnails
Contents