Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-05 / 154. szám

2014. JULIUS 5., SZOMBAT Nuno az új edző labdarúgás. A várakozá­soknak megfelelően a Deportivo La Coruna és a Porto korábbi kapusát, Nunót nevezték ki a Valencia labda­rúgócsapatának vezetőedző­jévé. A 40 éves portugál szak­ember a szerdán menesztett Juan Antonio Pizzit követi a kispadon. A spanyol klub kö­zölte: egy évre szóló szerző­dést kötött a trénerrel, de a megállapodás egy évvel meg­hosszabbítható. Nuno - teljes nevén Nuno Espirito Santo - 2010-ben vonult vissza, majd trénerként az előző szezon­ban a fináléba vezette a Rio Ave gárdáját a portugál ku­pában és a ligakupában is. Gatlin nyert 100-on gyémánt liga. Nagyszerű futással győzött 100 méteren Justin Gatlin az atlétikai Gyé­mánt Liga-sorozat lausanne- i versenyén. Az amerikai sprinter 9.80 másodperccel, a világ idei legjobbjával végzett az élen, magabiztosan előzve meg a 9.93-mal másodikként célba érő honfitársát, Tyson Gayt, aki doppingvétség mi­att egy évig nem versenyzett és most tért vissza. Ugyan­csak az idény eddigi legjobb futásával, 43.74 másodperc­cel nyert 400 méteren a grenadai Kirani James, mö­götte az amerikai Lashawn Merritt 43.92-vel végzett a második helyen. A csütörtöki verseny egyetlen magyar in­dulója, Márton Anita 18,10 méteres kísérlettel hetedik lett súlylökésben. Hatvan éve, 1954. július 4-én szenvedett 3:2-es ve­reséget a svájci labdarú­gó-világbajnokság Bern­ben rendezett döntőjében a toronymagasan esélyes magyar Aranycsapat a Német Szövetségi Köztár­saság válogatottjától. A magyar szurkolók sors­tragédiaként élték meg a kudarcot, amely sokkolta az egész országot, az el­vesztett döntő hírére rob­bant ki a Rákosi-rendszer első spontán tüntetése Budapesten. Mind a mai na­pig nincs megnyugtató válasz ar­ra a kérdésre, miképpen történ­hetett meg, hogy a magyar csa­pat, amely 1950 óta nem szenve­dett vereséget nemzetközileg jegyzett mérkőzésen, és a cso­portmérkőzések során 8:3-ra le­győzte az NSZK-t, hogyan ma­radhatott alul a döntőben. Rá­adásul úgy, hogy az együttes Puskás és Czibor góljaival a 9. percben már 2:0-ra vezetett, bár aztán a 19. percben az állás 2:2 volt. A győztes gólt a második félidő 39. percében Helmut Rahn szerezte. A 2014. június 13-án elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa tíz esztendeje, a vb-dön- tő ötvenedik évfordulóján így emlékezett: - Még most sem tu­dok megbékélni a történtekkel. Óriási csalódás volt, nemcsak a csapat, hanem minden magyar, 15 millió hazánkfia számára. A Útjára indult a szurkolói villamos Vízilabda Eb. A közelgő budapesti vízilabda Euró­pa-bajnokság alkalmából péntektől újra közlekedik az a szurkolói villamos, amellyel először két éve, a londoni olimpia idején találkozhattak a magyar sportrajongók. Fábián László, a Magyar Olim­piai Bizottság (MOB) sportigaz­gatója a pénteken, a Deák téren tartott sajtótájékoztatón emlé­keztetett rá, hogy a villamoson berendezett mozgó szurkolói klub a londoni játékok idején be­bizonyította, hogy egyedülálló kezdeményezés és nagy népsze­rűségnek örvendett az utasok körében, akik együtt szurkoltak a magyar csapattal.- Az akkori kezdeményezés­nek nem is lehetne megfelelőbb folytatása, mint a július budapes­ti vízilabda Európa-bajnokság - tette hozzá a MOB sportigazgató­ja, aki szerint a látványos trikolor­ba „bújtatott” villamos közelebb hozza a sportágat, s ezáltal a spor­tot is az emberekhez, akik akár a villamoson ülve is szurkolhatnak a női és férfi válogatottnak. A Vízilabda Szurkolói Villamos péntektől egészen a hónap végéig jár majd Budapesten, három vo­nalon, a 24-esen a Közvágóhíd és a Keleti pályaudvar, az 50-esen a Határ út és a pestszentlőrinci Bé­ke tér, valamint a 61-esen a Hűvös­völgy és a Móricz Zsigmond kör­tér között lehet vele találkozni. A járaton elhelyezett monitorokon megismerkedhetnek az utasok a férfi és a női válogatott játékosai­val, nyomon követhetik majd a jú­lius 14-én kezdődő Eb eseménye­it, ugyanakkor fényképes tudósítá­sokat is olvashatnak a sportág ko­rábbi sikereiről, például a férfi együttes tavalyi világbajnoki győ­zelméről is. Nemesik Balázs, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkára úgy fogalmazott, örömmel fo­gadták a kezdeményezést, mert a szurkolói villamos által még népszerűbbé válhat a vízi­labda, s ezáltal még több gye­rek kezdhet majd el pólózni. Az ötlet megvalósulásához a szövetség egyik szponzora, az Univer Product Zrt. járult hoz­zá, a cég vezérigazgató-helyet­tese, Tóth-Csanádi Zita szerint tavaly azért éppen a vízilabda mellé álltak támogatónak, mert az a legsikeresebb ma­gyar csapatsportág. Buzgó Jó­zsef, a villamoson olvasható képes tudósításokat szállító Nemzeti Sport főszerkesztője azt kívánta, hogy a járat ne csak a vágy, hanem a siker vil­lamosa is legyen az Európa- bajnokság idején. A szurkolói villamos menet­rendjéről a BKK honlapján tájé­kozódhatnak az érdeklődők. Kosz Zoltán egykori válogatott vízilabdázó (b) és Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója a közelgő budapesti vízilabda Európa- bajnokság alkalmából közlekedő szurkolói villamoson a belvárosi Deák téren közvélemény szinte megkövetel­te, elvárta tőlünk az aranyérmet, hiszen hosszú évek óta nem kap­tunk ki senkitől, győzelmet győ­zelemre halmoztunk. Grosics elmondta, hogy a vere­ség magyarázatául számos do­logra lehetne hivatkozni: a ma­gyar csapat az uruguayiak ellen hosszabbításban megnyert elő­döntő után lekéste a vonatot, s csak későn, taxikkal jutott a szál­lodába; a döntő éjszakáján a ma­gyarok szállodája mellett népün­nepélyt rendeztek, a hangos ze­ne miatt szinte semmit sem tud­tak aludni; a németek a csoport­meccshez képest öt új játékossal álltak ki; az angol játékvezető a meccs végén nem adta meg Pus­kás teljesen szabályos gólját; a magyar kapust a német találat előtt Rahn lerántotta a fűre. Mindehhez még hozzátehető, hogy Puskás sérüléséből nem tel­jesen felépülve futott ki a gyepre, hogy Sebes Gusztáv szövetségi kapitány felforgatta az együttest, hogy a szakadó esőben a néme­tek már stoplis Adidas-cipőben játszottak, az pedig csak nemrég derült ki, hogy a nyugatnémet csapat tagjai közül többen (ak­kor még legálisan) metam- fetamin nevű serkentőszert kap­tak. Grosics azonban így fejezte be nyilatkozatát: - Mindaz, amit elmondtam, egyáltalán nem in­dokolja a vereséget. Az Aranycsapat hátvédje, utolsó élő játékosa Buzánszky Jenő úgy vélekedett: - utólag könnyű okosnak lenni. Ami viszont tény: azon a délutánon a németek jobbak voltak és nyertek. A világsajtó a magyarokat di­csérte és sajnálta. A francia la­pok „teljesen valószínűtlen, rendkívüli és igazságtalan ered­ményt” emlegettek, az olasz La Gazzetta dello Sport szerint „a magyar válogatott... bebizonyí­totta, hogy kétségkívül a világ legjobb labdarúgó együttese”, a brit Sunday Express szerint „a magyarok nagy balszerencsével küzdöttek, és még így is nyer­hettek volna, ha Puskás értéke­síti két nagy helyzetét.” A Népsport összegezése így hangzott: „A gólhelyzeteket job­ban kihasználó nyugatnémet csapat legyőzte a fáradtan, for­mán alul játszó magyar váloga­tottat... Kétségtelen az is, hogy játékosaink ... úgy vélhették, hogy nem ez a legerősebb ellen­felük a tornán. Abban, hogy a német csapat fölénk tudott kere­kedni, kétségtelenül szerepe volt a hibás összeállításnak is, de an­nak is, hogy a játékvezető egy szabályos gólunkat nem adta meg. Mint a pályán kiderült, Puskás mégsem volt teljesen rendben... Hiba volt továbbá két balszélső csapatba állítása.” A váratlan vereség hatalmas megrázkódtatást okozott Ma­gyarországon. A négy esztende­ig legyőzhetetlen Aranycsapat a sikerre éhes nemzet büszkesé­ge volt, a játékosokat szinte is­tenként dicsőítették, az ország apraja-nagyja kívülről fújta az összeállítást. A döntőt ország­szerte a rádiók előtt hallgatták az emberek, sőt a Népstadion­ban 40 ezren követék nyomon a kihangosított közvetítést. Ezút­tal azonban visszaütött, hogy a irt ^ ^ W | || a gg • kommunista vezetés politikai cé­lokra használta a sportsikereket. A szurkolók nem tudták feldol­gozni a kudarcot, tömegesen vo­nultak az utcára, kirakatokat tör­tek be, Puskást és Sebes Gusztá­vot szidalmazták, Sebes lakásá­hoz, majd a Rádióhoz vonultak. A pesti népnyelv által „kis ma­gyar focialista forradalomnak” nevezett megmozdulásoknak az államvédelem vetett véget. A já­tékosok titokban érkeztek haza, a vonatról korábban leszállva a tatai edzőtábort érintve valóság­gal „hazaszöktek”. Két évvel később, az 1956-os forradalom után aztán az Arany­csapat szétesett, s a magyar lab­darúgó-válogatott többé nem ju­tott világbajnoki döntőbe. Amit a magyarok berni tragédiaként él­tek meg, azt a németek berni cso­daként. A Süddeutsche Zeitung című lap a döntő félszázadik év­fordulóján azt írta, hogy az a ber­ni vasárnap volt a Német Szövet­ségi Köztársaság tényleges meg­születésének napja, fontosabb, mint a pénzreform, az alkot­mány elfogadása vagy a berlini fal ledöntése. A háborúból haza­térők, a menekültek, az elüldö- zöttek első ízben érezték úgy, hogy felértékelték őket. A lap szerint Németország ezen a na­pon aratta első diadalát a máso­dik világháború óta. Döntő (1954.07.04.) NSZK - Magyarország 3-2 (2-2) Bern, Wankdorf stadion, 62 472 néző, vezette: Ling (angol). NSZK: Turek - Posipal, Kohlmeyer, Liebrich - Eckel, Mai - Rahn, Morlock, 0. Walter, F. Walter, Schäfer. Szövetségi ka­pitány: Sepp Herbergen Magyarország: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Czibor, Ko­csis, Hidegkúti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Gl: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), ill. Puskás (6.), Czibor (8.). * Az 1954-es döntőben: Turek kapus, Kocsis (jobbra) és Kohlmeyer

Next

/
Thumbnails
Contents