Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-31 / 176. szám
Kínának fokoznia kell a fertőző májgyulladás terjedése elleni erőfeszítéseit, mivel a világ legnagyobb fejlődő országából jelentik a betegség miatti halálesetek jelentős hányadát - figyelmeztette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és egy regionális szakmai szervezet Pekinget. Megállíthatatlan a „csendes gyilkos” Forrás: KSH/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Fertőző májgyulladásos megbetegedések Magyarországon (1980-2013) Bejelentett fertőző májgyulladásos (hepatitis) esetek száma: A WHO adatai szerint a világszerte elhanyagolt „csendes gyilkos" számlájára évente körülbelül 1,4 millió haláleset írható. A vírusos hepatitisz okozta halálozások több mint 70 százalékát az ázsiai és csendesóceáni térségben - ennek többségét Kínában - regisztrálják. Ugyanakkor tény az is, hogy a májbetegségek kezelésére Kínában költik a legtöbbet. A hepatitiszben szenvedők 78 százaléka fertőzött hepatitis B vagy C vírussal. A szárazföldi Kína hivatalos egészségügyi statisztikái szerint a lakosság 7,9 százalékát, vagyis több mint 100 millió embert érint a betegség. Nyolcvan százalékuk a hepatitis B vírust (HBV) hordozza. A hepatitisz világnap alkalmából a hongkongi South China Morning Post című lapban idézett egyetemi profesz- szor, Lai Csing-lung szerint az emberekben még nem sikerült kellő mértékben tudatosítani a veszélyt, és ez alapvető oka a védekezés hiányosságainak. A szakember szerint a valós számok minden bizonnyal sokkal magasabbak, mivel az elhagyatott vidéken élők például sem az oltáshoz, sem a szakellátáshoz nem jutnak el. Kínában a gyerekeknek 2001 óta biztosítják a HBV védőoltást, ám egy szakmai alapítvány felmérése szerint minden száz, öt év alatti kisgyermekből egy fertőzött. Hongkongban, ahol évente 1400-an halnak meg májrákban, a csecsemők 1988-tól kapják a védőoltást. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fertőző májgyulladás ma már nem törvényszerűen halálos betegség, amennyiben időben diagnosztizálják és kezelik. A kezeletlen betegség következménye májcirrózis és májrák lehet. Mégsem számít a túlsúly A nő testsúlyától függetlenül hatásos az esemény utáni tabletta jelentette he az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A szabályozásért felelős hatóság korábban kétségbe vonta, hogy a sürgősségi fogamzásgátlók a 75 kilogrammnál nagyobb testsúlyú nőknél is hatásosak e. .Szakértőik arra a következtetésre jutottak, az esemény utáni tabletták használatának többelőnye van, mint kockázata. Néhány klinikai kutatás arra utalt, hogy a nagyobb testsúlyú nőknél kevésbé hat a szer, mások azonban nem találtak kapcsolatot a két dolog között. Az EMA úgy döntött, nincs elég bizonyíték arra, hogy kockázatról lehessen beszélni. Az EMA három gyógyszergyár, aTakeda, a Bayer, valamint a HR Pharma készítményét vizsgálta meg.- Meg kell nyugtatni a nőket, testsúlyuktól függetlenül használhatják a sürgősségi fogamzásgát ló szereket, hogy megelőzzék a nem kívánt terhességet - mondta Sarah Branch, a brit gyógyszerszabályozási hatóság (MURA) munkatársa. Hat újabb gén Hat új gént találtak amerikai tudósok, amikor a Parkinson- kór kockázatának genetikai okait kutatták egy nagyléptékű vizsgálat során. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) laboratóriumainak vezetésével több mint 18 ezer páciens adatait elemezték - adta hírül a Science Daily tudományosismeretterjesztő portál a Nature Genetics című szaklapban megjelent kutatásra hivatkozva. A teljes emberi genetikai állományra, a genomra kiterjedő asszociációs vizsgálatok (Genome-wide association study, GWAS) adatait elemezték a tudósok, 13 708 Parkinson- kóros esetet vetettek össze a 95 282 tagú kontrollcsoport adataival. A vizsgálat azonosította azokat a génvariánsokat, amelyek növelik a Parkinson-kór kialakulásának esélyét Minél több ilyen variánssal él egy ember, annál nagyobb eséllyel betegszik meg élete során. A kór kockázatával kapcsolatos 24 génvariáns között hat olyat találtak, amelyet korábban még nem azonosítottak. A világszerte emberek millióit sújtó kór degeneratív idegrendszeri megbetegedés, mozgásproblémákat okoz: a végtagok remegését, merevségét, a mozdulatok lelassulását, tartási nehézségeket. Idővel a pácienseknek a mindennapi feladatok ellátása is gondot jelent. „Kommunikálás” az orron keresztül Inkább „pacsizzunk” Illatok útján adhatja át az anya félelmeit újszülöttjének - derül ki egy amerikai tanulmányból. A Michigani és a New York-i Egyetem kutatócsoportja patkány- anyákat tanulmányozott. Megtanították nekik, hogy féljenek a borsmenta szagától és megfigyelték, hogyan adja át ezt a tudást az anyaállat saját vészhelyzetillatán keresztül újszülöttjének élete első napjaiban. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent eredmények segíthetnek megmagyarázni a mentális egészséggel foglalkozó szakembereket nemzedékek óta foglalkoztató jelenséget: hogyan érinthetik az akár sok évvel a várandósság előtt az anyát ért traumák a gyermeket.- Mielőtt a babák még saját maguk megélnének bármit is, már megkapják az anyai tapasztalatokat. Ennél is fontosabb, hogy az így kapott tudás hosszan megmarad, szemben azokkal a csecsemőkori élményekkel, amelyek, ha nem ismétlődnek, gyorsan szertefoszlanák - magyarázta lacek Debiec, a Michigani Egyetem orvostudományi karának munkatársa, a kutatás résztvevője. A még nem vemhes nőstény patkányoknak úgy tanították meg a félelmet, hogy miközben a borsmenta illatát éreztették velük, enyhe, de kellemetlen áramütést adtak nekik. A kontrollcsoport állatai nem tartottak a menta illatától. Az ellés utána a kutatók mentát szagoltattak az állatokkal, de áramütést nem kaptak, így is kiváltották belőlük a félelem reakcióját. Kimutatták, hogy az anya félelmének illatjele működésbe tudja hozni az újszülött patkány agyának amigdala nevű régióját, amely a félelem érzésének kialakulásával kapcsolatos. Érdekes módon az újszülöttek akkor is megtanulták az anyai félelmet, ha maga az anyaállat jelen sem volt, csak megszagol- tatták vele az illatanyagot, amit a borsmentától való rettegés hatására bocsátott ki a nőstény. Amikor azonban olyan anyagot adtak a patkánybébiknek, ami blokkolta agyukban az amigdala tevékenységét, akkor az újszülöttek nem tanulták meg anyjuk félelemillatából, hogy a borsmentától tartani kellene. Egészségesebb üdvözlés az öklök összeütése, mint a kézfogás, mivel csak huszadannyi baktérium cserél így gazdát. Még a kitárt tenyerek összecsapásánál is biztonságosabb, bár akkor is kevesebb, mint fele any- nyi baktériumot terjesztenek az egymást üdvözlők - derült ki egy brit tanulmányból. A tiszta kezek fontossága nem újdonság az orvostudományban, ám több tanulmány foglalkozott a kilincsek és más felületekről származó kórokozókkal, mint a kézfogás higiéniájával. David Whitworth, a walesi Abersyt- wythi Egyetemen végzett kutatás vezetője szerint a kézfogásnak van alternatívája: az öklök egymáshoz érintése vagy a „high five”, a feltartott, nyitott tenyerek összeütése. Kutatási célból egy tanítványával, Sara Mélával több tucatszor kezet ráztak, összecsapták öklüket vagy tenyerüket. Eközben egyikük baktériumokkal teli, a másik steril kesztyűt viselt. Minden egyes üdvözlés után megszámolták, mennyi kórokozó cserélt gazdát. Eredményeiket az American journal of Infection Control című szaklap tette közzé. Attól egészségesebb az öklös üdvözlés, hogy kisebb felületek találkoznak egymással. Mind a három köszönési formánál festékkel ellenőrizték, mekkorák ezek a felületek.- A tanulmány új, ám az eredmények nem meglepőek. Kórházakban nem nagyon láttam öklöket vagy tenyereket összeütni köszönéskor, a parolázás sokkal gyakoribb, bár alapos kézmosásnak kell követnie - magyarázta a folyóiratot kiadó járványügyi szervezet elnöke, Mary Lou Manning.
