Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-30 / 175. szám
• Milyen tapasztalatai vannak ezen a téren? Sajnos többnyire nem túl jók. A nyári munkavégzés rövidebb időtartama és az élettapasztalat hiánya miatt a diák munkavállalók jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy munkáltatójuk a munkaviszony létesítésével kapcsolatos életkori szabályokat megsérti, vagy a tapasztalatlan munkavállalókat ilyen-olyan formában „megrövidíti”. A munkaügyi ellenőrzések általános tapasztalatai szerint szerencsére viszonylag csekély az életkori korlátozásokkal kapcsolatos szabálytalanságok száma (az úgynevezett jogellenes gyermekmunka). Annál gyakoribb viszont az egyébként legálisan foglalkoztatható fiatal munkavállalók munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatása. • Mi lehet ennek az oka? A fiatal munkavállalók számára rendszerint nem fontos, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, vagy hogy munkaviszonyuk be legyen jelentve, hiszen elsődleges céljuk a jövedelem megszerzése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése -r amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg. • Mire hívná fel a diákok figyelmét? Még a munkavállalás előtt érdemes tisztában lenni az alapvető munkajogi szabályokkal, a munkavállalókat megillető jogokkal. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) tartalmazza. A jogszabály határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni. Nem szükséges részletesen ismerni a törvényt, de néhány dolgot fontos tudni! Mint például azt, hogy a munkaviszonyt létesítő munkaszerződést kötelező írásba foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ezt is bele kell foglalni a munkaszerződésbe. Javaslom, hogy minden esetben a munka- vállaló olvassa el a munkaszerződést, és ha valamit nem ért benne, akkor mindenképp kérdezze meg. Hogyan létesíthető munkaviszony a diákokkal? Az Mt. fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban az iskolai szünet tartama alatt (amikor az iskolában szünetel az oktatás) a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy, gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében. Ilyen foglalkoztatási jogviszony nem csupán az iskolai szünet tartama alatt létesíthető. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy (18. életévét be nem töltött személy, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen) olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A hatályos rendelkezések szerint tehát egy 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül vállalhat munkát, de a megkötött munkaszerződés csak akkor érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájárulása is szerepel. Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendszeresen történik? Ilyenkor a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatják a diákok, ez az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mező- gazdasági és turisztikai idénymunka esetében azonos munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra. E foglalkoztatási formánál nem szükséges az írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munkavállaló kérheti az írásba foglalást); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre. Hogyan vállalhat még munkát egy tanuló? Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági jogviszonyt és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, amely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erős pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára. Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jogszerűen csak nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval létesíthető. Milyen speciális szabályozások érvényesek a fiatalkorúak foglalkoztatására? A munkavégzés során is érvényesülnek olyan eltérő szabályok, amelyek a fiatalkorúak védelmét szolgálják. Nem végezhetnek éjszakai munkát, valamint részükre rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Napi munkaidejük legfeljebb nyolc óra lehet és legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el részükre. A négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállalók részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani nekik. Pihenőnapjaik nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számukra, és ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít, annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál. Nekik is jár szabadság? Természetesen! A 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon felül évente további 5 munkanap pótszabadság is jár. A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló egy hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár. A diák munkavállaló esetében a foglalkoztatás rövidsége miatt legtöbbször nem adják ki természetben a szabadságot; ilyenkor a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a dolgozó részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltania. • Mi a helyzet a munkabérrel? Néhány héttel ezelőtt beszéltünk az egyenlő bánásmódról, amit természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwaydub.hu j tanacsado@workwaydub.hu Mobil: +36-20-849-5142 j +36-20-849-5176
