Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-10 / 158. szám

Sikerterület a nemzetpolitika A Kárpát-medencei szakképzés lehet a következő év központi programja az óvodák, kisiskolák és a tehetséggondozás után - mondta Potápi Árpád nemzetpo­litikáért felelős államtitkár szer­dán a Kárpát-haza Fejlesztési Fó­rumon, a Parlamentben. A Nem­zetstratégiai Kutatóintézet ta­nácskozásán felszólalók közül többen is társadalmi-gazdasági integrációt szorgalmaztak a Kár­pát-medencében. Emellett egy fejlesztési koncepciót és progra­mot is bemutattak. Budapest Azzal kapcsolatban, hogy a Kár­pát-medencei szakképzés lehet a következő év központi program ja, Potápi Árpád beszé­dében kiemelte: fontos, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együtt­működést még jobban összehangolják, a kapcsolatrendszert megerősítsék. Célként jelölte meg az elkövetkező négy évre a határon túli kis- és középvállalkozá­sok megerősítését is. Az államtitkár érté­kelése szerint a nemzetpolitika a kormány sikeres területei közé tartozott az elmúlt négy évben, óriási sikereket értek el, és most a „finomhangolás”, a kisebb terüle­tek felé fordulás következik.- Ez legalább annyira nehéz lesz, mint az elmúlt négy évben volt, de a munkára g mindenkire, határon túli civil és társadal- Ü mi szervezetekre, egyházakra is számíta­nak - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy szimbolikus, egyút­tal óriási jelentőségű jogszabályok szület­tek az elmúlt négy évben. Máig 640 ezren igényeltek állampolgárságot a világ min­den részéről. Az igényléseket tekintve el­ső helyen az erdélyiek állnak, őket követik a vajdasági magyarok. Több mint hatszá­zezren már állampolgársági esküt is tettek. A jövőről szólva Potápi Árpád kiemelte: 2018-ig egymillió új magyar állampolgár­ról szeretnének beszélni. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóin­tézet elnöke nyitóelőadásában elmondta: az általuk kidolgozott Kárpát-haza fejlesz­tési koncepció a magyar országgyűlés ál­tal elfogadott területfejlesztési koncepció­ra épül 2030-as kitekintéssel, kiegészítve külhoni elképzelésekkel. Szerinte az el­múlt négy évben a határokon átívelő nem­zetegyesítés jegyében megszülettek „a lel­ki és közjogi törvények”. Kitért a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályra, a ket­tős állampolgárságra, a választójog kiter­jesztésére, majd szólt az új alaptörvény­ről, amely rögzíti a külhoni magyarok irán­ti felelősségvállalást, és nemzeti, keresz­tény gyökerekre építi a magyarság jövőjét.- A nemzetegyesítés azt jelenti, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszereket építenek ki az élet minden területén - rög­zítette Szász Jenő. Az elnök szorgalmazta az uniós források magyar-magyar „építkezés­re” történő fordítását is, majd kiemelte: „egy magyar világ, és egy magyar ügy van”. A Megyei Jogú Városok Szövetségét ve­zető Kása Lajos a fórumon Kárpát-meden­cei gazdasági integrációt szorgalmazott. A Fidesz alelnöke kiemelte: a történelem azt mutatja, Magyarország akkor volt világ- gazdasági szempontból fontos állam, ak­kor tudott felzárkózni Európa élvonalához, amikor Kárpát-medencei gazdasági integ­rációban gondolkodott. Debrecen polgármestere szerint most is erre van szükség, a Kárpát-medencei vá­rosok közötti együttműködés pedig ennek a motorja lehet, ezért azt ösztönözni kell. Utóbbira példaként említette Debrecen és Nagyvárad együttműködését. Hangsúlyoz­ta: a városok közötti kooperáció tartósabb, mint a kormányok közötti. Jakab István, a parlament alelnöke ar­ról beszélt, bár a 20. század darabokra szakította a magyar nemzetet, az előző kormányzati ciklusban megszülettek azok az intézkedések, amelyek célja az volt, hogy a világban széttagoltan élő ma­gyarok önazonosságukat megőrizve gya­rapodhassanak. Az állampolgárság kiter­jesztése után a következő nagy feladat egy új nemzetpolitikai stratégia megala­pozása, majd az ennek megvalósításához szükséges gazdasági lépések lesznek. Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Ku­tatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordiná­ciós Igazgatóságának vezetője a rendezvé­nyen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. A koncepció ismertetése előtt felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a Kárpát-medencében magukat magyarnak vallók száma, továbbá kiemel­te azt is, hogy a Kárpát-medencéből való ki­vándorlás drámai mértékű.- Az új nemzetpolitikai paradigma alap­eleme a nemzetegyesítés, amelynek alap­ja a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasá­gi integráció - mondta Horkay Nándor, aki egyúttal célként fogalmazta meg a Kárpát­medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák ki- terjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését. A kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazga­tóságának vezetője A Nemzetegyesítés Fej­lesztési Programja 2014-2020 című doku­mentumról számolt be. Molnár György fon­tosnak nevezte a nemzeti erőforrások egye­sítését uniós fejlesztési forrásokkal, aminek vezérfonalát a magyarországi operatív prog­ramok szintjéről kell meghatározni. Szólt arról is, hogy létrehozták a Kárpát­haza fejlesztési hálózatot, és szakértői bázis jött létre, utóbbiba mintegy 300-an már re­gisztráltak. Jelezte: kormányhatározatot ál­lítottak össze az együttműködés lehetséges formáiról, bár a döntés még nem született meg, de céljuk, hogy ezt „kieszközöljék”. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke (balra), Kosa Lajos, a Fidesz alelnöke, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon a Parlament delegációs termében Stadionrekonstrukció helyett... Az Együtt-PM szerint a stadionrekonstrukci­óra tervezett összeg pontosan elég lenne ar­ra, hogy az ország lehívja az uniós kohéziós alapban rendelkezésre álló több mint hat- milliárd eurót - mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Szabolcs. Budapest. A független képviselő úgy fogalmazott, hogy az uniós források elosztásáért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy szándéko­san hazudik az uniós források felhasználásáról, vagy nem ért a rábízott területhez, ugyanis az általa veze­tett tárca „gyakorlatilag ki akarja húzni” az uniós tá­mogatású projektek közül a fővárosi közlekedésfejlesz­tési programokat. Szabó Szabolcs azt mondta, hogy Lázár János írásbeli kérdésükre egy „pökhendi és kioktató” választ adott, ami számos tévedést és csúsztatást tartalmaz. Példa­ként említette, hogy a miniszter közlése szerint a buda­pesti tömegközlekedés elérte az uniós átlagot, illetve a fővárosi közlekedésfejlesztési projekteknek alacsonyabb az uniós támogatásintenzitása. A kohéziós alapokbóTfi- nanszírozott programok támogatásintenzitása 85 száza­lékos - hangsúlyozta Szabó Szablocs. Az ellenzéki képviselő kijelentette: stadionrekonst­rukcióra ebben az évben több mint száz, 2017-ig pe­dig összesen 375 milliárd forintot terveznek elkölte­ni, miközben ez a pénz elég lenne arra, hogy az or­szág lehívja a kohéziós alapban rendelkezésre álló hatmilliárd eurót. Hat új elnök : * Öt megyében és Budapesten választottak új el­nököt a helyi MSZP-sek a párt­ban folyó tisztújítás keretében. A lezajlott választásokról az MSZP honlapján található ada­tokat és közleményeket az MTI összesítette. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Varga László váltotta Gúr Nándort, Hajdú-Biharban pedig Katiimé Juhász Ildikó után Huszka Im­re lett a megyei pártelnök. He­vesben Érsek Zsolt követi Sós Tamást, mígKomárom-Eszter- gomban Ujházv Emil lett Luk­ács Zoltán utódja. Pest megyé­ben Szentgyörgyi Józsefváltot­ta Tóbiás Józsefet a megyei el­nöki poszton. Budapesten Kunhalmi Ágnes lett a vezető. „Biológiai úton végezzék!” Budapest Az LMP javasla- tot nyújt be annak érdekében, hogy jövőben - ahol megold­ható - a vegyszerek használa­ta helyett biológiai úton végez­zék a szúnyogirtást - mondta szerdán a párt társelnöke. Szél Bernadett hangsúlyoz­ta, hogy a kémiai szúnyogirtás az emberekre is veszélyes le­het. Hozzátette, hogy a leszórt vegyszerek a táplálékláncban is felhalmozódnak, miközben a biológiai irtás során csak magukat a szúnyogbölcsőben lévő lárvákat fertőzik meg egy talajbaktériummal. A képvi­selő többek között azt javasol­ja, hogy ne csak az egészség- ügyi államigazgatási szerv, hanem a környezetvédelmi hatóság is vegyen részt az en­gedélyezésben. Vádat emeltek ■ A Kalocsai Járá­si Ügyészség vádat emelt az Új Magyar Gárda két vezetője ellen egyesülési joggal való, folytatólagosan elkövetett visszaélés bűntette miatt - kö­zölte a Bács-Kiskun megyei fő­ügyész szerdán az MTI-vel. Nánási László tájékoztatá­sa szerint a 49 éves vaskúti és a 38 éves egri férfi a bíró­ság által feloszlatott Magyar Gárda Mozgalommal azonos Új Magyar Gárda vezetését 2013. március 2-ától orszá­gos főkapitányként, illetve annak helyetteseként látta el, ennek során részt vettek a mozgalom 2013. augusztus 19-én, Akasztón tartott újoncavatásán is. Csökken a különadó A jövedelemszerzéskor hatályos szemé­lyi jövedelemadóval és az egészségügyi hozzájárulás összegével csökken a 98 százalékos különadó visszafizetendő összege a kormány döntése értelmében - mondta Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére. Budapest. A kormányszóvivő megjegyezte: a bal­oldali kormányok súlyos válságba sodorták Ma­gyarországot, ennek ellenére ha­talmas összegű és indokolatlan végkielégítéseket osztottak az akkori vezetők számára. Mindez joggal sértette a magyar embe­rek igazságérzetét, az Ország- gyűlés ezért 2010-ben a kormány javaslatára döntött a 98 százalé­kos különadó bevezetéséről. Ki­fejtette: a strasbourgi bíróság és az Alkotmánybíróság döntése alapján ugyanakkor a kérelmező a korábban meg­állapított 98 százalékos különadó összegét vissza­kapná. Ebben az esetben a 2 millió forint fölötti, különadóval érintett jövedelemrész után semmi­lyen adót és járulékot nem kellene fizetni.- Ez indokolatlan pozitív diszkriminációt jelen­tene az igazságtalan végkielégítéseket felvevők számára - nyilatkozta Kurucz Éva. Ennek elkerülése érdekében a kormány úgy döntött, hogy a 98 százalékos különadó visszaír; zetendo összegét a jövedelem- szerzéskor hatályos személyi jö­vedelemadóval és az egészség- ügyi hozzájárulás összegével csökkenti. A kormány álláspont­ja szerint a korábbi kormányok idején megállapított aránytalan és indokolatlan végkielégítések után olyan terheket kell fizetni, amelyek érvényesítik az igazsá­gosság szempontjait. “ * * * * f ^ Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása, mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, ^ mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents