Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-10 / 132. szám

Színművész a pódiumon Salgótarján. A Szerdatársa­ság Irodalmi Kávéház június 11-én 16.30 órakor tartja a nyári szünet előtti utolsó ren­dezvényét „Amikor a színész verset mond” címmel. A program keretében az egyik legszebb hangú magyar színművész, szinkronszí­nész, a Nógrád megyei Érsekvadkerten élő Csernák János, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház tagja mond­ja el kedvenc verseit és em­lékezik vissza emlékezetes alakításokkal, élményekkel teli pályafutására. Beszélge­tőtársai társulati kollégái, Patakiné Kerner Edit szí­nész, előadóművész és Sán­dor Zoltán dramaturg, elő­adóművész, szerkesztő lesz­nek. A Palóc Parnasszus szerkesztősége szeretettel vár a Stécé Kávéházba min­den színház- és irodalomba­rátot. Befeszítette az ajtót.... Rétság. Lopás bűntett elkö­vetésének megalapozott gya­núja miatt folytatott büntető- eljárást egy 43 éves kerepesi férfi ellen a városi rendőrka­pitányság bűnügyi osztálya. A gyanúsított kifeszítette egy emeletes ház egyik lakásá­nak ajtaját Rútságon, majd készpénzt, ékszereket és karórát tulajdonított el on­nan. A hatóság a napokban befejezte a nyomozást, és az ügy iratait vádemelési javas­lattal küldte meg a Balassa­gyarmati Járási Ügyészség­nek - közölte Bankóm Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Bottal ütötte a volt nejét Ecseg. Felfegyverkezve el­követett garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 66 éves ecsegi férfi ellen a Pásztói Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A gyanú­sított pár napja összeszólal­kozott a volt feleségével a la­kásukban, Ecsegen, majd az utcán egy bottal derékon ütötte őt. Az egyenruhások elfogták és előállították őt, az elkövetés eszközét pedig lefoglalták tőle - közölte Fajcsák Mónika, a rendőr­ség sajtóügyeletese. Mosógépet lopott Salgótarján. Önbíráskodás bűntett elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt foly­tat büntetőeljárást egy 66 éves salgótarjáni férfi ellen a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A gyanúsí­tott az egyik lakás közös tárolóhelyiségéből akart el­szállítani egy mosógépet, amelyről úgy gondolta, hogy az az övé. Időközben megérkezett az egyik lakó, aki azt állította, hogy a gép az ő tulajdona, majd a kezével rátámaszko­dott arra. A másik a karjánál fogva megragadta és elrán­gatta őt az útból, majd elszál­lította a háztartási gépet. A rendőrök rövid időn belül el­fogták és előállították őt, az eltulajdonított mosógépet pe­dig lefoglalták tőle. Trianoni megemlékezés az őrhalmi Ipoly-parton Büszkén áll az ötméteres fakereszt az őrhalmi rét szélén. Hat esztendeje ci­vil kezdeményezésre állít­tatták, rajta mementóul egy hétbetűs szó: Tria­non. Pár lépésre innen hol csendesebben, hol zúgva halad az Ipoly. Ma már gyalogos híd visz át a túlpartra, és elég egy kis négyszögletes kártya a mellényzsebbe (a sze­mélyi igazolvány), hogy felkereshessük a baráto­kat, rokonokat, hogy a tikkasztó melegben egy jó korsó sört felhörpintsünk a cimborákkal. H.H. Örhalom. Nem is olyan régen viszont még egészen más volt a helyzet. A folyó nem összekötött, hanem elválasztott. Ezekre a szomorú, keserű időkre emlé­keztek szombaton ipolyvarbóiak és őrhalmiak, méltóságteljesen, közös főhajtással. A megemlékezés első felszó­lalója Zolcer György ipolyvarbói plébános volt. Egy példabeszé­det említett az ókori görög törté­nelemből, arra utalva, mennyire fontos, hogy a mindennapokban átérezzük, nem vagyunk csalha­tatlanok és tévedhetetlenek, nem mi vagyunk a legjobbak, hanem akadnak, akik rátermet­tebbek, különbek nálunk. Ha nem tudjuk értékelni a másikat, nem jutunk előbbre, és nem jut­hat előrébb az a „hintó” sem, amely a magyarságot, a népet, a nemzetet jó irányba képes húz­ni. A másik elismerése mellett szükséges tehát az összefogás ember és ember, csoport és cso­port között. Rendületlen hittel, töretíen elszántsággal kell halad­ni az előbbre vivő úton. Kanyó János, Őrhalom korábbi polgármestere személyes emlé­keket idézett: kisgyermekként nyári forró napokon szívesen für- dőztek az Ipolyban, amikor az egyik oldalon magyar határőr, a másikon csehszlovák csendőr járt, és nem értették, miért figyel­meztetik őket mindig, nem sza­bad a túlpartra átmenni, mert az egy másik ország - holott ott is magyarul beszélnek. Ezzel azt hangsúlyozta, hogy a közvetlenül a határok mentén élők érzik iga­zán át a trianoni békediktátum összes fájdalmát, rajtuk, az ő kö­zösségi életük, családi, rokoni kapcsolataik szétszakításával mutatkozott meg leginkább a szerződés gyakorlati valósága. Gemer Ferenc, a keresztállítás „ötletgazdája” pedig egy írást ol­vasott fel, amely kilencvennégy esztendővel ezelőtt jelent meg a Szepesi Híradó hasábjain: a szász polgárok tiltakozása Trianon el­len, kiállása a magyarok mellett, akiktől az elmúlt századokban oly sok szépet, megértést, Jáizal- mat, testvériséget kaptak. Az eseményt az ipolyvarbóiak, és a Tormay Cecile Irodalmi Társaság verses- prózás-zenés összeállítása színe­sítette. Trianon-emléknap konferenciával „Milliók imája szál fel az egekbe, kérik a jó Istent legyen egyszer vége enek a szánalmas siralmas életnek, hogy sok sze­gény családok öröm közt éljenek.” Egy részlete ez annak a világháborús naplóba íródott fohász­nak, amit Bottyán Katalin tolmácsolt az egybegyűl­teknek a városban né­hány napja megrendezett hatodik Trianon-emlék­nap első perceiben. Pásztó. A Mátrakeresztesi Ha­gyományőrző Kör I. világhábo­rús katonadalokat szólaltatott meg az eseményen, amelynek résztvevőit Sisák Imre polgár- mester köszöntötte, majd el­mondta gondolatait a történelmi Magyarországot szétdaraboló 1920. június 4-én aláírt békedik­tátum kapcsán. Június 4. gyásznap. Alatto­mos hadüzenet nélküli megszál­ló háborúval végrehajtott és béke- konferenciának nevezett színjá­tékkal szentesített nemzetgyil- kossági kísérlet évfordulója. A magyarság és az emberiség nagy­pénteke a megváltó húsvét ígére­tével. Meggyőződésem, hogy a modernizáció globalizált hatal­masságai a nem távoli jövőben el­jönnek hozzánk a nemzetek har­monikus együttélését biztosító történelmi alkotmányunk tanul­mányozása és alapvonalainak át­vétele végett, amint azt Rudolf Kucera cseh történész és politoló­gus is ajánlja Közép-Európa törté­netében. Nincs más útja az embe­riségnek. Ez a mi trianoni küldetésünk.” Bottyán Zoltán, a Magyarok Vi­lágszövetsége térségi alelnöke emlékbeszédében egyebek mel­lett ezeket fogalmazta meg. Koszorúzással, majd a Gaál Ist­ván Kistérségi Központban nagy sikerű konferenciával folytatódott az eseménysorozat Ennek előadói dr. Drábik János és Kocsis István voltak, s arra hívták fel a figyelmet, hogy Trianon - egészen napjain­kig - miként befolyásolja életün­ket, illetve, a történelem mely ta­nulságai azok, amelyekre támasz­kodva a magyar kultúra és nemzet újraéledhet. Ezek két pillére lehet a történelem ismeretén alapuló, nemzeti gazdaság és eszme, vala­mint a Szent Korona eszméje sze­rinti újratanult és alkalmazott, ma­gyar nemzeti közjog. Ezek a csa­lád, a nemzet és a vallás segítségé­vel adhatnak támaszt és új lendü­letet a jövő generációinak. Felvidéki emlékhelyeket látogattak Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Katolikus Iskola és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Középiskola diák­jai is részt vettek a Rákóczi Szövetség által szervezett XV. Felvidéki Sétán. NMH-információ A sokéves hagyománnyal ren­delkező esemény lehetővé teszi a diákok és kísérőik számára, hogy személyesen is megismer­hessék az addig talán csak a könyvek lapjairól ismert törté­nelmi és irodalmi emlékhelye­ket. így volt ez az idei irodalom- törtéríetTsétán ísTamely rendkí­vül gazdag programmal és szebbnél szebb helyekkel várta a múltjuk iránt fogékony résztvevőket. A felvidéki és magyaror­szági diákok így Kassa városát kö­vetően ellátogat­tak a regéci várba, majd a sátor­aljaújhelyi Magyar Kálvárián emlékeztek a magyar nemzet tragikus szétszakíttatására. A monumentális szepesi vár meg­tekintése után pedig a „fekete vá­ros”, Lőcse várta a látogatókat, majd Késmárk következett, ahol a magyar tanulók együtt gondol­tak vissza Thököly Imrére. Tátrafüreden megismerhették Szontagh- Miklóst, Újtátrafüred megalapítóját, és a gyönyörű Csorba tó is örök emlékként vés­te be magát a diákok memóriá­jába. A késmárki vár bebaran­golása után Hibbe faluban, Balassi Bálint sírjánál zárult a háromnapos „séta”. HIRDETÉS C •s PÄL6C TAN8*A KISVENDÉGLŐ $ t Sevlyáttvrjün, Ji&kjczi út Telefon: Ot-JO/FK-VZ? HETi ÄENÜ 2© í 4. JÜNiüS 9 - Í4. Afnenü lit tv: ffO Ft, kiizállítMiat: ífO Ft. HÉTFŐ) ZÁJtVA KEDD TtrjáileVeí Zeiíó} tfvrkontj*. - Vinlt SZERDA . FMóctjultjÁi prizes tiszta CSÜTÖRTÖK Oiirkzra.au let/es MOyytVróS CiitXttnáJ - rizi PÉNTEK Májya-l u s ’kjvlev'ef Fántott izéiét -petrezselymes hu ry onnét SZÖAIBAT F-tvk.ett Kel Balaesinta. A I < i L

Next

/
Thumbnails
Contents