Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-26 / 146. szám

Kaukázusi medvetalp: még csak néhány helyen Budapest Magyarországon csak néhány helyen fordul elő a súlyos allergiás reakciókat kiváltó kaukázusi medvetalp, a gyomnövény A Nébih gyom­biológiai mérnökszakértője, Novák Róbert az MTI-nek el­mondta, hogy az ernyős virág- zatúak családjába tartozó medvetalpnak három faja for­dul elő Magyarországon. A kisebb termetű, közönsé­ges medvetalp elterjedt növény Magyarországon, és bár ez a faj is mérgező növény, megbe­tegedést ritkán okoz. Ugyanak­kor a Felső-Tisza vidékén az 1980-as években megjelent a Sosnowsky-medvetalp, amely a kaukázusihoz nagyon hason­ló, szintén veszélyes gyom. A kaukázusi medvetalp, vala­mint a Sosnowsky-medvetalp azért veszélyes, mert nagy mennyiségben tartalmaz fura- nokumarinokat. Ezek a vegyü- letek már a növény megérinté­se esetén is sérülést okoznak, az adott területen erősen fény- érzékennyé válik a bőr. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipiro­sodik, viszketni kezd, és 24- 48 órán belül égési sérülések­re emlékeztető hólyagok je­lennek meg rajta. Szembe ke­rülve átmeneti vagy akár vég­leges vakságot okozhat. A szakértő felhívta a figyel­met, hogy aki ezeket a tünete­ket érzékeli magán, minél idén belterületen, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak Sosnowsky-medvetalpat, mintegy 200 négyzetméteren. Itt már mentesítették a terüle­tet a Nébih segítségével - je­lezte a szakértő. Novák Ró­bert elmondta, hogy a kauká­zusi medvetalpat a 19. század­ban botanikus kertekben dísznövényként tartották, mi­vel dekoratív lágyszárú nö­vény, amely akár 3-5 méteres­re is megnő. A gyorsan szaporodó invá- ziós faj azonban kivadult a kertekből, és főleg árterülete­ken, az utak mentén jelent meg. Európa nyugati és észa­ki részén a második világhá­ború után fokozottan elter­jedt, jelenleg főként Nagy-Bri- tanniában, Dániában, Svédor­szágban és Németországban. Magyarországon a zirci arbo­rétum környékén is észlelték.- Kárpátalján a Sosnowsky- medvetalp takarmánynövény­ként való hasznosításával pró­bálkoztak, ahol elvadult, és be­települt a Felső-Tisza vidékére is. Emiatt tavaly a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kor­mányhivatal Növény- és Talaj- védelmi Igazgatósága növény- védelmi felügyelői végeztek fel­derítést, és azt állapították meg, hogy csökkent a fertőzött terü­let nagysága - tette hozzá. A szakértő tájékoztatása szerint a kaukázusi medvetalp és a Sosnowsky-medvetalp a környezetétől jól elkülöníthe­tő, könnyen felismerhető nö­vény, a hatalmas termete mi­att. Egyedei sok nedvességet igényelnek, elsősorban az árte­rületeket kedvelik, ahol a víz is terjeszti a magokat. Az állomá­nyok felszámolásához több év kell, mert a növény rendkívül gyorsan regenerálódik, ugyan­akkor magjai 15 évig is életké­pesek a talajban. Ljubljana nyerte el áz Európa Zöld Fővárosa 2016 cí­met egyebek közt azzal, hogy jelentősen növeli polgá­rainak környezettudatosságát. Brüsszel. A szlovén főváros mások között Essent és Oslót utasítot­ta maga mögé a döntő körben. Az elismerő címet Európa idei zöld fővárosában, Koppenhágában adta át kedden a győztes város kép­viselőinek Janez Potocnik környezetvédelmi biztos. Ljubljana lako­sainak környezettudatosságra nevelésével, a Vision 2025 elnevezé­sű fenntarthatósági stratégiájával és lenyűgöző közlekedési hálóza­tával érdemelte ki a megtisztelő címet - olvasható az Európai Bizott­ság közleményében. Potocnik elmondta: ljubljanai lakosként mélységes büszkeséggel tölti el, hogy környezetvédelmi eredményeiért gratulálhat a város­nak. A döntősök mindegyike értékes élő példával szolgált arról, hogy miként tehet sikeresen ötvözni a környezet iránti tiszteletet, a kitűnő életminőséget és a gazdasági növekedést. A város integrált környezetkezelési programja és a fenntartható közbeszerzés terén elért jelentős eredmények mellett a ljubljanai közlekedés elmúlt egy évtizedben tapasztalt pozitív változásait méltatta a zsűri. Egy olyan városban, ahöl egyre inkább az autók kerültek túlsúlyba, mostanra a környezetbarát alternatívák felé billent el a mérleg. Ta­valy módosították a ljubljanai közlekedési szabályokat, korlátozva az autósforgalmat és előnyben részesítve a gyalogosokat, a kerék­párosokat és a tömegközlekedést. Növekszik a helyi kerékpármeg­osztó rendszer népszerűsége és a forgalomra vonatkozó jövőbeli tervek is ígéretesek - indokolták a döntést. Az Európa Zöld Fővárosa címet minden évben az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Tizenkét város szállt versenybe a 2016-os címért és öten - Essen, Ljubljana, Nijmegen, Oslo és Umea - jutottak to­vább a döntőbe. Az ítészek tizenkét szempontot vettek figyelembe az értékelésnél, egyebek között a helyi közlekedést, azt, hogy meny­nyire fenntartható a városban a zöld területek felhasználása, milyen a levegő minősége, mekkora a zajszennyezés, milyen a hulladékke­zelés és a vízgazdálkodás, illetve milyen hatékonyan használja fel az adott város az energiát. A legkörnyezettudatosabbnak ítélt város­nak járó zöld főváros címet először Stockholm kapta meg 2010-ben. Ezután Hamburg, a baszkfóldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhá­ga és Bristol következett. Évente legalább 13 milliárd dollár (3 ezer milliárd forint) kárt okoz a tengerekbe szórt műanyagszemét: a hulladék fenyegeti a vízi állato­kat, a turizmust és a halászatot - hangsúlyozza az ENSZ Környezet- védelmi Programjának (UNEP) egy hétfőn kezdődött kenyai konferen­cián közzétett jelentése. Nairobi. - A műanyagnak fontos szerepe van korunk mindennapjaiban, ám nem hunyhatunk szemet a használatából szár­mazó környezeti károk felett - mondta Achim Steiner, az UNEP vezetője. A legfon­tosabb üzenet: a plasztikhulladékot újra kell hasznosítani, illetve mennyiségét csökken­teni kell - tette hozzá. A szakértők arra is fel­hívták a figyelmet, hogy a tengerbe dobált műanyag egyes vízi állatokat, például a tek­nősöket megmérgezheti, ha megeszik, a del­finek és a bálnák pedig belegabalyodhatnak a nagyobb szemétdarabokba. A korallzáto­nyokat is erősen károsítja a plasztikhulladék, és a legkisebb szemétré­szecskék a sarki jégbe is beépülnek. A gaz­dasági károk közül a jelentés többek közt a strandok elszennyeződését és a halászeszkö­zök megrongálódását említette. A műanyag jó részét a tengeri áramlatok nagy szemét­kupacokba hordják össze. A szakértőket egyre jobban aggasztják a legkisebb plasztikrészecskék.- Az apró darabokat az áramlatok nagy tá­volságokra szállítják, és végül ételeink része­ként a tányérunkon végzik - magyarázta Steiner. Ezek a mikrorészecskék egyrészt úgy keletkeznek, hogy a sós vízben a szemét­ből kioldódnak, másrészt a fogkrémek, tus­fürdők vagy arctisztítók összetevőiként a szennyvízzel a tengerekbe kerülnek. A Nai­robiban tartott konferencián a környezetvé­dők a cégek nagyobb részvételét kérték a műanyaghulladék csökkentésében. A vállal­kozásoknak ugyanúgy kellene figyelmet szentelniük az ökológiai lábnyomra a mű­anyag, mint a szén-dioxid kibocsátása szem­pontjából - hangsúlyozta Andrew Russel, egy műanyagszennyezés elleni projekt mun­katársa. Az ötnapos konferencián több mint 1200 környezetvédelmi szakember vesz részt. Olyan témákról is beszélnek, mint a vadállatok illegális kereskedelme. Rotyog a birkapörkölt Karcag. A hungarikummá vált karcagi birkapörköltet az idén minden eddiginél, két­száznál is több bográcsban, lá­basban és fazékban készítik el a XVI. Karcagi Birkafőző Fesztivál hétvégi programjá­nak szombati fő attrakciója­ként - mondta el Szepesi Ti­bor főszervező az MTI-nek kedden. A fesztiválon kiemelt helyet kap a környezettudatos szemléletmód népszerűsítése. A múzeumparkban és a Kossuth téri parkban - ügyel­ve a biztonsági szempontokra - szinte minden „talpalatnyi földet” kiadtak főzőhelynek, pedig már a tavalyi 173 neve­ző elhelyezése sem volt köny- nyű feladat - tette hozzá. A főszervező tájékoztatása szerint a több mint kétszáz egyéni, páros, trió vagy ennél népesebb csapat gasztronó­miai remekéhez várhatóan majdnem 300 birkát vágnak le, néhány főzőgárda ugyanis két állatot is „feláldoz” a pör­költnek. Főzőedénynek a kar­cagiak öntöttvas lábast vagy fazekat használnak, a túrkeveiek viszont csak bog­rácsba tudják elképzelni az étel elkészítését - beszélt a fortélyokról Szepesi Tibor. A Balaton vízminősége kiváló Balatonfüred. A Veszprém Megyei Kormányhivatal (VEMKH) eddigi vizsgálatai szerint a Balaton vízminősége kiváló - írta a kormányhivatal az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A vizsgálato­kat folytatják, további tájékoz­tatást későbbre ígérnek. A kormányhivatali vizsgála­tot azután rendelték el, hogy a Magyar Úszás Napján szerve­zett szombati balatonfüredi ver­senyt követően az úszók közül sokan fertőzést kaptak. A VEMKH népegészségügyi szakigazgatási szervének szak­emberei a verseny helyszínén vízmintát vettek, a VEMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósá­gának munkatársai pedig az érintett vendéglátóhelyeken folytattak ellenőrzést hétfőn Ba- latonfüreden, a fertőzésekről szóló bejelentéseket követően. A kormányhivatal kedden kiadott közleménye szerint a verseny helyszínéről és a Kis­faludy strandról származó előzetes gyorsvizsgálatok kivá­ló vízminősítést mutatnak. Bó­ka István, Balatonfüred polgár- mestere hétfő délután azt kö­zölte: más balatoni strandról eddig nem érkezett fertőzésről szóló bejelentés, így helyi je­lenségről van szó. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal tájékoztatása szerint nincs összefüggés a balatoni gardapusztulás és a szombati versenyek indulóit érintő meg­betegedés között. Azt írták: a gardák tömeges pusztulását az elmúlt időszak szélsőséges idő- j árása mellett olyan kórokozók okozzák, amelyek kizárólag halakra veszélyesek. A tete­mek összegyűjtése és elszállí­tása folyamatos - tették hozzá. A VEMKH népegészségügyi szakigazgatási szerve, vala­mint élelmiszerlánc-biztonsá­gi és állategészségügyi igazga­tósága folytatja a vizsgálato­kat, végleges eredményt ké­sőbbre ígérnek. Ljubljana lesz a 2016-ban Európa Zöld Fővárosa ENSZ: évente milliárdos károk a szemét miatt

Next

/
Thumbnails
Contents