Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-21 / 142. szám

2014. JÚNIUS 21., SZOMBAT u j Retro slágerek csendültek fel Egy emlékkoncert kereté­ben a Retro Rock Band nevű zenekar látogatott el a napokban a Balassa­gyarmati Fegyház és Bör­tön falai közé, ahol a ze­nészek az elmúlt évek nagy slágereit adták elő lelkes fogvatartottak nagy örömére. BatoSMgyanMt - Az együttes lényegében négy éve alakult, a mai formációban pedig két éve játszunk együtt. Repertoárunk színes, azonban elkötelezettek vagyunk a 15-20 esetleg 30 éve született „régi” magyar slágerek előadása mellett a retro jegyé­ben. így közönségünk gyakran hallhat tőlünk LGT, Illés, Omega, Republic dalokat. Legutóbbi si­kerkoncertünk középpontjában a Republic együttes szerzemé­nyei álltak, azon okból, hogy az együttes alapító tagja, meghatá­rozó frontembere, Bódi László több mint egy éve elhunyt. Mű­sorunk így kapta a „Cipő emlék­koncert” nevet, amellyel emlé­kezünk a méltán neves, sikeres és kiváló zenészre. Ennek a szel­lemiségnek megfelelően a nagy- közönség számára összeállított koncert egy jelentős szeletét hoztuk most a rácsok mögé - fej­tette ki Csollák Csaba, a Retro Rock Band vezetője. Hozzátette: nagy várakozással tekintettek e fellépés elé, hiszen a két évvel ezelőtti szereplésük fogadtatásán és sikerén felbuz­dulva örömmel tölti el a zenekar tagjait, hogy a zene üzenetével ismét színt hozhatnak a fogvatartottak zárt világába. A délután kezdődő programot Gresina István alezredes nyitotta meg, köszöntötte a vendégzene­kart, majd felkonferálta az Inté­zet Szent Dávid zenekarát, akik ismerve a látogatók szellemisé­gét, elő zenekarként magyar slá­gerekkel köszöntötték a méltán népszerű csapatot. A másfél órás élő zene során az együttes elő­adásában mindvégig tükröződött a zene iránti szeretet, az elődök nagyságának tisztelete, valamint az, hogy jelentős hangsúlyt fek­tetnek mind a felkészülésre, a megjelenésre, a technikai és ze­nei háttér színvonalára. A nagy­sikerű műsor a közel százfős fogvatartotti közönség elismerő tapsával és köszönetnyüvánítá-. sával fejeződött be. (Leio'tiés Zoltán) KORNYI1ITVKDSLIII .A kőrnyizttSnk védetne egyenlő a jövőnk biztosításával!" „Híez a főidet nem nagyszűleínktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölctőnf . A környezetvédelem és az autó Életünkben egyre fontosabb a környezetvédelem és a környe­zettudatos élet megteremtése. Napjainkban már természetes a szelektív hulladékgyűjtés, a há­zak fűtését, energiaellátását napelemek segítségével végzik, így nem meglepő, hogy az uta­kon is megjelentek a környezet- barát autók. Az egyre drágább üzemanyag­ok és a szmog mértéke miatt ha­zánkban is lassan előtérbe ke­rültek az alternatív energiával működő autók. A szmog hatásá­ra egyre többen betegednek meg asztmában és szívbetegségek­ben. A rossz környezeti hatások miatt egyre több autógyártó cég kezdte meg a környezetbarát au­tók fejlesztését illetve gyártását. Az alternatív energiával működő autók csoportosítása: Elektromos autók Főleg városokban használha­tók, tipikusan a teljesítményük miatt. Hátrányuk a hosszú töl­tésidő, melynek kiküszöbölésé­re kifejlesztették az úgynevezett gyorstöltőket, melyek a hatórás töltésidőt 0,5-2 órára csökken­tik. Másik hátránya, hogy egy töltéssel 100-200 km-re tudnak eljutni. Ez jelenti az elektromos autók gyenge pontját, az akku­mulátorokat, melyek beszerzése jelentősen drágítja az autó árát. Az ismertetett hátrányok elle­nére is az elektromos autók a jö­t vő járművei. Hazánkban 2020- ra számukat 25.000 darabra prognosztizálják, mely fejlődés­hez az üzemeltetési költségük (1-2 euró/100 km) alacsony vol­ta is hozzájárul. Nyugat-Európá- ban fejlesztésük rohamtempó­ban folyik, jelentős állami támo­gatás biztosításával. Üzemanyagcellás autók­Ennek a típusnak az a lénye­ge, hogy az autó üzemanyagcel­lák segítségével hidrogénből ál­lít elő elektromos áramot. Elő­nye, hogy használat közben csak vízgőzt bocsájt ki. Hátránya, hogy rendkívül magas az előál­lítási költsége, és az üzemanyag­cellák hőmérsékletre nagyon ér­zékenyek. Gázautók Cseppfolyós gázzal (LPG) vagy földgázzal működnek (CNG). Mindkét üzemanyaggal működő autók költségtakarékosak, vala­mint jelentős környezetés egész­ségmegóvó hatással bírnak. A gázautóvá való átalakítás ma már jelentősen könnyebb, min pár évvel ezelőtt. Magyarorszá­gon jelenleg 60-70 ezer gázüze­mű autó üzemel. Használatával 30-40 százalékos üzemanyagár megtakarítás érhető el. Hibridautók Ez azt jelenti, hogy autónkat két vagy több eltérő energiafor­rás működteti. Leggyakoribb a villanymotor és a belsőégésű motor kombinációja. Nagy előnye, hogy belső égésű motorjának köszönhetően az ak­kumulátor még menetközben is tölthető, üresjárati leállító gomb­jával kombinálva a tömegközle- kedésű buszokban 30-40 száza­lék üzemanyag takarítható meg. Ez azt is jelenti, hogy ennyivel kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe, ezzel szemben áll magasabb előállítási ára. Vásár­lását több országban az állam adókedvezményekkel is támo­gatja (USA, Anglia). A környezettudatos autózás érdekében fejlesztették ki a bio üzemanyagokat. Magyarorszá­gon a bioetanol üzemanyag ke­rült kifejlesztésre, s ma már mintegy 400 töltőállomáson kapható az E85 bio üzemanyag. Míg a bioetanol a benzint hiva­tott helyettesíteni, a biodízel a dí­zel autók üzemanyag ellátását szolgálja. A biodízelt olajtartal­mú növényekből állítják elő. Mindkettő, mint biomassza, megfelelő eljárás esetén megúju­ló energiaforrások közé tartozik. Bár az alternatív energiával működő autók gyártása még gyerekcipőben jár, a gyorsütemű fejlesztések következtében talán már a következő tíz évben elér­hető közelségbe kerülnek a kör­nyezetbarát autók. Tordai György, aranydiplomás mérnök, Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ, Kiwanis Club Ismeri a világ ezernyi csodáját B. R. _____________________ Fö ldöntúli csodákat láttunk, mondanám, ha nem a földünk leggyönyörűbb tájain készültek volna azok a képek, amelyeket világcsavargása során készített a Kanadából hazalátogató Enreiter Béla, aki a Nógrád Megyei Fotó­klub minapi összejövetelén mu­tatta be a közönségnek: hogyan (nap)fürdőzik Acapulcóban, mi­ként „barátkozik” medvékkel és bölényekkel Yellowstone-ban, hogyan simogatja az óriásteknő- cöket a Galápagos-szigeteken, mily könnyedén kaptat fel az in­kák földjén a felhők fölé érő Machu Picchuba, és milyen kis pontnak érezheti magát az emberfia a nagy univerzumban, amint körbenéz a Grand Canyonban... Ne szaladjunk azon­ban ennyire előre! Ugyan ki ne ismer­né Nemo kapitány tör­ténetét? Verne Gyula különleges regényhő­sei régen is, ma is szárnyra keltik a ka^ maszok nyiladozó fan­táziáját. Sokan talán arra is emlékeznek, hogy a Nautilus hajón minden tárgy és alkat­rész színaranyból készült. Törté­netünk főszereplője, Enreiter Bé­la is hasonló, ám valóságos „me­se” kellős közepébe csöppent, ám ez nem képzeletünk tengeralatt­járójáról, hanem modern korunk izgalmasabb járgányáról, az űr­hajóról szól. Emberünk az ame­rikai űrkutatási hivatal, a NASA titkos programjai számára gyár­tott műhelyében űrhajó-alkatré­szeket, amelyeket - a korrózió el­len - egytől egyig be kellett ara­nyozni! Igaz, ami igaz: Enreiter Béla ekkoriban nem kis hazánkban, hanem „a nagy vízen túl” élt és tette a dolgát. Nem járt fenn az űrben, de „idelenn” körbecsava- rogta a világot. Ma is ez a legfőbb foglalatossága. A barátai által Begyonak szó­lított, a korát meghazudtolóan fi­atalos férfiú „Amerikában” szü­letett, és - ezernyi kaland után - Kanadában ért révbe. A salgó­tarjániak ugyanis „Kis-Ameriká- nak” nevezik az acélgyár fölötti munkástelepet, ahol főszerep­lőnk meglátta a napvilágot. Hat­éves korában kapta első sílécét, amellyel a környező hegyekben jól kitanulta a lesiklás tudomá­nyát. Most, hovatovább nyolc év­tized után is ez a fő szenvedélye. A munkája is a közeli acél­gyárhoz kötötte.- A világ legjobb szakmáját ta­nultam ki, szerszámkészítő let­tem, amellyel később Ausztráli­ában és Kanadában is megtalál­tam a számításom - említi em­berünk, aki 1956-ban vándorbo­tot vett a kezébe.- 1956 októberében bennem is megszólalt a szabadságvágy - emlékszik. - Nemzetőrnek áll­tam, s mivel motor-versenyző voltam, összekötőként ingáztam Budapest és Salgótarján között. Az egyik napon hazajövet Zagyvapálfalván leintettek, hogy ne menjek be Tarjánba, mert az ávósok keresnek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalmat eltipor­ják, ezért kiszöktem Bécsbe. Nem sok elképzelésem volt a jö­vőről, csak annyi, hogy nem aka­rok raboskodni, kötélen lógni. Rómában vártunk a kivándorlá­si lehetőségre, majd elindultunk Ausztráliába. Az ötödik kontinensen becsül­ték a magyar nép helytállását, segítették a menekülteket. Enreiter Béla nem tudott ango­lul, de szerszámkészítőként jól értette a rajz nyelvét, és ez átse­gítette a kezdeti nehézségeken. Enreiter úr szerencsének tart­ja, hogy azokban a veszélyes években is hazajárhatott. Igaz, óvakodnia kellett, nehogy eljár­jon a szája. Ám így is sok min­dent tudhattak róla, mert a sarká­ban jártak, sőt fel is kérték egy „kis” ipari kémkedésre, ám erre nem volt hajlandó. Ezért tizenöt évig nem tehette be a lábát Ma­gyarországra. Legközelebb csak a rendszerváltás után láthatta szü­lőhazáját. Időközben teljesen meg is változtatta az életét.- Torkig lettem azzal, hogy éj­jel-nappal dolgozom - említi. - Eladtam a cégben lévő részvé­Enreiter Béla a Grand Canyonban Egy autógyárban dolgozott Mel- bourne-ben, majd elszegődött cukornádat aratni Ausztrália tűzforró trópusi „poklába”, ahol fejedelmi fizetést kapott: hat ha­vi munka után vett egy autót és egy telket az óceán partján. A világ másik végén lévő szü­lőhaza azonban hiányzott! Az 1963-as amnesztia után „Bili” is fölkerekedett, és - egyéves világ­körüli utazás végén - úgy top­pant be a szülői házba, hogy töb­bé nem vág neki a nagyvilágnak. Ám a viszontlátás öröme után az itthoniét árnyoldalait is tapasz­talta; követték, a nyomában jár­tak, lesték, mivel foglalkozik. Megelégelte a zaklatást, újra vi­lággá ment. Az irányt azonban már Kanadába vette: Montreal­ban, repülőgépgyárban dolgo­zott, majd egy magyar testvér­párral gründoltak egy szerszám- készítő üzemet. Az üzlet pedig beindult. Nem is akármilyen üzlet volt ez...- Hosszú évekig dolgoztunk az amerikai űrprogram kereté­ben a NASA számára. Ez a hi­degháborús versenyfutás kellős közepén történt, s büszkék vol­tuk arra, hogy magyar létünkre beavatnak a titkos katonai fej­lesztésbe. A Texas Instruments adta a megbízásokat különféle alkatrészek gyártására. Külön­leges pontossággal dolgozó pre­cíziós műhelyt kerestek, így ta­láltak ránk. A munkánk eléggé rejtélyes volt, hiszen olykor ma­gunk sem tudtuk, hogy mit ké­szítünk, a gyártás után a rajzo­kat is meg kellett semmisíte­nünk. Az alkatrészek zöme ti­tánból készült, s ami nem, azt be kellett aranyozni. Nem is ma­radt el a busás fizetségünk. Sok­szor már nem is készítettünk kalkulációt, csak a hasunkra üt­ve mondtunk egy horribilis árat. Szó nélkül kifizették! nyeimet, és 49 évesen visszavo­nultam. Egy lakókocsival elin­dultam nyugat felé, mondván, addig megyek, míg nem találok egy paradicsomi helyet. Végül Calgary és Vancouver között fél­úton, az Okanagan-völgyben, egy gyönyörű tó partján kötöt­tem ki. Ez a hely West Bank, egy városka a grizzly medvékkel te­li hegyek között. Úgy is hívják, hogy Kanada Arizonája, mert évi 280 napot süt a nap. Itt letele­pedtem, s ettől kezdve csak utaz­gattam. Bebarangoltam Ameri­kát, Kanadát, Mexikót, Brazíliát, Perut, a Galápagos-szigeteket és a csendes-óceáni szigetvilágot, majd Vietnam és Kambodzsa szépségeit is megcsodálhattam. Rájöttem: ez az igazi boldogság. Azóta ebből áll az élete!- Lételemem a mozgás, a laká­somtól 10 percre van a 32 km-es sífutópálya, 60 km-re a 3200 mé­ter magas Nagy Fehér-hegy, ame­lyet barátaimmal sokszor meg­mászunk. Télen síelek, nyáron előveszem a hegyikerékpárom, és gyönyörű tájakat járok be. Fel- mászok a több ezer méteres hegy­csúcsokra, olykor kinn alszom a szabadban, kristálytiszta vizű pa­takokból merítem a vizet a ká­vémhoz. Ausztráliában és Új-Zé- landon járva ejtőernyős ugrásra vállalkoztam, és a ML Cook tövé­nél a világ tetejére elsőként felju­tó Sir Edmund Hillary lábnyo­mán lépkedtem. És csak kávé, semmi alkohol... Ez lehet a titka, hogy Enreiter Béla 15 évet simán letagadhat. Minden évben hazatér, barátaival bebarangolja a Magas-Tátrát, evez­nek a Dunán, végigbiciklizik a Ba­konyt és a Balaton környékét Jól érzi magát szülőhazájában, de amint elszáll a nyár, ő is elre­pül, mint a vándormadarak, ott­honról haza. A hegyek Kanadá­ban marasztalják... I

Next

/
Thumbnails
Contents