Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-16 / 137. szám

2014. JÚNIUS 16., HÉTFŐ 7 Dubrovnik óvárosa olyan, mint egy középkori díszlet, tele van szebbnél-szebb látnivalókkal és filmezési helyszínekkel. Horvát­ország egyik legszebb helysége azonban nyaralás szempontjá­ból is tökéletes választás: nyüzs­gő mediterrán élet, folyamatos fesztiválok, jól felszerelt, tiszta strandok... Nem is csoda, hogy gyakorlatilag elapaszthatatlan a dubrovniki turistafolyam. A 44 hotelből 12 ötcsillagos, de miu­tán folyamatosak a fejlesztések és a fel­újítások, a napokban is két olyan szál­lodát nyitnak újra, amelyik tavaly még négy, idén pedig már öt csillagot visel. Az óvárosból drótkötélpályán megköze­líthető Srd-hegy tetején golfpálya épül, a közeli Dohban pedig zöldmezős beru­házással új szállodatelepet alakítanak ki - sorolta az idegenforgalmi igazgató. álló egykori Belvedere szállodát. A frekventált helyen fekvő, az óvárosra néző hotelt teljesen lebontja és 180 millió eurós beruházással építi újjá. Dubrovnikban 1897-ben az első szál­loda, az Imperial Hotel megnyitásával indult el a szervezett turizmus. A ma a Hilton lánchoz tartozó szálloda üzemel­tetési igazgatója, Krishanta Damunu- pola az MTI tudósítójának arról számolt Stradun, a széles főutca csillogó fehér köveivel, kávézóival és kis üzleteivel. Itt minden ablak, ajtó, az üzletek kira­kata és bejárata egyforma - olyan, ami­lyennek a középkorban felépítették. A délszláv háború alatt teljesen lebom­bázták a város ezen részét, de a sok fest­mény és fénykép alapján maradéktala­nul újra tudták építeni a megsérült há­zakat és a templomokat. A Stradunon kiemelkedő helyen áll - a Nagy Onofrio kút amit a 15. században építettek és egy 11,7 km-es vízvezeté­ken keresztül kapja a friss vizet - és itt található az 1444-ben épült, 31 méter magas Harangtorony is. Dubrovnik látnivalói között több templomot is megemlíthetünk. Az egyik legszebb a Sveti Vlaho (Szent Ba­lázs) templom, amelyet 1725-ben épí­tettek, és szobrain, freskóin többször megjelenik a város védőszentjének az alakja. Nem marad el tőle a ferencesek - barokk stílusban felhúzott - kolosto­ra, illetve az adriai térség egyik legna­gyobb gótikus építménye, a Szent Do­monkos templom sem. Egy környékbeli nevezetesség: a Streno Arborétum Dubrovnik. A Dubrovnik-Neretva Me­gyei Idegenforgalmi Közösség igazgatója, Vladimír Bakic az MTI-nek elmondta: 2013-ban közel 1,3 millió turista több mint 6,1 millió vendégéjszakát töltött a dél-dalmát városban és térségében. Több mint 93 százalékuk külföldi volt, a szá­muk 10 százalékkal haladta meg az elő­ző évit, az itt töltött idő pedig 7 százalék­kal nőtt 2012-höz képest. A csak a törté­nelmi várost felkeresők 768,5 ezren vol­tak, s ők 2,9 millió éjszakát töltöttek itt el. Ez az adat még nem tartalmazza a Dubrovnikban kikötő óceánjárókkal ér­kező vendégek mintegy 900 ezres szá­mát, ők ugyanis átutazóként szinte ki­zárólag egynapos látogatást tesznek és az egyszerre több ezer utast befogadó hajókon töltik az éjszakát. A helyben megszálló külföldi turisták közül a britek vannak a legtöbben, őket létszámban a francia és a német turis­ták követik, de a vendégéjszakákat ille­tően a lengyelek szerepelnek a harma­dik helyen. Tavaly 15,2 ezer magyar lá­togatott el az Adria egyik legszebb vá­rosába, ahol 88,3 ezer éjszakát töltöttek, s ezzel a két adattal a magyarok a 19. he­lyen szerepelnek a nemzetek sorában, míg a teljes horvátországi turizmusban Magyarország a 10. legjelentősebb or­szágnak számít. Vladimír Bakic elmondta: az évről év­re szinte megállíthatatlanul bővülő ven­dégforgalom egyik új iránya a filmes turizmus, ugyanis egyre több film és té­vésorozat készül a városban - köztük az ötödik évad forgatását az elmúlt hetek­ben befejező, hollywoodi sztárokat fel­sorakoztató Trónok harca -, ami új ven­dégkört vonz a városba. Érdekesség­ként hozzátette, hogy néhány éve egy dél-koreai film készült Dubrovnikban, aminek köszönhetően tavaly a másfél- szeresére, idén pedig várhatóan még ennek is a háromszorosára, több mint 30 ezerre bővül a csak az ázsiai ország­ból érkező vendéglétszám. Dubrovnikba a turisták több mint 50 százaléka repülőgéppel érkezik, a vá­ros számukra 27,8 ezer vendégágyat kí­nál egyszerre, ebből 12,3 ezer a szállo­dák kapacitása. A Vecernji List című horvát napilap nemrég arról számolt be, hogy a tér­ségben már kisebb idegenforgalmi és vendéglátóipari érdekeltségekkel ren­delkező orosz milliárdos, Viktor Vekszelberg 12,2 millió euróért meg­vette a dél-szláv háború óta romosán be, hogy a szálloda jelenleg a brit és az Egyesült Államokbeli turisták által a leginkább látogatott. 2003-ban újították fel az ötcsillagos hotelt, amelyben kis számban ugyan, de rendszeresen meg­fordulnak magyar vendégek is, s mint még hozzátette, a szállodalánc horvát­országi érdekeltségeinek egyik igazga­tója szintén magyar. Igaz, a város számunkra sosem szá­mított „távoli vidéknek”: Dubrovnik nagyjából 800 kilométerre fekszik Bu­dapesttől, vele kötött ismeretségünk pe­dig immár a történelem „ködébe vész”... E helyen legyen elég annyi: innen adták ki - még Mária Terézia idején - a Szent Jobbot, de a mai napig őrzik itt nagy magyar uralkodók ereklyéit. v A patinás múlt tehát adott, ám az idő vasfoga - dacára az évszázadok viszon­tagságainak - mégsem hagyott itt nyo­mot: Dubrovnik a világ egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt kö­zépkori városa. Központját hatalmas fal öleli körül a rengeteg műemlékkel, a narancssárga háztetőkkel, templomok tornyaival. Az 1979 óta a világörökség részét ké­pező óváros egészén körülvezet a Szólni kell még a dubrovniki székes- egyházról - a Mária Menybemenetele Katedrálisról -, amely a jelenlegi for­máját a 18. században érte el. A koráb­ban román stílusban épült templom a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd 1192-es adományából épülhetett meg. Az egyik legnagyobb vonzerőt Dub­rovnik várfalai jelenük a turisták szemé­ben. Egész Európában ez az egyik leg­jobb épségben fennmaradt erődrend­szer, amely 1940 méter hosszú és magá­ba foglal 5 erődöt, 16 tornyot és bástyát. Ha valaki már unná a kövek látványát, annak ajánljuk a várostól 20 kilométer­re található Trsteno Arborétumot. A kert az egész Európában egyedülálló, több mint 400 éves platánfái miatt lett híres. Csodás mediterrán növénytakarójá­nak és kiterjedt magyaltölgyerdeinek köszönhetően a horvát tengerpart leg­zöldebb szigetének is szokás nevezni a Mljet-szigetet, amelyet 1960 novembe­rében nyilvánítottak nemzeti parkká. Dubrovnik mára Horvátország és az egész világ egyik legtrendibb helye lett. És nyaralás szempontjából tökéletes vá­lasztás, hiszen a városban, illetve a kör­nyéken csak látnivalókat találunk. Mediterrán életkép az Adriai-tenger partján Wf Az óváros egészén körülvezet a Stradun, a szetejpíoutca wSbt * gr Az egyik legnagyobb vonzerőt a várfalak jelentik

Next

/
Thumbnails
Contents