Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)

2014-06-14 / 136. szám

Kemény Dénes hatvanéves Születésnap. Szombaton ünnep­li 60. születésnapját Kemény Dé­nes, aki szövetségi kapitányként háromszor is olimpiai bajnoki cí­mig vezette a magyar férfi vízilab­da-válogatottat, másfél éve pedig a hazai szövetség elnöke. A Budapesten született, állat­orvosi végzettségű szakember korán eljegyezte magát a póló­val, volt korosztályos Eb-arany- érmes, a nagyválogatottban 17- szer szerepelt.- Mindenben az első élmény, amit átél az ember, az marad meg a legemlékezetesebbnek - mond­ta az MTI-nek Kemény Dénes. - Ilyen volt tanulmányaimban az érettségi 1972-ben, mert az volt az első igazán komoly megpró­báltatás, aztán a következő állo­más 1978-ból való, amikor dok­tor lettem. A sportban az első meccs első gólja a Szőnyi úton, amikor borzasztó könnyű hely­zetben sikerült a bal alsó sarokba belőnöm a labdát. Nyilván emlé­kezetes az első mérkőzésem az első osztályban a felnőttek között ló évesen, aztán az első váloga­tott mérkőzésem is, vagy a juni­or Európa-bajnoki arany, az edzősködés pedig külön fejezet. A tréneri pályán az első nagy siker hamar eljött: 1997-ben be­mutatkozásképpen Európa-baj- nok lett együttesével, majd kö­vetkeztek a további diadalok olimpiai és világbajnoki elsősé­gekkel, világkupa- és világliga- aranyakkal.- Mindig van, nem is sport­ember az, akinek nincs hiányér­zete. Nem csináltunk meg min­dent tökéletesen mi sem, mert 1997 és 2012 között 29 világver­senyből tízszer győztünk, tehát 19-szer nem mi nyertünk, de nem olyan rossz ez az arány - mondta, jelezve: ha azt nézi, hogy a 29 esetből 24-szer dobo­gós volt a válogatott, ez minden­képpen pozitív eredmény.- Én megtanultam nagyon szeretni a saját játékos-pályafu­tásomat - folytatta -, hiszen ak­kor tudtam 17-szeres válogatott lenni 1974 és 86 között, amikor Szívós, Csapó, Faragó az én posz­tomon a világ legjobbjai voltak. Edzőként a legkellemetlenebb élményeként a 2007-es elveszített melbourne-i vb-döntőt tartja szá­mon: - Az a mérkőzés annyira a kezünkben volt, hogy nem szaba­dott volna kikapni a horvátoktól. Ami a pozitív emlékeket illeti, Kemény Dénes nem tud rangso­rolni a legnagyobb sikerek kö­zött. Az 1997-es Eb-elsőség Se­villában, ahol hat egyforma csa­pat között nyert a magyar, azért kiemelendő, mert kapitánysága első évében született. - Ez a si­ker úgy kellett, mint egy falat ke­nyér - hangsúlyozta. A 99-es firenzei Eb-cím azért volt fontos, mert időközben a szövetség elnöksége teljesen megújult,- Akkor és ott egy itthonról ka­játosságát az adja, hogy az ösz- szes mérkőzést megnyerve, száz- százalékos teljesítménnyel nyer­tünk, a döntőben a szerbeket az utolsó negyedben 5-7-ről fordítva sikerült megvernünk - mondta. A 2008-as pekingi döntő Ke­íémérty Dénes pott rosszindulatú sms-t felolvas­tam a játékosaimnak, ez is moti­vált mindenkit, hogy győzzünk, s a fontos meccsekre mindenki rendesen oda is tette magát - em­lékezett vissza Kemény, aki a 2003-as barcelonai vb-t azért ítél­te különlegesnek, mert a vb-cím még hiányzott a gyűjteményből.- A 2004-es athéni olimpia sa­mény Dénes szerint a vízilabda­történelem egyik legjobb mérkő­zése volt, amelyet a magyar együttes az előzőleg a szerbeket és a horvátokat is legyűrő ame­rikaiakkal vívott.- A meccs élő példa rá, hogy ilyen az igazi vízilabda, amikor két jó csapat pólózni akar, már­pedig mindkét csapat így tett ­jelentette ki, sporttörténelmi je­lentőségűnek nevezve a harma­dik olimpiai aranyat, amelyet „ugyanaz a csapat ugyanazzal az edzővel, egymást követő nyolc év leforgása alatt zsebelt be.” Kemény Dénest a szövetségi kapitányi poszton 2013-tól a já­tékosaként valamennyi ötkari­kás elsőségben részt vállalt Be­nedek Tibor követte, aki szintén egy sikeres világversennyel kezdte szakvezetői pályafutását: világbajnok lett a válogatottal. A Benedek-legénység a július 14. és 27. közötti budapesti Eb-n folytathatja menetelését.- Azt gondolom, Tibornak óri­ási esélye van, hogy a hazai Eb aranyérmét csapatával meg­nyerje - vélekedett Kemény. - Egyfelől a csapat képes rá, hi­szen azok között van, amelyek a legjobbak, ráadásul egy világbaj­nok eleve esélyes egy Eb-n, bár­hol rendezik is azt. Ám ettől még nem biztos a győzelem, éppen az olimpiai baj­nokként vízbe szálló Kemény­csapat példája mutatja ezt, amely a 2001-es, szintén buda­pesti Eb-n harmadik lett.- Tibor ezt végigélte játéko­somként, az összes rossz tapasz­talata megvan 2001-ből, s na­gyon tudatosan készül, hogy ne történjék hasonló - így Kemény Dénes. - Amúgy pedig egy ma­gyar vízilabdás mindig úgy megy az adott világversenyre, hogy aranyérmet akar nyerni. Aztán ott van a hazai közönség igénye, szeretete, mert nem is nyomás ez, amely segíthet, hogy eredményes Eb-t zárhassunk. A lányok? Ugyanolyan esélyesek, mint a fiúk. Ha az én szurkolói énemet kiszolgálja a két csapat, akkor két aranyérem lesz. A budapesü Eb 14-én rajtol, s 13-án zárul Brazíliában a döntő­vel a labdarúgó-világbajnokság.- Természetesen nézem a fut- ball-vb meccseit, és szerintem Hollandia győz. Másnap pedig jö­het a vízilabda Eb. Készen állunk, nagyon szép kontinensbajnokság lesz, rengetegen dolgozunk azért, hogy minél látványosabb legyen, a közönséget minden szempont­ból kiszolgáljuk - nyilatkozta Ke­mény Dénes, aki 2013-ban tagja lett a vizes sportokat összefogó világszövetség (FINA) edzői bi­zottságának, s 2011-ben beiktat­ták a vizes sportágak legnagyobb­jait tömörítő egyesült államokbe­li Hírességek Csarnokába (ISHOF). Nemrég újabb nemzet­közi elismerést kapott az ISHOF- tól: beválasztották a „halhatalanoknak” abba a bizott­ságába, amely a leendő bekerü­lőkről dönt. Csatár szeretett volna lenni labdarúgás. A 88 éves korában elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa 2011. feb­ruár 4-én, 85. születésnapja alkalmából hosszabb interjút adott az MTI-nek, amelyben többek között arról vallott, hogy csatár szeretett volna lenni.- Nem szerettem védeni. Mindig azoké a dicső­ség, akik gólt szereznek és azoké a szégyen, akik gólt kapnak. Persze később, befutott kapusként már megváltozott erről a véleményem - mondta az MTI-nek akkor az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes labdarúgó, aki már 14 évesen bemu­tatkozott az élvonalban szülővárosa, a Dorog szí­neiben. Arra a kérdésre, hogy elcserélné-e ötkarikás győzelmét a világbajnoki címre, igennel válaszolt.- 1952-ben még a legjobbak szerepeltek az olim­pián, mert a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 1956-ban szabályozta, hogy csak utánpótláskorú- ak szerepelhetnek a nyári játékokon, így a Helsin­kiben aratott diadal rendkívül értékes. Ennek el­lenére már akkor is a világbajnokság volt a sport­ág csúcsa. Életem legfájdalmasabb emléke az 1954-es berni vb-döntő, elsősorban azért, mert ez azon ritka esetek egyike, amikor nem az ellenfél nyert, hanem mi vesztettünk - mondta Grosics, aki haláláig követte a futballt, de már csak televí­zióban, mert egészségi állapota ezt tette lehetővé. A pályafutása során Fekete Párducnak becézett sportember egészségével kapcsolatban akkor azt mondta, nem dicsekedhet, panaszkodni pedig nem akar. Bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, amely megsértette a tüdejét. Utána többször lyu­kadt ki a tüdeje, emiatt öt éve hosszú ideig kezel­ték kórházban.- A rekeszizmot húzták rá a problémás terület­re. Azóta nincs gondom vele, csak a légzésem vált nehezebbé, már egy apró séta is kifáraszt. Minden ■héten vizitre kell járnom, illetve vissza kell fognom magam, mert veszélyes lehet az egészségemre a sok közszereplés - mondta Grosics. A Dorogon született, 86-szoros válogatott háló­őr akkor még nem volt a Nemzet Sportolóinak tag­ja, s mint mondta, szavakkal nem kifejezhető mek­kora megtiszteltetésnek gondolja ezt a címet. Alig több mint egy hónappal később pedig - 2011-ben - bekerült az illusztris társaságba csapattársával, Buzánszky Jenővel együtt. A játékosként elért kiváló eredményei mellett ar­ra nagyon büszke volt, hogy Budapesten iskolát, Gyulán pedig labdarúgó-akadémiát neveztek el róla. Hozzátette, amikor ennek jelentőségébe be­legondol, elsősorban azokra emlékezik, akik le­hetővé tették számára, hogy ilyen pályafutása le­gyen, külön kiemelve a szüleit.- Ami tegnap történt, az nem foglalkoztat. Vi­szont gyermekkorom emlékei egyre élesebbek. Számomra fontos ezek újraélése. Úgy kell viszo­nyulni a sporthoz, hogy legyenek élmények, me­lyekre öregkorában szívesen gondol vissza az em­ber. De csak az élheti át újra ezeket az emlékeket, aki mindent megtett a sikerekért - mondta három éve Grosics, akinek életéről Keresztlécen címmel készült dokumentumfilm. Grosics Gyula • Született: 1926. február 4., Dorog. Sportága: lab­darúgás. Posztja: kapus. Válogatottság: 86 - 3 vb- n szerepelt. Klubjai játékosként: Dorogi AC (1943- 47), MATEOSZ (1947-50), Bp. Honvéd (1950-54), Tatabánya (1956-62) - 390 bajnoki mérkőzésen szerepelt). Klubjai edzőként: Salgótarján, Tatabá­nya, KSI, Kuvait. Legjelentősebb eredményei játé­kosként A válogatottal: olimpiai bajnok (1952, Helsinki), világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc), Európa-kupa győztes (1953). Budapesti Honvéd­dal: háromszoros magyar bajnok. Kitüntetések Halhatatlanok Klubjának tagja (1994), MOB Olimpiai Érdemérem (1995), Az évszázad leg­jobb magyar kapusa (1998), Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993), Dorog dísz­polgára (2001), A Nemzet Sportolója (2011), Csík Ferenc-díj (2013). JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnálom, én nem csillagszemű juhászt, hanem tőkeerős befektetőt várok. ” E heti szerencsés nyertesünk: Papp Gáborné, Endrefalva, Arany János út 5. Kér­jük, hogy mai rejtvényünk megfejtését 2014. június 19-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszol­gálatára (Salgótarján, Mártírok út 1. Inkubátorház). ~Tl~* RÓMAI 100 BIZONYTA LAN ~1 ÁGY SZÉLE11 HASZNÁ­LÓDIK 1 TELEPES NÖVÉNY r ' VIZSGA­KÉRDÉS KITŰNŐ, PRÍMA ~1 ... HARI; KÉMNÖ VOLT POZITÍV ELEKTRÓO A JOULE JELE ÚJSÁG, SAJTÓ A NEWTON JELE SZEGECS, CSAPSZEG 1 ► Y t ~T~ * r PAMUT­CSERJE EOHÁSZ DÜBÖRGŐ ZAJ A NIKKEL VEGYJELE MINIMUM, RÖV. ► t NEM STRAPÁÉ t NYEREG­BE ! A TALLIUM VEGYJELE CL Y MADÁR­KETREC TETŐ, TETŐZET ¥ FESZTELE N ► SOPRON RÉSZE ► Y A J%: /\ / \ iut! yj#/ ffl w. - ! NÉVELŐ IGÉN, ANGOLUL r Y KUTYUS FUNKCIO­NÁL ► KEBÁMIA­ANYAG »► HARMATO S ►Y 1 1 j m ^ p KURJANTÓ­SZÖ MEGÁLLJ 1 pm 1 m jj r PANCELSZ EKRÉNY INDUL ATS ZÓ ■m y* / 1 r » RITKA BETŰ RITKA FÉRFINÉV ►Y i i illii 11 i'll AZ ELEKT­RON JELE MEGHU­KVÁSZKOÖÓ EMBER­SZABÁSÚ f KELET, RÖV, ► vf A* \ S*l iAh}>. i *f?Tl HIDEGÉ­CHK SZINTÉN NEM-7 ^ \_t T AZ EGYIK MEGYÉNK TEREP­AUTÓZÁS ► T ! * m i MEGY. HALAD ► ♦ FARMERM ARKA ► ^ * * ij^T 1 BORÍTÁS, CIHA KÁRTYÁJA TÉK L ~Y~ TÁVIRATI IRODÁNK ► __L r~ E ZEN A HELYEN r~ AKADÁ­LYOZ f” MAGA UTÁN HÚZ KATALIN, BECÉZVE ELŐKELŐ HÁZ SZEMÉLYE MRE ...-KIFENT ÁLLATÖVI JEGY ► Y A MÚLT IDŐ EGYIK JELÉ ől *­T~ Y ZENEM« VÁLTO­ZATA ► Y EMBERFEL ETTI SZET­PORLAD SORBAN ÁLL? ► FÉRFINÉV Y KACAT GYAKORI KÖRET EBBE A2 IRÁNYBA FŐVÁROSI EGYETEM r t KEBEL t A RÉNIUM VEGYJELE j ►Y REJTEKBÓ L SLAG, ; TÖMLŐ i SPORT­KABÁT ► RENDKIVÜ LL R. BURGO­NYAFAJTA ►t ÓN A TONNA JELE HANG- FOSZLÁNY I ÉS, LATINUL OROSZ, RÖV. r | Y VÁLOGATÓ TT ►Y RÉSZEKRE TAGOL ►Y RÓMAI 1000 KÉRDŐ­SZÓ JUHAR. TÁJSZÓVA L L A ► nr Ea r I Grosics Gyula (1926-2014) 1

Next

/
Thumbnails
Contents