Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)
2014-06-13 / 135. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA Le vél a bírákhoz Budapest Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke több mint négy oldalas nyílt levelet tett közzé a Kúria bíráinak. Az írás összefoglalta a devizahitelekkel kapcsolatos eddigi ellentmondásos, egymással szembe ütköző Kúria határozatokat, valamint a legfőbb ügyész ezzel kapcsolatos, szakmailag megalapozatlan ellenmondásait. „Mostami- kor a legmagasabb bírói fórum által is kimondásra került, hogy fél évtizeden keresztül jogellenesen megkárosították a magyar embereket, még mindig azt vélem észrevenni, hogy az ügy teljes felgöngyölítésének elmaszatolásán van az erőlködés” - fogalmaz. Sürgetik a kormányt Budapest Az LMP arra kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban alkossa meg azokat a részletszabályokat, amelyek alapján a helyi földbizottságok megkezdhetik a munkájukat - mondta csütörtökön Sallai R. Benedek. Rámutatott: ezek a testületek hivatottak eldönteni, hogy a helyben élők között kinek milyen feltételek alapján legyen elővásárlási vagy előbérleti joga egy adott földterületre. Hangsúlyozta, hogy miután a földbizottságokat a jogszabályban meghatározott határidőig nem hozták létre, a kormányzat egy ideiglenes intézkedéssel a Nemzeti Agrárgazdásági Kamara'területi szerveihez akarjcTstzok hatáskörét utalni. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok Budapest. A kutatás-fejlesztés és a gazdaság területén javítható leginkább Magyarország és Izrael együttműködése - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) és Űzi Landau izraeli idegenforgalmi miniszter csütörtöki megbeszélésén az Országházban. A találkozón kölcsönösen előnyösnek nevezték a két ország kapcsolatainak további elmélyítését. Budapest A magyar kormány szerint a teljes civil szférának szüksége van a Norvég Alap forrásaira - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel. Hangsúlyozták, a kabinet minden „értelmes kompromisszumra” kész annak érdekében, hogy ezek a pénzek el is jussanak „az arra érdemeseknek”, de kategorikusan elzárkózik attól, hogy az eddigi alapkezelőket a továbbiakban elfogadja partnerként. A kormány bízik abban, hogy van olyan szervezet Magyarországon, amely minden érintett fél bizalmát elnyeri, és az országnak fontos források nem néhány, „a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el” - írta nemzetközi civil szervezetek tiltakozására válaszul a Miniszterelnökség. A több mint hatvan szervezet a magyar civil szektor függetlenségéért állt ki közös közleményben, miután vita robbant ki a Norvég Alap támogatásai körül. Reagálásában a Miniszterelnökség felidézte, hogy 2012 óta a kabinet többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Nor- vég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult, hogy az alapkezelői feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttműködő alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelően osztják el a rendelkezésre álló forrásokat. Nyomortelepek felszámolásáért Miske \ A miskolci nyomortelepek felszámolásáért támogató aláírásgyűjtő kampányt indít a városi önkormányzat Fidesz- KDNP-frakciója - közölte a frakció szóvivője csütörtökön sajtótájékoztatón. Soós Attila emlékeztetett arra: a miskolci közgyűlés májusban a Fidesz-KDNP- frakció javaslatáról többségi szavazattal úgy döntött, hogy „felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”, szándékaik szerint teljes mértékben megszüntetnék ázokat Ezt a közgyűlés egyetlen ellenzékben lévő pártja sem támogatta, ugyanakkor az ellenzék „Miskolcot és a városvezetést politikai haszon- szerzésből ország-világ előtt igyekszik lejáratni”. Szigorításokat a menekültpolitikába! Budapest A Jobbik szigorításokat szorgalmaz a menekültpolitikában. Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese csütörtökön azt mondta: szeretnék összesítve látni, hogy Magyarország mennyit költ az ide érkező menekültekre, emellett a közbiztonsági helyzet és az érintettek közteherviselésbe való bevonásának vizsgálatát sürgetik. Debreceni példákat hozva kifejtette: a menekülttábor környékén egyebek mellett rablás, késelés, autófeltörés és prostitúció is előfordul, s a Jobbik indokoltnak tartja, hogy ezeket a táborokat zárttá tegyék, szeparálva a „bűnöző elemeket”. Szegénységi bizonyítvány... „Ne írja alá a törvényt!” Az országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint újabb eleme térhet vissza a Horthy-korszaknak, a szegénységi bizonyítvány, valamint létrejön az annak elfogadására alkalmas „szegregációs állam- titkárság”. Erről Korózs Lajos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón beszélt. Budapest Korózs Lajos úgy fogalmazott, a Fidesz nemcsak a Kossuth téren hozta vissza Horthy- -korszakot, hanem a társadalom megosztottságában is. Felidézte, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy külön akarnak foglalkozni az adófizető családokkal és a szegényekkel, vagyis - mondta - lesz államtitkársága a gazdagoknak és lesz a szegényeknek, a fogyatékosoknak, a cigányoknak, a hajléktalanoknak. Korózs Lajos azt mondta, az adófizetőkkel, a teherviselőkkel az ifjúsági és családügyi, a szegényekkel a szociális és társadalmi felzárkózási államtitkárság foglalkozik. Megfogalmazása szerint az utóbbi lesz a szegregációs államtitkárság.- Ez „a lázári politika”, vagyis mindenki annyit ér, amennyije van - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint azt, hogy valaki szegény, valamilyen módon dokumentálni kell, ez lesz a szegénységi bizonyítvány. Mint mondta, a Horthy- -korban ez a bizonyítvány egy hivatalos okirat volt, és ez kellett ahhoz, hogy szegények ellátásban részesüljenek, vagy segélyt kaphassanak az érintettek.- Milyen feltételek, adottságok, jövedelem vagy lakáshelyzet alapján kerül az egyik ember az egyik kasztba, a másik ember a másik kasztba? Hova fogják sorolni például azt a vidéki ügyvédet, aki sok adót fizet, négy embert foglalkoztat, de testi fogyatékos? - kérdezte Korózs Lajos, aki kijelentette: ez az intézkedés szerinte „kirekesztő, arrogáns, diszkriminatív és cinikus is egyben”. Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa a szövetség nevében levéllel fordult Áder János köztársasági elnökhöz, akitől azt kéri, hogy ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak az új önkormányzati törvényt. Budapest. A volt képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jogszabály több ponton is „ordítóan ellentétes” az alaptörvénnyel. Példaként említette, hogy egy alkotmánybírósági határozat szerint a választás előtt rövid idővel már nem lehet változtatni a szabályokon. Karácsony Gergely azt is hangsúlyozta, hogy az alaptörvény szerint a budapesti közgyűlést tagjait a város lakói közvetlenül választják. Úgy fogalmazott, hogy most viszont valójában nem is lesz ilyen választás, mert a Fővárosi Közgyűlés kialakításának alapját a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatok képezik. Hozzátette, hogy ha valaki elveszíti a polgármesteri megbízatását, akkor a fővárosi közgyűlési megbízatása is megszűnik. Szintén alaptörvény-ellenesnek és a választói egyenlőség alapelvét sértőnek tartotta, hogy a kompenzációs mandátumok kiosztása során „egyfajta súlyozott módon” veszik figyelembe a szavazatokat. Kiemelte, hogy így lehetnek olyan választók, akiknek a voksa ötször annyit fog érni, mint egy másik fővárosi polgáré. Azt is alaptörvény-ellenesnek tartotta, hogy a jelölőszervezetek jogerős nyilvántartásba vétele után az állampolgárok nem kérhetik ki a személyükre vonatkozó adatokat, tehát nem tudják ellenőrizni, hogy visszaéltek-e az aláírásukkal. A jogszabály több ponton is „ordítóan ellentétes'' az alkotmánnyal Karácsony Gergely szerint WBHb .í f ii»]íl*£1ííK74 «fc-I Mi Szükség van a norvég alapra
