Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-12 / 108. szám

2014. MÁJUS 12., HÉTFŐ Szakkörösök a Vajdahunyadvárban Szarai .Fővárosikirándu­lással zárták a honismere­ti szakkör előadássorozatát a helyiek. Az integrált kö­zösségi szolgáltató tér ke­retein belül heteken át rendszeresen tartották a tartalmas, a település múlt­jához, jelenéhez kötődő is­meretterjesztő összejövete­leket. Résztvevőinek, elő­adóinak ötven fős csoport­ja, pár napja utazott Buda­pestre, ahol a Vajdahunyadvárat, illetve kiállításait tekintették meg, majd közös ebéden vettek részt. Autót vissza nem adok! Tíz rendbeli sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a Balassagyarma­ti Járási Ügyészség egy 34 esztendős férfi el­len, aki 2013-ban fél év alatt tíz olyan gépko­csit adott el, melyek­nek nem ő volt a tulaj­donosa. Balassagyarmat, a bünte­tett előéletű férfi Balassa­gyarmaton, Szolnokon és a fővárosban 2013 januárja és júliusa közti időszakban tíz gépjárművet szerzett meg a tulajdonosoktól kü­lönböző ürüggyel: hol javí­tásra, hol vásárlás előtt ki­próbálásra vette át az autó­kat, máskor meg kölcsön kérte vagy kibérelte azo­kat. Ami közös volt az ügyekben: soha, egyiket sem adta vissza a tulajdo­nosának. A kocsikat kivétel nélkül eladta, legtöbbször az interneten meghirdetve azokat. Amelyik járgányra pedig nem talált vevőt, azt hulladékfémként értékesí­tette. Az ügyletek révén a csaknem 7,3 millió forint összértékű járművekért az elkövető összesen csak alig több mint 2 millió forintot kapott. A Balassagyarmati Járá­si Ügyészség tíz rendbeli, üzletszerűen elkövetett sik­kasztás bűntettével vádol­ta meg a fiatalembert. Amennyiben a bíróság bű­nösnek mondja ki őt, úgy vele szemben egy évtől hét és fél évig terjedő börtön- büntetést szabhat ki. A fér­fi házi őrizetben várja a tár­gyalást - tájékoztatta la­punkat dr. Bóna Gyula meg­bízott megyei főügyész. (Folytatás az 1. oldalról.)- Több mint meglepő, amikor ezt a hírt meghallja az ember. Nem tréfa ez?- Akkor pontosítsunk: 13 min­tát küldtünk a versenyre, ame­lyek közül 7 aranyérmet, 5 ezüstérmet és 1 bronzérmet nyert. Ez azt jelzi, hogy szakmai szempontból jó úton járunk - mondta Tusják György cégvezető.- Nógrád és a bor nincs erős kontaktusban, ha jól gondolom, vagy tévednék?- A megállapítás részben ugyan helytálló, de távol áll a tel­jes képtől. Gondoljon bele micso­da nagyszerű közösségek épül­nek a bor köré a megye több te­lepülésén, amelyek közül a sze­mélyes ismeretség okán kiemel­ném a Telek András által Salgótarjánban hosszú évek óta vezetett borklubot. Értően, sőt időnként szenvedéllyel kóstolják a legnagyszerűbb magyar borá­szok alkotásait, mondhatni mű­veit. Kiemelkedő adottsággal bí­ró borvidékek mutatják meg egyedi arculatukat, stílusukat. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy igen sokan készíte­nek kézműves jelleggel Nógrád- ban is borokat, noha a szőlőter­mesztés, a prémium kategóriás borok elkészítésének adottságai térségünkben jelenleg nem állnak fönn.- Hát éppen ez az! Akkor, ho­gyan lehet nemzetközi versenyen ilyen eredményeket produkálni?- Van egy fontos alapelv, ha bármilyen terméket különö­sen gasztronómiai célút készí­teni akarunk: kiemelkedő minőségre csak a legkivá­lóbb alapanyag felhasz­nálásával van esélyünk, j Ezért társaságunk a Ma gyarországon és ezen belül Nógrádban is ténylegesen egyedül­álló beltartalmi értéke­ket hordozó gyümöl­csökből készít borokat. A CRUXX Gemina márkanéven megjele­nő termékek egy sze­letét képezik a borok, emellett nagy hang­súlyt fektetünk ugyan­ezen alapanyag-háttér­re építve a pálinkák, a valódi gyümölcslikő­rök és a gyógynövényes j bitterek készítésére.- Térjünk vissza egy ki­csit a borokra. Említene néhányat mondjuk az aranyérmes fajták­ból?- Soroljuk fel: félszáraz fürtös meggy, félszáraz málna-kökény cuvée, száraz fekete ribizli, félszáraz piros ribizli, félédes vadszilva, félédes erdei bor, édes fürtös meggy.-Az ember azt gondolná a gyü­mölcsborok édesek és erősek, szin­te likőrbor jellegűek A felsorolás­ban azonban többször is találko­zunk a „száraz" kifejezéssel- Először is, a boraink jellemző alkoholtartalma 10-11 százalék kö­zötti, ami könnyű fehér bornak vagy rose-nak felel meg. Az, hogy egy bor száraz vagy édes felé haj­lik technológiai kérdés, ahogy a fogyasztók igénylik, úgy készítjük el. A lényeg csakúgy, mint a szőlő­ből készült bornál a savak, cuk­rok, alkohol és extraktanyagok tel­jes összhangja, a tökéletes egyen­súly és harmónia. Ez a cél, de na­gyon nehéz elérni különösen, hogy minden gyümölcs paraméterezhetően más és más összetevőkkel rendelkezik. Úgy­hogy bőven van mit tanulni, ta­pasztalni, hogy szakmailag még tovább tudjunk fejlődni.- Milyen technológiát alkal­maznak?- A borászat szakirodalma ál­talában igen alapos és széleskö­rű, a gyümölcsökből készülő borok készítéséről az elérhe­tő hazai publikáció gyakorla­tilag nulla. Az interneten szereplő receptúrák nagy­apáink vagy leginkább nagy­mamáink édes likőrborait eredményező leírások, me­lyek semmilyen szempont­ból nem használhatók. Tulajdonképpen re- i duktív jellegű, irányí- I tott erjesztéses, legin- S kább a fehérborokkal analóg bortechnológi­át alkalmazunk, de bi- i zonyos elemek a vörös­boros eljárásból is be­épülnek. Míg a szőlőboroknál a minőség és az egyedi­ség a szőlőfajtákban, kiónokban, a terroárban és a műve­lésben alapozódik meg, nálunk a döntő tényező az adott gyü- i mölcs béltartalma, sav- i cukor összetétele és ka- í raktere, ezért maga a borászati technológia nagyobb súlyt kap a végtermék­ben.- Még nem hallottam Öntől a gyümölcsbor kifejezést. Ez szán­dékos?- Nem használjuk a kategori­zálásokat, mert szakmai és sza­bályozási szempontból is eleve pontatlanságokat hordozhatnak magukban. Mi málnabort, erdei cuvée bort, fekete ribizli bort stb. és emellett cabernet franc vagy éppen cserszegi fűszeres szőlő­borokat, mint köztes termékeket egyaránt készítünk.- Mit emelne ki előnyként és kiknek ajánlja a termékeket?- Talán a legfontosabb, hogy nagyon finomak, behízelgőek, hi­szen a gyümölcsök eredeti ízvilágát hozzuk át a végtermék­be. Azt a zamatot, ízkaraktert ami a gyümölcs sajátja, szemben a legtöbb mai, gyümölccsel reklá­mozott termékben (joghurtok, szörpök stb.) lévő szintetíkumok- kal, aroma és színezék- alapanyagokkal, kátránnyal vagy éppen bíbortetű reszelékkel. Egyik mottónk ezért a „TISZTÁN GYÜMÖLCSBŐL”, ami jól kifejezi hitvallásunkat, azt a szándékot, hogy ha már jókedvre akarnak derülni az emberek akkor azt te­gyék valóban gyümölcs alapú, gasztroélményt is jelentő italok­kal. Akár a hétköznapokban is, persze mértékkel. A kíváncsiak Salgótarján jó néhány vendéglátó egységében, a trafikokban és a Shell kutakon beszerezhetik a termékeket.- Vannak-e nehézségek, netán hátrányok e termékkör fogyasztói megítélésénél, piacánál?- Kicsit több is mint azt józan ésszel az ember gondolná. Először is a gyümölcsből ké­szült és minden más egyéb bor adóköteles, míg a szőlőbor nem. Ennek oka nyilván piacféltés a szőlőbor ágazat részéről, amely kellő lobbierővel rendelkezik. Ennél talán károsabb a gyü­mölcsből készült borok többfé­le, negatív kontextusú kommu­nikáción keresztüli karanténba zárása. Gyakori, hogy a borked­velők akik ujjonganak ha pl. egy vörösborban fölfedezni vé­lik a málna, a meggy vagy az eper illatát vagy ízét, ha csak hallanak mondjuk egy málna- meggy-eper cuvée komplex szá­raz borról, kóstolás nélkül elő­re negatív ítéletet mondanak. Nyilvánvalóan más karaktert képeznek a szőlőből és a gyü­mölcsökből készült borok, a lé­nyeg, hogy mindegyikből igye­kezzünk elkészíteni a legjobbat. Személyes véleményem, hogy gyümölcsből készült illatos, zama­tos borok kitűnő bevezetőt jelente­nének a fiatalok számára a borok általános megkedveltetésére, hogy később már értően közelítsenek az igazi nagy borvidékek valóban csodálatos szőlőboraihoz. Nem konkurenciaként, sokkal inkább választékbővítésként, esetleg a borágazatot általában is erősítő szegmentumként kel­lene értelmezni és kezelni a gyü­mölcsborászatokat és így talán mindenki profitálhatna ebből.- Lát erre esélyt?- Biztos vagyok benne, hogy így lesz, hiszen Magyarország elemi érdeke. Érdeke, mert fan­tasztikus adottságú borvidékei és páratlan ízvilágú gyümölcsei vannak, amit maximálisan ki kell használni. Utóbbiak az alap­jai egyik hungarikumunknak a pálinkának is. E három termék akár együtt, egymást kiegészít­ve törhetne legnagyobb eséllyel utat a nemzetközi piacokon. Előbb vagy utóbb így lesz, de szerintem sajnos inkább utóbb.- Akkor hogyan tovább?- Majd a piac és a politika el­dönti. Mi végezzük a dolgunkat, készítjük amire igény lesz. De trendet, piaci vagy más szabá­lyozórendszert mi befolyásolni, alakítani nem tudunk. Amit te­hetünk, hogy a minőséget pró­báljuk a fókuszban tartani, abból nem engedni.- Mit jelenthet ez szőkébb kör­nyezetük, vagy a megye számára?- Ma még bármit, ez egy gye­rekcipőben járó tevékenység Ma­gyarországon. A világ számos pontján azonban rendkívül nép­szerűek az ilyen típusú termékek, tehát az exportpotenciái megvan. Nem gondolnám - számos ok mi­att - hogy a megye valamilyen pre­ferenciát tudna realizálni e terüle­ten, de országos szinten az adott­ságok kiemelkedőek.- Végül ha megenged egy sze­mélyes kérdést, Ön milyen bort kedvel leginkább?- Az illatos, friss gyümölcsje­gyeket mutató, de mégis mély ka­rakterű, tartós ízvilágú „nem há­zi” pálinkát kedvelem leginkább. Ha lehet Nagykeresztúrról. A diósjenői Szentgyörgyi István Általános Iskolában idén hirdették meg először a szépíró versenyt, amely­nek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a kézírás fontosságára, s ösztönözzék a tanulókat a szépírás gyakorlására. Ez lényeges, hiszen a modern világunkban már a kisiskolások zöme használja a számítógépet, ami a billentyűzet gombjainak lenyomása után ki­írja a monitorra a szabályos nyomtatott betűket. Emiatt a kézírás fokozatosan háttérbe szorul, azonban a valós életben sokszor szükség van rá. Az előzetes felmérés után az alma mater növendékeinek több mint negyede (50 fő) vett részt a megmérettetésen, ezért azt há­rom tanteremben bonyolították le. Az alsó tagozatosok ceruzá­val, a felsősök tollal másoltak nyomtatott szövegről, amely egy vers volt az adott tankönyvekből. A zsűri tagjai - a tanítók és a magyar szakos tanár - alsóban év­folyamonként, felső tagozaton pe­dig az 5-6. évfolyamon, valamint a 7. évfolyamon értékelték az elké­szült munkákat. A pártatlanság érdekében saját tanítvány írásá­ról senki sem mondhatott véle­ményt. A minősítésnél szempont volt a tetszetősség, a betűalakítás szabályossága, és elsősorban felső­ben az íráskép egyéni jellege is. Az esetleges hibákat javították, de nem vették figyelembe. A bírák kategóriánként az első három legjobb másolat készítőjét díj azták. A helyezettek értékes tol­lat kaptak jutalmul, de a többiek is kisebb ajándékban részesültek. A verseny iránt tanúsított érdeklő­dés alapján az iskola vezetése pe­dig bízik abban, hogy a következő években a hagyományok körét bő­víthetik a szépíró versennyel. Paulínyi János Több mint tíz nógrádi érem nemzetközi borversenyen

Next

/
Thumbnails
Contents