Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-07 / 104. szám
Jelentősen bővültek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) forrásai és gazdálkodási lehetőségei az elmúlt években, a növekvő költségvetésből egyre több jut közvetlen kutatási célokra - mondta el Pálinkás József, az MTA leköszönő elnöke a tudós társaság 185. közgyűlésének második napján. „Okos” az esernyő i I Delft. Okosesernyő gyűjt- f hét adatokat az esőről. Az el- p készült prototípusban beépített szenzor érzékeli a vászonra hulló cseppeket, az információt pedig vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, telefonon át küldi a számítógépre - mutatta be fejlesztését a delfti műszaki egyetem kutatója. Rolf Hut elképzelése szerint nagy számú önkéntes szolgáltat majd adatokat az esernyők segítségével a kutatóknak, akik jelenleg az egyre csökkenő számú tudományos mérőeszközökre kénytelenek hagyatkozni. - Radarjaink és műholdjaink vannak, viszont nem mérjük az esőt a talajon úgy, ahogy szoktuk, mert drága fenntartani az eszközöket - mondta. Csellel lop ételt Fokváros. Ravasz csellel lop ételt az afrikai paradicsomdrongó: több különböző állatfaj vészjelző kiáltását utánozza, mely ragadozó közeledtét jelzi, majd amikor a kiszemelt áldozat elmenekül, elcseni az ételét. Az MTI úgy tudja, amerikai kutatók a Dél-Afrikában elterülő Kalahári-sivatag Kuruman folyójánál 847 órán keresztül figyeltek meg 64 drongót. A kismadár kivételes adottságai lehetővé teszik, hogy meghaladja azokat a hangképzési korlátokat, amelyek a természetben általában korlátozzák az efféle trükkök bevetését - magyarázta Tom Flower, a Fokvárosi Egyetem biológusa. Pálinkás József keddi beszámolójában ismertette: az MTA központi költségvetési támogatása a 2008-as 38,4 milliárd forinthoz képest tavaly már 43,1 milliárd forint volt. Ebből az összegből a közvetlen kutatási célokra fordított támogatás aránya elérte a 71,5 százalékot, ami jelentős növekedést jelent a 2012-es 65,7 százalékhoz képest. Hozzátette: az intézmény saját bevételeinek összege a 2008-as 16,2 milliárd forintról tavaly 23,1 milliárd forintra emelkedett. Pálinkás József - az MTI tudósítása szerint - aláhúzta, a Lendület program az elmúlt évek legdinamikusabban fejlődő programjává vált. Az öt évvel ezelőtt 213 millió forinttal elindított kezdeményezésre 2013-ban már 2 milliárd 890 ezer forint jutott, a kutatócsoportok száma pedig 76-ra nőtt, az átlagos Lendület-támogatás 36,5 millió forint évente. Pálinkás József beszámolójában elmondta, hogy 2008 és 2013 között 52 százalékkal növekedett, vagyis 73,9 milliárdról 112 milliárd forintra nőtt az akadémia vagyona. Jelentős volt a gyarapodás az ingatlanokban, tárgyi eszközökben, gép- és műszer-állományban. Az MTA 2015. évi költségvetési irányelveire vonatkozó javaslatában a leköszönő elnök kiemelte a kiválósági programok folytatását és bővítését, a Magyar Tudományos Művek Tára működtetésének támogatását, a Lendület program bővítését, a Tudomány Világfóruma (World Science Forum) megrendezését, az infrastrukturális fejlesztéseket, az OTKA támogatásának növelését, valamint az MTA Bölcsé- szet-és Társadalomtudományok Kutatóháza beruházását. Végzetes jégolvadás? Potsdam. Az Antarktisz keleti részén bekövetkezhet egy végzetes jégolvadás, amely néhány évezred alatt drámaian, több méterrel megemelheti a világtengerek szintjét. A klímaváltozás következményeként elolvadhat egy „jégdugó”, aminek hatására az Ausztráliától délre lévő Wilkes-föld egyik hatalmas jégtömege az óceánba kerülhet, ez pedig drámaian - néhány éven belül három négy méterrel is - megnövelheti a tengerszintet. Ezzel az elöntés veszélye fenyegetné az olyan tengerparti nagyvárosokat, mint New York, Tokió, Mumbai vagy Dublin - fi- gyelmezettek az MTI beszámolója szerint Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói. Új gyógymód klónozással NewYorii. Cukorbeteg nő DNS- ét felhasználva, a klónozás módszerével állítottak elő inzulintermelő sejteket amerikai tudósok, akik szerint az eredmény a jövőben az 1-es típusú diabétesz új gyógymódjához vezethet. Ez a kór megöli a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így az inzulinhormon nem tudja szabályozni a vércukorszintet. Az eredmény a tudósok szerint nagy előrelépés ahhoz, hogy a betegével megegyező génállományú sejteket ültethessenek be a hiányzó inzulintermelő sejtek helyettesítésére - mondta az MTI beszámolója szerint Dieter Egli, a kutatás vezetője, a New York-i Őssejt Alapítvány Kutató- intézet munkatársa. HIRDETÉS ■ m m . • ■'& ’HH MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adat Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! Tetei Fax uyf Öls*0'9*’®* +3618889200 + d , 8 8 8 9 2 0 6 .c;g3,nfo@^ayclub.bu l"Nayc'ub .hu Work Way Club Kaptárkő a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén Szomolya közelében. Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély, feltehetően szakrális célokra használt fülkéket a riolittufa sziklákba faragták, nagy valószínűséggel az V. századtól a XV. századig terjedő időszakban. A természetvédelmi területen található hazánk legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő csoportja. Fúrt a Curiosity Újabb fúrást végzett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója. Washington. Utoljára majd1 egy éve, 2013 májusában vett kőzetmintát a vörös bolygón a NASA robotja. Utána elhagyta akkori tartózkodási helyét, és a több mint öt kilométer tett meg kutatási programja elsődleges célja, a Galé-kráterből kiemelkedő Aeolis-hegy felé. A mintavétel kezdete előtt a robotot utasították arra, hogy vizsgáljon meg számos kőzetet. A NASA kutatói és mérnökei most felbecsülik a kőzetpor minőségét. Amennyiben megfelelőnek találják, a rover egy második fúrást is végez. Az MTI információja szerint a tavalyi mintavételkor a kutatók arra utaló jeleket találtak, hogy a marsi környezet egykor alkalmas volt egyszerű életforma kialakulásához. A 2,5 milliárd dolláros, egytonnás űrrover 2012. augusztus 6-án landolt a Marson. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem Curiosity-program- jának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A szakemberek szerint a marsi kőzetek elemzése egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg bepillantást engedhet a bolygó történetébe. é 1 * I I Szakrális fülkék
