Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-30 / 124. szám
Az elnök lemondásával új helyzet állt elő, mert az MSZP alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy eltekintsenek a felmenő rendszerű tisztújítástól. E szerint ha azért kell soron kívüli tisztújító kongresszust összehívni, mert a pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, az MSZP választmánya a kongresszust ösz- szehívó határozatában dönthet úgy is, hogy a pártelnök megválasztására összehívott soron kívüli tisztújító kongresszust nem kell megelőznie a felmenő rendszerű tisztújításnak. Lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Mester- házy Attila csütörtökön. Budapest A politikus budapesti sajtónyilatkozatában egyúttal jelezte, hogy nem kíván indulni a következő tisztújításon, így nem kíván újraindulni a szocialista párt elnöki posztjáért sem. Mesterházy Attila azt mondta, az MSZP április 6-án és május 25- én jelentős vereséget szenvedett el az országgyűlési és az európai parlamenti választáson, az MSZP elnökeként ezekért a kudarcokért vállalja a teljes felelősséget.- Az MSZP-ért érzett felelősségem tudatában hoztam meg ezt a döntést, amely lehetőséget ad arra, hogy alapszabályszerűen, az önkormányzati választások szempontjait figyelembe dönthessen most szombaton az MSZP országos választmánya - jelentette ki Mesterházy Attila. Hozzátette: a maga részéről mindenben támogatni fogja az MSZP megerősítését és az új elnököt. Az MSZP országos elnöksége vasárnap este, az EP-választás eredményének ismeretében fel- ajánlotta.JynK)JHláí.áta,4)áf-Cvá- lasztmányának, amely szombaton ülésezik. Ezt követően - sajtóinformációk szerint - voltak olyan vélemények a párton belül, hogy le kellett volna mondaniuk, nem pedig felajánlani a leMesterházy Attila távozik a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Jókai utcai székhazában tartott sajtótájékoztatójáról május 29-én. A politikus lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról. HM Eseti bizottságot...! Az LMP olyan parlamenti eseti bizottság összehívását kezdeményezi, amelyik a nők politikai és gazdasági részvételének növelésével, az egészségügyben és az oktatásban való képviseletükkel, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósításával és a családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozna - jelentette be a párt két társelnöke. Budapest Szél Bernadett csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta, a testület - amely egy év működés után jelentést készítene - négy kormánypárti és négy ellenzéki képviselőből állna, akik összesen hat szakértőt is delegálhatnának. Schiffer András közölte: az LMP-nek az a célja, hogy Magyarországon is fel lehessen számolni a „nemek közötti kizsákmányolást". Ez szerinte csak úgy érhető el, ha nem egy szakpolitikának tekintik az úgynevezett nőpolitikát, hanem egyszerre több közpolitikái területen is megpróbálnak beavatkozni. Szél Bernadett azt is elmondta, üdvözlik, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyik nem biztosított felmondási védelmet a várandós anyáknak. A társelnök hozzátette, • hogy a döntés nyomán két törvényjavaslatot is benyújtanak. Az egyik helyreállítaná azt a korábbi állapotot, hogy a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőknek járjon a felmondási védelem. A másik azt célozza, hogy a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő édesanyák ne csak részmunkaidőt, hanem a rugalmas foglalkoztatási formákat is igénybe vehessék. Schiffer András ehhez azt tette hozzá, hogy az Ab határozata szerint a korábbi jogszabállyal a magánélethez való jog és a kismamák emberi méltósága is sérült.- Még csak ésszerű indoka sincs annak, hogy a munkajogi védelem csak akkor illessen meg egy kismamát, ha terhességét már korábban közölte főnökével - jelentette ki a frakcióvezető. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezető-helyettese Nem változott a mandátumelosztás A Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai megszámlálták a külképviseleteken leadott szavazatokat, ennek alapján a mandátumelosztás nem változott, és az LMP egy mandátuma is biztossá vált. Az urnákból és a szállítóboríté kokból kibontott szavazatokat az érvényességi feltételeknek megfelelően szétválogatták, majd kézzel és szkennelőgéppel is átszámolták, az eredményt ennek alapján állapították meg, a munkát az NVI mintegy harminc munkatársa végezte. Az EP magyar tagjainak választásán az ország 96 külképviseletén voksolhattak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik előzetesen névjegyzékbe vetették magukat. A külképviseleti névjegyzékbe 7567- en vetették fel magukat, közülük 6321-en el is mentek szavazni, vagyis a névjegyzékbe vettek 83,58 százaléka voksolt. A külképviseletekről az urnáknak a jogszabály szerint legkésőbb csütörtök éjfélig kelleti volna megérkezniük az NVI-hez, de már szerda kora délután megérkezett az utolsó urna is, így nem volt akadálya annak, hogy az NVI hozzákezdhessen a külképviseleti szavazatok megszámlálásához. Az irodához a 96 külképviseletről 104 urna érkezett. Az EP-választás eredményét a 10 386 magyarországi szavazókor jegyzőkönyve és a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján állapítja meg a Nemzeti Választási Bizottság, várhatóan péntek délután, és az ellen még három napig jogorvoslattal lehet fordulni a Kúriához. Budapest Pálffy Ilona, az NVI elnöke a Nemzeti Választási Bizottság szerda esti ülésén adott tájékoztatást a külképviseleti szavazatok megszámlálásának jegyzőkönyvbe foglalt eredményéről. Ennek alapján a Fidesz- KDNP 2828, a lobbik 786, az LMP 947, a DK 324, az Együtt- PM1064, az MSZP 257 érvényes szavazatot kapott, a többi párt ezeknél kevesebbet. A külképviseleti szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvet a jelen lévő valamennyi tag aláírta. A mintegy hatezer külképviseleti szavazat számlálása a választási központban szerda kora délután kezdődött, és estére fejeződött be. Az urnák bontását és a számlálást a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, valamint az MSZP három, az NVI mellé delegált megfigyelője felügyelte. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke DK: az első lépés... A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott, a kommentelésről szóló döntése az első lépés abba az irányba, hogy hogyan lehet az internetes kommunikációt valamiféle módon ellenőrizni, szabályozni és irányítani. Ezt Niedermüller Péter, a párt alelnöke mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Budapest. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő bejegyzések miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A DK-s politikus szerint fölösleges és téves a szabályozás, mert a kommentelés nemcsak a másokat sértő hozzászólásokról szól, hanem egy olyan műfaj is, amelynek keretein belül sok fontos társadalmi vita folyik.- Ha a bejegyzésekért minden esetben a tartalomszolgáltatók a felelősek, akkor arra kell felkészülni, hogy ezek az oldalak meg fogják szüntetni a kommentelés lehetőségét, ami a nyilvánosság, a véleményszabadság nem megengedhető korlátozása - mondta Niedermüller Péter. Rámutatott: a határozat visszaélésekre is lehetőséget ad, mert ha valaki haragszik egy tartalomszolgáltatóra, akkor annak oldalán elhelyezhet sértő kommenteket.- A döntés annak az egyik jele, hogy a kormány fél minden olyan véleménynyilvánítási formától, amit nem tud az ellenőrzése alatt tartani - értékelte. Lemondott Mesterházv Attila mondásukat, mert ezzel lehetetlen helyzetbe került a választmány. Ugyanis ha a testület elfogadja a lemondást, akkor egy hosszú tisztújításnak nézne elé az MSZP pont akkor, amikor már az őszi önkormányzati választásokra kellene készülni.
