Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-28 / 122. szám

Szemmel vezérelhető Rabat, Szemmozgással Irá­nyítható robotot fejlesztett a Rabati Műszaki Egyetem há­rom mérnökhallgatója, hogy segítsenek a mozgásképtelen embereknek a mindennap­okban boldogulni. Az MTI úgy tudja, a Vörös Csend nevű robot alapja egy kis gördülő platform, amely a szem mozgását vagy a pislo­gást követve hajt végre olyan egyszerű feladatokat, mint például ablakok becsukása, lámpa lekapcsolása, étkezés­sel kapcsolatos dolgok. A ma­rokkói találmány azt is lehe­tővé teszi, hogy a mozgáskor­látozottak kapcsolatban áll­hassanak családtagjaikkal az internethez csatlakoztatható irányító segítségével. Optimalizálják útvonalaikat Potsdam. Táplálékkeresés­kor az egyes hangyák először véletlenszerűen kutatják fel az élelmet, majd újra és újra optimalizálják az útvonalat. A kolónia tagjai kaotikus mó­don, a véletlen elvének meg­felelően keresnek táplálékot, majd a megtalált élelmet a fé­szekbe viszik, miközben illé­kony illatnyomot hagynak maguk után.- Minél rövidebb az útvo­nal, annál erősebb lesz az il­lat - mondta A Jürgen Kurths, a Potsdami Klímakutató Inté­zet munkatársa, hozzátéve: az erősebb illatú nyomot kö­veti a többi hangya is, így ki­iktatják a kerülőutakat és ja­vul a hangyakolónia kollek­tív viselkedése. A kutatócsoport a különbö­ző hangyafajok táplálékkere­sésére vonatkozó információ­kat egyenletekre és algoritmu­sokra vezette le, és a táplálék- keresés több fázisát dolgozta ki. A szakértők tanulmányuk­kal az internetes keresőprog­ramok optimalizálásához is új ismeretekkel szolgálhatnak. 2014. MÁJUS 28., SZERDA ö OQGtbmßl w J in keinek az asztronauták Orosz ortodox pópa áldást oszt a Szojuz TMA-13M orosz űrhajó kilövőállása előtt, a kazahsztáni Bajkonurban működő orosz űrköz­pontban május 27-én. A tervek sze­rint az űrhajó egy amerikai, egy né­met és egy orosz űrhajóssal a fedél­zetén május 28-án indul útnak a Föld körül keringő Nemzetközi Űr­állomásra. A cseljabinszki meteoritot kozmikus ütközés hozta létre - erősítették meg orosz és japán kutatók, miután elvégezték az orosz nagyváros felett tavaly februárban felrobbant égitest kőzettöredékeinek elemzését. A körülbelül 20 méter átmérőjű meteorit 2013. február 15- én csapódott a Föld légkörébe és harminc kilométeres magasságban hatalmas erővel felrobbant. Korában is feltételezték, hogy anyaégi- testjéről egy ütközés során törhetett le - írta a Tohokui Egyetem Ozava Sin vezette kutatócsoportja a Scientific Reports című tudomá­nyos lapban. Az MTI arról számolt be, az új elemzés adatai szerint az aszteroida, amelyről a cseljabinszki meteorit letörhetett, óránként mintegy 4800 kilométeres relatív sebességgel rohant bele egy má­sik égitestbe. A földi becsapódás után megtalált kőzetek analízise során a kutatók jadeit ásvány szokatlan formájára bukkantak, ame­lyet a meteorit „üveges erei” zártak magukba. A kőzetelemzés alapján az anyaégitest legfeljebb 290 millió évvel ezelőtt ütközött egy másik, körülbelül 150 méteres kozmikus szik­ladarabbal. A meteorit történetének ismerete segíthet, hogy a világ­űr hasonló, a Földre veszélyt jelentő „lövedékeinek” keletkezését job­ban megértsék - írták a kutatók. A cseljabinszki meteorit a történelem egyik legnagyobb, doku­mentált kozmikus becsapódása. A B612 nevű amerikai magánala­pítvány szerint az ezredforduló óta legalább 26 nagy méretű mete­orit ütközött a Földnek, robbanóerejük több száz kilotonna TNT ere­jének felelt meg. Fenyegetést jelent a szén iadiSOP A talaj alatti kőze­tekben nagy mélységben rej­lő szén újabb, eddig alábe­csült fenyegetést jelent a Föld éghajlatára - állapította meg egy új amerikai tanulmány. A Nebraska állambeli Nagy-síkságon (Great Plains) végzett vizsgálat alapján az üledékrétegek alatt egy akár hat méter mélységet is elérő föld alatti „raktár” rendkívül gazdag szénben.- Ha talajpusztulás, embe­ri tevékenység - bányászat, mezőgazdaság vagy erdőir­tás - miatt felszínre kerül, ak­kor szén-dioxiddá válhat, így a klímaváltozás egyik ténye­zője lehet - mondta Erika Marin-Spinotta, a Wisconsin- Madisoni Egyetem kutatója. Hétezeréves barlangrajzok Vilafranca, Hétezeréves raj­zok sorozatára találtak egy kis barlang falán régészek Spanyolország keleti részén, Castellón tartományban, Vilafranca környékén. A tíz képet - köztük bikákat, két íjászt és egy kecskét ábrázoló rajzokat - kosz és por fedte, és a klíma sem szolgálta fenn­maradásukat, ennek ellenére a festmények pigmentjei nem károsodtak számottevően. A barlangrajzokat Inés Domingo Sanz, a Barcelonai Egyetem munkatársa és Dídac Román, az Université de Toulouse II - Le Mirail és a Valenciai Egyetem kutatója találta véletlenül, miközben egy másik ásatáson dolgoz­tak a környéken. Sanz szerint a festmények egyes részletei egyedülállók, és semmihez sem hasonlíthatók a Földkö­zi-tenger medencéjében. A barlangot 2013 novem­berében fedezték fel, pon­tos helyét azonban csak az után fedik fel, hogy meg­hozták a kellő biztonsági intézkedéseket. Kutatások tüdőszövetmodellen Pécs. Pongrácz Judit, a PTE Gyógyszerészi Biotechnológia Tanszékének vezető professzora az eseményen elmondta: az álta­la alkotott modell a tüdőszöveten belüli folyamatok megismerése mellett alkalmas betegségek mo­dellezésére, toxikológiai vizsgála­tokra, gyógyszerek tesztelésére.- A modellnek köszönhetően kiválthatók egyes állatkísérle­tek, lerövidülhetnek és olcsób­bak lehetnek a gyógyszerkísérle­tek, de az új módszer hasznos a személyre szabott terápiák ese­tében is - mutatott rá a profesz- szor, aki egyben reményét fejez­te ki, hogy a labor által kínált szolgáltatások egyre nagyobb számban keltik fel gyógyszercé­gek és biotechnológiai vállalko- Doktorandusz néz egy mikroszkópba a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában zások érdeklődését. átadott új laboratóriumban május 27-én Háromdimenziós emberi tüdőszövetmodellel kap­csolatos kutatásoknak biztosít megfelelő infrast­ruktúrát az az új labora­tórium, amelyet kedden adtak át a Pécsi Tudo­mányegyetem (PTE) Szentágothai János Kuta­tóközpontjában. Pongrácz Judit szólt arról, hogy jövőbeni terveik között több fejlesztés is szerepel annak érdekében, hogy vizsgálhassák a tüdőszövet vérellátottságának szabályozhatóságát, s azt is, hogy az érhálózattal összefüg­gésben miként gátolható a daga­natok növekedése. Kovács L Gábor akadémikus, a Szentágothai kutatóközpont el­nöke elmondta: az új laboratóri­um-beruházás a PTE és egy ma­gáncég együttműködésével va­lósult meg. Az egyetemi tanár az ehhez hasonló kooperációkat fontosnak nevezte annak érde­kében, hogy elegendő forrás áll­jon rendelkezésre a felsőoktatá­si intézményben kezdődő kuta­tások folytatásához. HIRDETÉS MAX-IMMUN Mert már története van A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Salgótarján, Ady Endre u. 2. 32/ 783-465, 30/928-56-65 www.max-immun.hu, info@max-inimun.liu Ml Kozmikus ütközés hozta létre

Next

/
Thumbnails
Contents