Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-27 / 121. szám

Labdarúgó-világbajnokságok története m A XX. brazíliai labdarúgó-vi­lágbajnokság - június 12 és július 13 között lesz megren­dezve - előtt a múltról, az ed­digi vb-k legfontosabb esemé­nyeiről, érdekességeiről adunk áttekintést. XIX. világbajnokság, Dél-afrikai Köztársaság (2010.06.11.-07.11.) A 2010-es volt az első, afrikai ország­ban rendezett labdarúgó-világbajnokság, amelyre a sportág történetében először több mint 200 ország, szám szerint 205 nevezett. A magyar válogatott folytatva 1986 óta tartó rossz sorozatát ezúttal sem jutott a 32-es elitmezőnybe: a selej­tezők során öt győzelem és négy vereség mellett egy döntetlent ért el, így Dánia, Portugália és Svédország mögött, de Al­bánia és a sereghajtó Málta előtt a negye­dik helyet szerezte meg csoportjában. A csoportkor két nagy meglepetését az előző, 2006-os vb döntősei szolgáltat­ták, ugyanis a címvédő olaszok és a má­sodik franciák is már az első szakaszban búcsúztak. Az egyenes kieséses folyta­tásban két nagy bírói tévedés váltott ki hatalmas visszhangot. A német-angol (4-1) nyolcaddöntőben Frank Lampard lövése 2 -0-s német vezetésnél hiába pat­tant a keresztlécről félméterrel a gólvo­nal mögé, a játékvezető nem adta meg a találatot, míg az argentin-mexikói (3-1) párharc első gólja méteres lesről szüle­tett. Ezt követően újra napirendre vette a nemzetközi szövetség (FIFA) a videóbíró, vagy éppen a gólbíró-techno- lógia alkalmazását, s végül a 2014-es vi­lágbajnokságon utóbbit már használni is fogják. A döntőben az Európa-bajnok spanyol válogatott hosszabbításban 1 -0- ra múlta felül Hollandiát, ezzel a vb-k történetének nyolcadik győztese lett. Negyeddöntő: Uruguay-Ghána 1-1, 11-esekkel: 4-2, Hollandia-Brazília 2-1, Németország-Argentína 4-0, Spa- nyolország-Paraguay 1-0. Elődöntő: Hollandia-Uruguay 3-2 (1-1). Gl.: van Bronckhorst (18.), Sneijder (70.), Robben (73.), ill. Forlán (41.), Pereira (92.). Spanyolország-Né- metország 1-0 (0-0). GL: Puyol (73.). Döntő (2010.07.11.) Spanyolország-Hollandia 1-0 (0-0,0-0,0-0) Johannesburg, 84 490 néző, vezette: Webb (angol). Spanyolország: Casillas - Ramos, Pique, Puyol, Capdevila - Xabi Alonso (Fabregas, 87.), Xavi, Iniesta, Busquets - Pedro (Jesus Navas, 60.), Villa (Torres, 106.). Szövetségi kapitány: Vicente del Bosque. Hollandia: Stekelenburg - van der Wiel, Heitinga, Mathijsen, van Bronck­horst (Braafheid, 105.) - Kuyt (Elia, 71.), van Bommel, Sneijder, de Jong (van der Vaart, 99.), Robben - van Persie. Szövet­ségi kapitány: Bert van Marwijk. GL: Iniesta (116.) A 3. helyért: Németország-Uruguay 3-2 (1-1). Nelson Mandela Stadion, Port Elizabeth, 36 254 néző, vezette: Benito Archundia (mexikói). Gl: Müller (19.), Jansen (56.), Khedlra (82.), ill. Cavani (28.), Forlán (51.). A torna végereménye: 1. Spanyolország, 2. Hollandia, 3. Németország, 4. Uruguay, 5. Argentína, 6. Brazília, 7. Ghána, 8. Para­guay,9. Japán, 10. Chile, 11. Portugália, 12. Egyesült Államok, 13. Anglia, 14. Mexikó, 15. Dél-Korea, 16. Szlovákia, 17. Elefánt­csontpart, 18. Szlovénia, 19. Svájc, 20. Dél- afrikai Köztársaság, 21. Ausztrália, 22. Új- Zéland, 23. Szerbia, 24. Dánia, 25. Görög­ország, 26. Olaszország, 27. Nigéria, 28. Algéria, 29. Franciaország, 30. Honduras, 31. Kamerun, 32. Észak-Korea. Érdekességek: A vb-k történetében harmadszor, 1994 óta pedig először for­dult elő, hogy holtverseny alakult ki a góllövőlista élén: Forlán (Uruguay), Müller (Németország), Sneijder (Hol­landia) és Villa (Spanyolország) egy­aránt ötször volt eredményes. A kilenc város tíz stadionjában rendezett 64 mérkőzésen 145 gól született, ez 2,27- es átlagot jelent, ami a második legala­csonyabb a vb-k történetében. Először fordult elő, hogy a házigazda már a vb első szakaszában búcsúzott. Hollandia negatív rekordot állított fel azzal, hogy eddigi mindhárom vb-döntőjét elbukta. Kétszer volt címvédés A labdarúgó-világbajnokságok törté­netében eddig kétszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja. Ezt a bravúrt a vb-k történetének leg­eredményesebb csapata, Brazília 1962- ben hajtotta végre, míg a négyszeres győztes olaszok még 1938-ban. Ezenkí­vül további két alkalom volt, amikor a címvédő a döntőig jutott, ám ott veresé­get szenvedett. A címvédők szereplése az eddigivilág­bajnokságokon. 1930: -. 1934: Uruguay -nem indult 1938: Olaszország-világbaj­nok. 1950: Olaszország - csoportkor. 1954: Uruguay-4.1958:NSZK-4.1962: Brazília - világbajnok. 1966: Brazília - cso­portkor. 1970: Anglia - negyeddöntő. 1974: Brazília - 4. 1978: NSZK - közép­döntő. 1982: Argentína - középdöntő. 1986: Olaszország - nyolcaddöntő. 1990: Argentína - ezüstérem. 1994: Németor­szág - negyeddöntő. 1998: Brazília - ezüst­érem. 2002: Franciaország - csoportkor. 2006: Brazília - negyeddöntő. 2010: Olaszország - csoportkor. Eddig hatszor nyert a házigazda A labdarúgó-világbajnokságok törté­netében eddig hatszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyer­te a tornát, legutóbb 1998-ban, Francia­országnak sikerült ez a bravúr. A vb-k történetének legeredményesebb csapa­ta, az ezúttal másodszor házigazda Bra­zília 1950-ben az otthoni vb fináléjában, a Maracana Stadionban 200 ezer néző előtt 2:l-es vereséget szenvedett az aranymeccsen Uruguaytól. A rendező ország válogatottja egyetlen egyszer, ép­pen a legutóbbi, 2010-es dél-afrikai vb- n esett ki a csoportküzdelmek során. A házigazdák szereplése az eddigi vi- lágbajnokságokoa 1930: Uruguay-világ­bajnok. 1934: Olaszország - világbajnok. 1938: Franciaország-negyeddöntő. 1950: Brazília-ezüstérem. 1954: Svájc-negyed­döntő. 1958: Svédország - ezüstérem. 1962: Chile-bronzérem. 1966: Anglia-vi- lágbajnok. 1970: Mexikó - negyeddöntő. 1974: Németország - világbajnok. 1978: Argentína-világbajnok. 1982: Spanyolor­szág - 9. 1986: Mexikó - negyeddöntő. 1990: Olaszország - bronzérem. 1994: Egyesült Államok - nyolcaddöntő. 1998: Franciaország-világbajnok. 2002: Japán - nyolcaddöntő, Koreai Köztársaság - 4. 2006: Németország - bronzérem. 2010: Dél-afrikai Köztársaság - csoportkor. Magyar csúcsteljesítmények A magyar labdarúgó-válogatott ugyan 1986 óta nem szerepelt világbajnoksá­gon, mégis mind a mai napig számos re­kord köthető a csapathoz és játékosaihoz. A legtöbb természetesen az Aranycsapat 1954-es szerepléséhez fűződik: a svájci tornán 27-szer volt eredményes az együt­tes, ez mérkőzésenként 5,4-es gólátlagot jelent Szintén rekord, hogy plusz 17-es gólkülönbséggel zárta a tornát Sebes Gusztáv szövetségi kapitány végül ezüst­érmes gárdája, ami találkozónként! plusz 3,4-es különbséget eredményezett. Ä ma­gyarok az összes világbajnoki mérkőzé­süket tekintve átlagosan 2,72 gólt szerez­tek. Az Aranycsapat mellett egyedül az uruguayi együttesnek sikerült, hogy négy egymást követő világbajnoki mérkő­zésen legalább négy gólt szerezzen, igaz, a dél-amerikai gárdának ez 20 év alatt - az 1930-as és az 1950-es vb-n - jött össze. Puskásék egyedüli csúcstartók azzal, hogy Svájcban két találkozón is nyolc, vagy annál több gólt szereztek, előbb a dél-koreaiakat 9:0-ra, majd a németeket 8:3-ra ütötték ki. Az 1954-es vb-n 11 talá­latával gólkirály Kocsis Sándor a Svájc­ban nyújtott teljesítményével örökre be­írta magát a történelemkönyvekbe: a „Kocka” becenévre hallgató támadó egy­mást követően négyszer duplázott a tor­nán. Egy meccsen két gólt Kocsis mellett a francia Just Fontaine, a brazil Ronaldo és a még mindig aktív, a német válogatott­ban várhatóan Brazíliában is szerephez jutó Miroslav Klose is négy alkalommal jegyzett, de egyikük sem sorozatban. Ko­csis két mesterhármast ért el a tornán, rá­adásul csak a legendás Gerd Müller volt arra képes, hogy a magyar támadóhoz hasonlóan ezt két egymást követő mérkő­zésen tegye meg. Két mesterhármassal egyébként még Fontaine és az argentin Gabriel Batistuta rendelkezik. A világbaj­nokságok történetének leggyorsabb mes­terhármasa is egy magyar játékos nevé­hez fűződik: Kiss László 1982-ben a Sal­vador elleni összecsapáson a 69., a 72. és 76. percben volt eredményes. Kiss Lász­ló teljesítménye a tekintetben is unikum, hogy csereként beállva ő az egyedüli trip- lázó a vb-ken. A 10-1-es magyar győze­lem is csúcs, s az egy meccsen szerzett tíz gól is rekord. Szintén kilencgólos kü­lönbséggel nyert az Aranycsapat 1954- ben a Koreai Köztársaság (9:0) és lugo- szlávia 1974-ben Zaire ellen. A világbaj­nokságokon négy játékosnak sikerült egy tornán csapata összes mérkőzésén gólt szereznie: 1938-ban Sárosi György négy fellépésén 5-ször volt eredményes. Mellet­te az uruguayi Alcides Ghiggia 1950-ben, Fontaine 1958-ban, a brazil lairzinho pe­dig 1970-ben tudott hasonló bravúrt be­mutatni. Az Aranycsapat volt a legeredményesebb Az eddigi 19 labdarúgó-világbajnok­ságon számtalan csúcs született, magyar szempontból az egyik legfontosabb, hogy a legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte: az 1954-es svájci vb-n 27-szer találtak a hálóba Puskásék. Válogatott rekordok. Legtöbb arany­érem: 5, Brazília (1958,1962,1970,1994, 2002). Legtöbb győzelem: 67, Brazília. Legtöbb vereség: 24, Mexikó. Legtöbb gól egy mérkőzésen: 12, Ausztria-Svájc 7:5 (1954). Legeredményesebb együttes egy mérkőzésen: 10 góllal Magyarország, Salvador ellen (10-1,1982). Legnagyobb gólkülönbségű győzelem: 9, Magyaror­szág (Dél-Korea ellen 9-0,1954 és Salva­dor ellen 10-1,1982) és Jugoszlávia (Za­ire ellen 9-0, 1974). Legtöbb győzelem sorozatban: 11, Brazília (2002-2006). Legtöbb vereség sorozatban: 9, Mexikó (1930,1950-58). Legtöbb döntetlen soro­Kocsis Sándor 1954-ben a Svájcban nyúj­tott teljesítményével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe: a „Kocka” bece­névre hallgató támadó egymást követően négyszer duplázott a tornán zatban: 5, Belgium (1998-2002). Leg­hosszabb veretlenségi sorozat 13 mérkő­zés, Brazília (1958 - 6,1962 - 6,1966 -1, 11 győzelem, 2 döntetlen). Leghosszabb nyeretlenségi sorozat 17 mérkőzés, Bul­gária (1962-74, 1986, 1994, 6 döntetlen, 11 vereség). Legtöbb gól egy tornán: 27, Magyaror­szág (1954). Legtöbb szereplés: 19, Bra­zília (1930, 1934,1938,1950,1954,1958, 1962,1966,1970,1974,1978,1982,1986, 1990,1994,1998,2002,2006,2010). Leg­több döntő: 7-7, NSZK (1954,1966,1974, 1982, 1986, 1990, 2002) és Brazília (1950, 1958, 1962, 1970, 1994, 1998, 2002). Legtöbb döntő sorozatban: 3-3, NSZK-Németország (1982, 1986, 1990) és Brazília (1994,1998,2002). Játékosok rekordjai. Legtöbb gól egy mérkőzésen: 5, Oleg Szalenko (Oroszor- szág-Kamerun 6-1,1994).Legtöbbgóla döntőben: 3, Geoff Hurst (Anglia-NSZK 4-2,1966). Legtöbb gól egy tornán: 13, Just Fontaine (Franciaország, 1958). Legtöbb gól összesen: 15, Ronaldo (Bra­zília, 1998-2006). Legtöbb mesterhár­mas: 2, Kocsis Sándor (Magyaror- szág-Koreai Köztársaság 9:0, Magyar- ország-NSZK 8:3,1954), Just Fontaine (francia, 1958), Gerd Müller (német, 1970) és Gabriel Batistuta (argentin, 1994-1998). Leggyorsabb mesterhár­mas és legtöbb gól csereként beállva: Kiss László (Magyarország-El Salvador 10-1, 1982) 8 perc alatt. Legtöbb perc kapott gól nélkül: 517, Walter Zenga (Olaszország, 1990). Legtöbb mérkőzés: 25, Lothar Matthäus (NSZK, Németország, 1986- 98). Legtöbb vi>-részvétel: 5-5, Antonio Carbajal (Mexikó, 1950-66) és Lothar Matthäus (1986-98). Legfiatalabb játé­kos, aki pályára lépett vb-n: Norman Whiteside (Eszak-írország, 1982-ben, 17 éves és 41 napos korában). Legidősebb játékos, aki pályára lépett vb-n: Roger Milla (Kamerun, 1994-ben, 42 éves és 39 napos korában). Legfiata­labb gólszerző: Pelé (Brazília, 1958, 17 éves és 239 napos korában). Legidősebb gólszerző: Roger Milla (Kamerun, 1994- ben, 42 éves és 39 napos korában). Leg­gyorsabb gól: a 11. másodpercben Hakan Sükür (Törökország-Koreai Köz­társaság, 2002). Világbajnokságok rekordjai. Legna­gyobb átlagnézőszám: 68 991 (1994, Egyesült Államok). Legtöbb gól: 171 (1998, Franciaország). Legmagasabb mérkőzésenkénti gólátlag: 5,38 (1954, Svájc). (Folytatjuk...) IrlBfiaoSeDD játékos, aki pályára lépett a vb-n l«llSBiilÍilli«Blff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents