Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)
2014-05-14 / 110. szám
Mindennapi rákkeltők Washington. Egy új amerikai tanulmány a lehető legkevesebb érintkezést tanácsolja azokkal a vegyi anyagokkal, amelyek leginkább növelhetik a mellrák kockázatát, és részét képezik a mindennapi életnek. A kutatók összeállították a 17 kemikáliának a listáját.- A benzinben, a gázolajban, a kipufogógázban található anyagokról, illetve a tűzálló vagy folttaszító anyagokról, az oldószerekről, a festékeltávolítókról, az ivóvíz kezeléséhez használt fertőtlenítők származékairól van szó - magyarázta az MTI beszámolója szerint Ruthman Rudel, a newtoni Silent Spring Intézet kutatási igazgatója, a tanulmány társszerzője. Mérőműszerek a tengerfenéken Wellington. A „csendes rengéseket” méri egy nemzetközi kutatócsoport egy éven keresztül az Új-Zéland melletti tengerfenéken, hogy megfejtsék a cuna- mik rejtélyeit - jelentette be az új-zélandi Földtani és Nukleáris Tudományok Intézete. A tengerfenék rengéseinek eddigi legnagyobb szabású vizsgálata kezdődik: az Egyesült Államokból és Japánból érkező 32 műszer méri a lemezek mozgásának erősségét az Új-Zéland Északi-szigetétől keletre elterülő óceán mélyén. A Poverty-öböl mellett regisztrálják az óceáni talaj elmozdulásait, Gisbome várostól 25- 100 kilométeres távolságban, száztól négyezer méterig terjedő vízmélységben. !■ űk El ntn n E- i #1 1 #1111 B VIEH «Ul «Ulli a kozmegbecsulest A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának Lovász László, a tudós társaság újonnan megválasztott elnöke. Lovász László az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amelyben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében. Az akadémia 20. elnöke - akit a voksok 61,8 százalékával választottak meg - rámutatott arra, hogy a magyar tudomány egyáltalán nem légüres térben létezik, hanem egy olyan nemzetközi tudományos közélet része, amelyet komoly viták feszítenek. Mint aláhúzta, az akadémiának részt kell vennie ezekben a vitákban, ki kell alakítania, finomítania kell saját álláspontját, mert ezen kérdések végső konklúziói nagyon fontosak mindany- nyiunk számára. A nemzetközi fórumokon sokat vitatott kérdések példájaként említette a különböző tudományos eredmények értékelését, a publikációk hozzáférhetőségét, a tudósok elvándorlását. Lovász László hangsúlyozta, hogy a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének közvetlen következménye, ám azt kell elérni, hogy Magyar- ország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak. Mint felidézte, Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, amely épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani. Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte: a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni. Jóváhagyták a támogatást Briisszel/Szeged. Jóváhagyta az Európai Bizottság a Szegeden építendő „szuperlézer”, az Extreme Light Infra-structure (ELI) európai lézerkutató projekt attoszekun-dumos fényimpulzus forrás berendezésének megépítéséhez nyújtandó uniós támogatást. A tudományos létesítmény megépítéséhez Brüsszel 111 millió euróval j árul hozzá az Európai Unió regionális fejlesztési alapja. Ez az ELI harmadik pil- lére az Európai Unióban. Az első Csehországban épült meg 236 millió euró uniós támogatással, a második pedig Romániában, és 180 milliót kapott az uniós büdzséből. Lesz negyedik létesítmény is, ám annak helyszínét még nem választották ki. Kiaknázzák az égitestet Moszkva. Oroszország saját erőből kezdi meg a Hold ásványkincseinek a kiaknázását és 2030-ra már állandó telepet létesít az égitesten. „A Hold egy kiaknázásra váró égitest és a 21. század a nyersanyagforrásokért folyó versenyről szól majd” - fogalmaz az Orosz Tudományos Akadémia, a Roszkozmosz orosz űrkutatási hivatal és a Moszkvai Egyetem közös tanulmánya. Az MTI információja szerint a programtervezet olyan űrutazási technológia kifejlesztését irá- •nyozza elő, ami lehetővé teszi a nyersanyagkincs feltérképezését nemzetközi együttműködő partnerek nélkül is. A kutatási program első fázisa 28,5 milliárd rubelbe kerül majd. Tokió. Kobajasi Hirosi, a Tokiói Tudományegyetem mérnöki karának professzora mutatja az általuk Izomruhának (Muscle Suit) nevezett szerkezetet. A testre rögzíthető 4,5 kilogrammos rendszer szabadon hagyja az ember végtagjait, így az alany saját kezével emelheti a nehéz tárgyakat, akár 30 kilót is, de gépi rásegítéssel. Az Izomruha egy pneumatikus rendszerrel szimulálja az emberi izomszövetek működését. Digitális háborús emlékmű London. Az első világháborúban szolgált több millió férfi és nő emlékét őrző internetes adatbázist hozott létre egy brit múzeum. Az Imperial War Museum reményei szerint a nagyszabású történelmi projekt, amelyet az első világháború 100. évfordulójához igazítva indítottak, maradandó digitális emlékműve lesz azoknak a Nagy-Britanniából és a Nemzetközösségből származó katonáknak, betegápolónőknek és másoknak, akik az első világháborúban szolgáltak. Az MTI beszámolója szerint a hétfő óta elérhető weboldalra ez idáig 4,5 millió olyan ember adatait töltötték fel már létező archívumokból és családi gyűjteményekből, akik a brit hadsereg kötelékében szolgáltak a tengerentúlon. A személyek nagy részéről azonban csak minimális adatok állnak rendelkezésre, ezért a múzeum arra kéri a nagyközönséget, hogy segítsen rekonstruálni ezeknek az embereknek az élettörténetét. A Lives of the First World War (Az első világháború élettörténetei) projekt vezetője, Luke Smith elmondta: a gyakorlatban a weboldal egy - a Facebook és a Wikipédia kereszteződésére emlékeztető - nyílt közösség által fejlesztett adatbázis lenne, amelyen képeket, történeteket és Információkat oszthatnak meg a felhasználók. HIRDETÉS Allergia: a rákellenes civilizációs betegség Az allergia a szervezet egy anyaggal szembeni túlérzékenységét jelöli. Az immun- rendszer túlreagál akkor, amikor idegen anyagokat, un. allergéneket érzékel. Allergé- nek lehetnek pl. fű-, gyom-, fa-, pollenek, házi poratka, élelmiszerek. A túlreagáló immun- rendszernek azonban lehetnek pozitív hatásai is. Egy 18 évig tartó un. prospektiv tanulmányban kimutatták, hogy az asztma és a szénanátha jelenléte a rákhalálozások valószínűségét több mint 10% -kai csökkentette. A szénanátha önmagában a rendkívül veszélyes hasnyálmirigyrák előfordulását csökkentette. Az allergia vastagbél rák ellenes hatását több prospektiv tanulmány is megerősítette: 25% -kai csökkentheti a vastagbélrák rizikóját. Az allergiás megbetegedések modern betegségnek számítanak, az ősi kultúrákban lényegében ismeretlenek. Ez felveti azt a kérdést, mi vezetett tömeges megjelenésükhöz korunkban. 1989-ben Stra- chan indította útjára, az azóta többször módosított un. „higiénia hipotézist”. A mai módosított elmélet alapján az allergia tömeges elterjedéséhez a megváltozott környezet vezetett, a hagyományos allergénekben, mikrobákban, enotoxinokban gazdag környezet, amelyben őseink felnőttek, megváltozott, „tisztább” lett. A higiénia hipotézissel összhangban immun- rendszerünk természetes feilődéséhez a fertőző anyagok is hozzájárultak őseinknél. Ezzel magyarázható, hogy számos fertőzésről kimutatták azok allergiás megbetegedéseket csökkentő hatását. A Hepatitis A fertőzés jelenléte akár 40% -kai csökkentheti az allergia kialakulását. A tuberkulózis és a horogféreg fertőzöttség is csökkentheti az allergiás megbetegedések arányát. Egy összefoglaló meta-analízis alapján a horogféreggel fertőzöttek körében az asztma előfordulása 50% -kai csökkent a nem fertőzöttekhez képest. Emellett az autoimmun megbetegedések előfordulása is kisebb volt a fertőzötteknél. Az emberi immunrendszer a parazita férgekkel történő együttélés során fejlődött ki. Ezért a parazita férgek jelenléte szükséges lehet az immun- rendszer egészséges működéséhez. Számos tanulmányban kimutatták, hogy modern korunk szennyezései ugyan a halálozási arányokat növelhetik, de nem befolyásolják lényeges mértékben az allergia kialakulásának veszélyét. Érdekes ösz- szefüggés, hogy az autoimmun betegségek, mint pl. az inzulinfüggő diabétesz és a reumás arthritisz jelenléte esetén az allergiás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az autoimmun és az allergiás betegségeknek közös környezeti rizikófaktorai lehetnek. Miután megismertük az allergia kialakulásának valószínűsíthető okait, felvetődik az a kérdés, hogyan lehet csökkenteni a betegség előfordulásának gyakoriságát a jövőben. Olyan hatóanyagok alkalmazása lehet eredményes, amelyek az immunrendszer aktivitásának, ill. rákellenes védekező- képességének fenntartása mellett képesek az allergiás, ill. autoimmun betegségek kialakulását csökkenteni, és a már kialakult betegségek tüneteit enyhíteni vagy megszüntetni. Számos gyógygombakivo- natról kimutatták, hogy azok növelték az immunrendszer sejtjeinek ráksejt ellenes aktivitását amellett, hogy allergia ellenes (pl. hisztamin szintet csökkentő) hatást is kifejtettek. A nép és természetgyógyászat nyilván ebből az okból használja őket az autoimmun betegségek kezelése mellett az allergiás betegségek tüneteinek enyhítésére. Figyelemreméltó, hogy a gyulladásgátló apigeninről nemrég állatkísérletben kimutatták ekcéma ellenes hatását is. Szerző: Varga Gábor hatóanyagkutató A szerző az első magyar külföldön elismert neurotropikus agyterápia kifejlesztője. Szakmai cikkei megtalálhatóak az interneten. Izomruha Japánban El kell érni, hogy hazank ne fjlf vesztese legyen a szakemberek elvándorlásának - mondta ||l Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke
