Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-30 / 100. szám

4Ä 2014. ÁPRILIS 30., SZERDA NMH-információ Húsz éve, 1994-től ünnepük Magyarországon április 30-án a méhek napját a Magyar Méhé­szek Egyesületének kezdeménye­zésére. Nem titkolt célja ennek a hazánkban ma is alacsony méz­fogyasztás ösztönzése a méz és a méhészeti termékek megismer­tetésével, népszerűsítésével. Áp­rilis utolsó napján, és ehhez köze­li időpontokban országszerte mézkóstolókkal, bemutatókkal, filmvetítéssel várják a méhészek az érdeklődőket. Ami az időjárást és eredmé­nyeit illeti: az idei tavasz - meg­cáfolva az aggodalmakat - ked­vezett a méhcsaládoknak, a fia- sításnak, a vegetáció soha nem látott gyorsasággal gondoskodott terített asztalról, virágzó növé­nyekről. Az orgoná nyílása utol­érte a tulipánokét, sárgállik a sok, szép repcetábla, bimbós a galagonya, a bodza, szirmot bon­tani készül az akác. Megyénk­ben - összefüggésben a foglal­koztatási gondok mérséklésével - egyre többen vágnak bele meg­fontoltan vagy meggondolatla­nul a méhészkedésbe. Hatszáz körüli a méhészek száma, a méhcsaládoké mintegy har­mincezer. Sokat dolgoznak ők és apró gondozottjaik is... Most az utóbbiak szorgosko­dásáról, a méz előállításáról áll­jon itt egy kis ízelítő: Nos, így csinálják a folyékony aranyat a kaptárlakók: a virágok­ból felszívják a nektárt, és be­hordják a sejtekbe. Saját garat­váladékukból enzimeket adnak hozzá, így alakul ki a méz. A méhcsalád ezt be is sűríti, még­pedig a kaptár szellőztetésével, amit úgy érnek el, hogy rezegte- tik a szárnyukat. A sejtet viasz- szal fedik le a méhek, a méhész pedig lényegében kipergeti, ki­csapatja a mézet a lépekből. Tiszta és kiváló élelmiszerhez jut ezáltal az ember. Majális és szomszédiinnep DiÓSjeilŐ. A sportpályán majálisoznak május el­sején a helyiek. A klasszikus szabadidős elfog­laltságokat összeválogatva, 10 órától a főzőver­seny előkészületei kezdődnek, s a májusfa állítás hagyományának is eleget tesznek, majd sport- és ügyességi játékokat indítanak kicsiknek, illetve a felnőtteknek. Külön programmal készül erib a napra a helyi tűzoltó egyesület, a Kőszirt Hagyo­mányőrző Néptánc Egyesület és műsort adnak majd az iskolások is. Az Ipoly Erdő Zrt. erdei sza­badidőparkjában május 1-re „szomszédünnep­re” várják a kikapcsolódni vágyókat. A szervezők lényegében arra biztatják a helyieket és környék­belieket, hogy invitálják meg ide, egy baráti ös­szejövetelre a szomszédjukat, valamelyik utcabe­li családot. Közös főzésre, kemence használatá­ra, szalonnasütésre és sok-sok játékra egyaránt van itt lehetőség. Három ország táncosai versenyeztek Salgótarján. Második alkalommal rendezték meg a Havanna Táncstúdió Sportegyesület vezetői, An­tal Barbara és Nyilas Dániel a Salgótarjáni Havanna Kupa Táncversenyt április közepén a Városi Sport- csarnokban. A rendezvény fővédnöke Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester volt. A nemzetközi versenyre 28 egyesület kilencven párosa nevezett, érkeztek versenyzők Szlovákiából és Romániából is. A rendezvény Fenyvesi Gábor alpolgármester köszöntőjével kezdődött, majd a nap folya­mán Turcsány Gergely és Bendó Csilla profi latin magyar bajnoki második helyezett pár is tartott bemu­tatót a résztvevőknek és a közel ötszáz főt számláló lelkes közönségnek. A program további érdekessége volt az is, hogy a helyszínen volt Hagara Judit is, aki a társastáncot meghonosította Salgótarjánban. „A kullancsok támadását csak megelőzni lehet...” Szigeti András (Folytatás az ^ 1. oldalról.) Nógrád megye. Arra is fel­hívta a figyelmet a vezető szakem­ber: a vérszívók legnagyobb számban az er­dőkben, valamint egyéb bok­ros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő, mert itt a legkisebb a hő és páratartalom ingadozás, amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny rovar szempontjából kulcsfontosságú, illetve a legtöbb potenciális gazdaállat itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüg­gő növényzettel borított kisebb-nagyobb területe­ken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a te­lepülések határában.- Az unió többi országához hasonlóan itthon sincs engedélyezett vegyszer a kullancsok környe­zetben való irtására, így a paraziták támadását csak megelőzni lehet. Ennek érdekében mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy kerti munka, kirándulás előtt használjanak riasztó szereket, tűrjék nadrágjuk szá­rát a zokniba, hogy ezzel is nehezítsék a rovar bőr­felületre jutását. A tevékenységek közben időközön­ként tekintsenek a ruhájukra is, s a feladatok elvég­zése, valamint a természetjárás után pedig minél előbb nézzék át a testüket, beleértve a hajlatokat, a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet is. Ha találnak bőrbe fúródott kullancsokat minél előbb el kell távolítani! Kivételéhez nem szükséges szakember, ugyanis vékony csipesszel vagy patiká­ban kapható, kifejezetten erre a célra szolgáló ka­nállal, közvetlenül a bőr felett megfogva, egy hatá­rozott mozdulattal, saját magunk is eltávolíthatjuk a vérszívót. Nem fokozza a fertőzés veszélyét, ha a feje benn marad, ez csupán enyhe helyi gyulladást okozhat, s többnyire magától kilökődik, mint egy ap­nA r\rwAHr*-» A nAnKrm namrAn fnnfAo hnm/ na mtnm_ \;nc írta föl fOPordTO juk meg az áüat lágy potrohát, így nem préselünk fertőzött gyomortartalmat a sebbe! Semmiképp ne használjunk kenőcsöt, alkoholt, vagy más, a rovart károsító anyagot, hiszen ekkor a védekező reakció­ként visszaöklendezheti a fertőzött nyálát! A csípés nyílt sebet okoz, ezért jó, ha van kéznél sebfertőtle­nítő, amivel az eltávolítás után letöröljük a bőrt - hangsúlyozta dr. Surján Orsolya. A megyei tiszti főorvos ajánlotta azt is: hogy cél­szerű a befúródott vérszívó helyét és eltávolításának idejét egy naptárban feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor a kezelőorvost tá­jékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról. Nincs jelentősége a pici pirosas, esetleg viszkető bőrelvál­tozásnak, ami a befúródás helyét jelzi. Ellenben mutatja a fertőzést (Lyme-kórt) az úgynevezett ván­dorló bőrpír, amely a csípést követő 7-10. napon je­lentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt for­májában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelensé­get enyhe fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kí­sérheti, de feüéphetnek egyéb tünetek is (magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó duzzanat), valamint idegrend­szeri tünetek is. Az agyvelőgyulladást az állat által közvetített ví­rus okozza. A fertőzés az esetek nagy részében tü­netmentes. Az alkalmak kisebb hányadában 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtü­netek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás) je­lentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik be­tegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudat­zavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kór­házi ellátást és esetenként intenzív kezelést igé­nyel. A megelőzés leghatásosabb módja a védőoltás. Az alapvédettséget három oltás biztosítja, s a tartós védettség érdekében három-öt évenként „emlékez­tető” védőoltás szükséges. Az oltóanyagot a házior­itók, szimulátor jótéKonysagi a Vadvirág T ^ ■Mg , ' Pfföfcram: 9«©o 13.00 Ebéd f / A Vadvirág Tagóvoda gyermdkcmek nstara fiwflk Mm Ab Kifli Ponfc fatf w-------1 **-----------jl - ^ # lu3B S®£80 uíaSMIOííESíí® TO? JT - in ,1-rtl n TL -mimtuDnt Aun.frJi !7o© Támogatóink: A «-«-«»—»*-« Vij|„t4. Jii-. ougoiHniiii vaovuag iuovookti Eg^UrtníakfaíMge f PfrffrS utrálfál 7fvwV¥T Bt ZigjnráértKhib Ilii M ÄÄ ■■ la ■ B ■ ■ m HI la III 11 ■ I ■ ■ la |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents