Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-24 / 95. szám

A szabadterületi tüzek megelőzése közérdek (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. A főfelügyelő el­mondta, hogy az erdő- és vegetá- ciótüzek két jól behatárolható időszakra jellemzőek, kora ta­vasztól április közepéig, illetve nyár közepétől ősz közepéig for­dulnak elő nagyobb számban. A tavaszi időszakban elsősorban a rét-, nádas- és tarlóégetések mi­att keletkező tüzeknél kell a tűz­oltóknak beavatkozni, a statisz­tikák szerint az esetek kétötöde ismétlődően ugyanazokon a te­rületeken következik be. A vizs­gálatok szerint az erdőterületet érintő tüzek fele az erdőkkel szomszédos mezőgazdasági te­rületeken keletkezett, a lángok onnan terjedtek tovább. Tűz legnagyobb valószínűség­gel akkor alakul ki, amikor a vege­táció még nem zöldült ki, nagy mennyiségben van viszont a föl­dön az előző évről megmaradt szá­raz lágyszárú növény, illetve avar. A vékony növényi részek csapa­kat. Az ellenőrök legtöbbször az­zal találkoztak, hogy az ingatla­nok szabad területeit, a mezőgaz­dasági földterületeket elhanya­golják, rajtuk könnyen gyulladó száraz vegetáció gyűlt össze, a településeken kívül pedig sok volt a náddal, gazzal benőtt terü­let, illetve az árkok, az utak kör­nyezetében gyakori az elszáradt vegetáció. Megyénkben kétszer három napon keresztül zajló ak­ció keretében összesen nyolcvan­öt helyszínen ellenőriztek a ka­tasztrófavédelem munkatársai és hetvenhat esetben találtak szabálytalanságot, amelyek kap­csán felmerülhet a földterületet használók felelőssége. Az ellenőrzések alapján meg­kezdődött az ingatlanok, földte­rületek tulajdonosainak, illetve használóinak beazonosítása. A szabálytalanságok megszünteté­se érdekében a tűzvédelmi ható­ságok első körben hatósági felhí­vást adnak ki. szabály azonban lehetőséget ad a települési önkormányzatok­nak, hogy erről helyi rendeletet alkossanak, ezért kerti hulladék égetése előtt érdemes tájékozód­ni a helyben érvényes előírások­ról. Amennyiben a helyi önkor­mányzatnak nincs ilyen szabá­lya, akkor tilos avart és kerti hulladékot égetni! A települések külterületén történő égetésről az Országos Tűzvédelmi Sza­bályzat rendelkezik, az ebben foglalt előírások megszegése esetén a tűzvédelmi hatóság szankciókkal élhet. Tekintettel arra, hogy a tüzek kilencvenkilenc százaléka em­beri tevékenységre vezethető vissza, az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés a meg­előzés - fejtette ki az alezredes. Ennek érdekében a fokozottan veszélyeztetet száraz időszak­ban tűzgyújtási tilalom kihirde­tésére kerülhet sor. Elrendelése esetén az erdőkben, fásítások­dékmentes időben rövid idő alatt kiszáradnak és könnyen lángra lobbannak. Az izzó, égő részeket már egy kisebb szél is több tíz mé­terre továbbviheti (röptüzek), szomszédos gyepen, erdőterülete­ken gyújtva újabb tüzeket Az idei tavaszt a korábbi éve­kével összehasonlítva változatos kép rajzolódik ki országosan és megyénkben is: az egész ország­ban 2012-ben tizenhárom ezer, 2013- ban nyolcszáznyolc, 2014- ben csaknem négyezer-három­száz szabadtéri tűznél avatkoz­tak be a tűzoltók. Ugyanezen időszakot vizsgálva megyénk­ben 2012-ben hétszáznyolcvan- nyolc, 2013-ban nyolcvankettő és 2014- ben százhetvenhat szabad­téri tűz fordult elő. Az esetek szá­mát nagyban meghatározza az időjárás (száraz, esetleg szeles időben több a tűzeset, nagyobb a tűzterjedés mértéke), de befo­lyással van a hétköznapok és a munkaszüneti napok váltakozá­sa is. A hétvégi és ünnepnap­okon többen tartózkodnak a sza­badban, ilyenkor megemelkedik az ott kialakuló tüzek száma. A katasztrófavédelem a sza­badtéri tüzek megelőzése érde­kében a társhatóságok bevoná­sával az idén már két országos el­lenőrzéssorozatot tartott, ezek összesen tizenhat megyére ter­jedtek ki. A megközelítőleg ezer- hatszáz ellenőrzés háromnegye­dénél találtak szabálytalanságo­A szabad területeken gyúj­tott tüzek okozóját számos al­kalommal sikerült megtalálni, országosan hetvenhárom em­ber ellen eljárás indult. A ka­tasztrófavédelmi kirendeltsé­gek tizenegyszer helyszíni, hu­szonötször pedig tűzvédelmi bírságot szabtak ki. A statisztikai adatok szerint a szabadterületi tüzek első szaka­sza lezárult, a katasztrófavéde, lem következő feladata, hogy fel­készüljön a második hullámra. Az elkövetkező hónapokban te­hát a megelőzésen lesz a hang­súly, folytatódik a kockázatos he­lyek beazonosítása, a tulajdono­sok figyelmének felhívása köte­lezettségükre. A cél azt elérni, hogy a gondozatlan területeken, a közterületeken, az utak, vas­utak mellett a tulajdonosok, a földet használók kaszáltassa- nak, kaszáljanak, a gondozott te­rületen ugyanis jóval kisebb va­lószínűséggel keletkezik tűz. Az erdőtüzeket leginkább a haszná­lati szabályok betartatásával le­het megelőzni, az erdős, bokros területen az avar- és tűlevélréteg lobbanhat lángra, leginkább ég­ve eldobott cigaretta, el nem ol­tott tábortüzek, a fakitermelés során keletkező vágástéri hulla­dék elégetéséből keletkeznek je­lentős károkat okozó tüzek. A kerti zöldhulladékot a leve­gő védelméről szóló törvény ér­telmében tilos elégetni. A jog­ban, valamint azok határától számított kétszáz méteren be­lül tilos a tűzgyújtás. A tilalom ideje alatt még a kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad tüzet gyújtani, ugyanez igaz a közút és vasút menti fásítások­ra is, illetve tiltott a parlag- és gazégetés is. Tűzgyújtási tila­lom elrendelhető egy adott me­gye kisebb területére, egy vagy több megyére, de az egész or­szág területére is. A tűzmegelőzés a legfonto­sabb feladata a 2013. január 31- én megalakított Nógrád Megyei Tűzmegelőzési Bizottságnak. Az országos sugárzású televíziós csatornákon látható három rö­vid történetből álló figyelem fel­hívó kisfilmet, amelyet eddig összesen csaknem kétszáz alka­lommal sugároztak a Nógrád Megyei Tűzmegelőzési Bizott­ság a megyében működő helyi városi kábeltelevíziók számára biztosította, hogy helyben is mi­nél több állampolgárhoz eljut­hasson ez a felvilágosító anyag. Megyénkben, ahol az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző az erdő, vegetációtűz a bizottság nyomtatott figyelemfelhívó ki­adványokkal is ellátta az általá­nos iskolákat és óvodákat, előse­gítve ezzel is a fiatalság tűzvéde­lemre nevelését és a felnőtt la­kosság figyelmének felhívását a környezeti értékek ilyen irányú megóvására. Gyógyító mesék Ráczné Kovács Éva történeteivel a beteg gyerekekhez szeretne közelebb jutni Meséit nem csak unokái, de a szom­szédjai, idősebbek és fiatalabbak is szí­vesen hallgatják. Bár autodidakta toll­forgató, akit ráadásul számtalanszor próbára is tett az élet, Ráczné Kovács Éva boldog, ha közönségre talál, s leg­nagyobb vágya, hogy beteg gyerekek­nek mondhasson mesét, mert őket sze­retné fölvidítani. T. L. ______________________________________ Sal gótarján. Két gyermeket fölnevelt, kettőt húsz évvel ezelőtt eltemetett. Ikerpár csecsemői húsz évvel ezelőtt gyógyíthatatlan betegségben hunytak el. Gondolatainak versekbe, mesékbe szövése ta­lán a gyász feldolgozásában is segítette a Zagyvapálfalván élő Ráczné Kovács Évát. Olvas- mányélményit a benne kavargó világgal gyúrja egybe. Ahogy mondja, mindig a jó és a rossz küzd az emberben, s a mesében meg az a fantasztikus, hogy ott mindig a jó győz. Számára az írás és a le­írtak elmondása az érzelmeinek formába öntését jelenti és ez a számára megnyugvást ad. Mint mondja, egyébként is nyughatatlan család­ba született, állítja, szegről-végről még a cirkusz vi­lághírű Eötvös-családjával is familiáris kapcsolat­ban áll. Férje pedig a munkája mellett muzsikus is volt, az ő ágán még egy karmestert is számon tart­hatnak a családban. Ráczné Kovács Éva bár még csak az ötvenes évéi elején jár, leszázalékolt. Került már a klinikai halál állapotába, de visszajött, s ta­valy túlélt egy szívinfarktust is. Unokája érdeklőd­ve hallgatja, leánya sír, amikor mesét mond. Talán mert a meséi éppen úgy szólnak például Ágicáról, a katicáról, mint róla, vagy a történeteket hallgatók­ról. Éva azt mondja, kell a mese, s főleg ott, ahol nagy az elkeseredés. O ezért szeretné, ha a történeteivel a beteg gyerekekhez tudna közelebb jutni. Őrizetben a bolti tolvai Salgótarján. Lopáson ért tetten a biztonsági szol­gálat egy 47 éves férfit az egyik élelmiszer-áruház­ban a megyeszékhelyen. A boltban visszatartott helyi lakos sajtot és szalámit kísérelt meg eltulaj­donítani, de - a biztonsági kamera felvételei alap­ján - kiderült az is, hogy az előző napon is több árucikket vitt magával fizetés nélkül. A rendőrök elfogták és előállították őt. Vele szemben - őrizet­be vétele mellett - a tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt gyorsított bírósági eljárást kezde­ményeztek - tájékoztatta lapunkat DankónéNagy Éva rendőrségi szóvivő. Gyűlnek a februárban, házrobbanásban megsérült családnak, az ország minden pont­járól felajánlott kupakok, amelyeket a Bátonyterenyei Sport- és Szabadidőközpontban gyűjtenek.

Next

/
Thumbnails
Contents