Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-16 / 89. szám
Forrás:DPA/WVkSajtó-te Fotóarchívum/»HI | | {gjf | mmmfJv Túl hideg volt a Mars Az ősi Mars atmoszférája túl vékony volt ahhoz, hogy melegen tartsa a bolygó felszínét, és azon feltehetőleg a hideg miatt nem volt állandóan folyékony halmazállapotú víz - állítja egy új tanulmány. Korábbi kutatások szerint a bolygó'topográfiája arra utal, hogy a távoli múltban folyó víz alakította a vörös bolygó felszínét. Ugyanakkor számos bizonyíték arra enged következtetni, hogy ezek az időszakok csak alkalmi meleg periódusokra korlátozódtak, és a folyékony víz nem volt állandóan jelen a bolygó történetében. A National Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent dolgozat szerzői úgy vélik, a bolygó krátereinek mérete az mutatja, hogy az ősi Marsnak nem volt vastag a légköre. Ha vastagabb légköre lett volna, a világűrből érkező kisebb objektumok szétestek volna az atmoszférán átjutva, és becsapódásuk nem ejtett volna olyan mély sebeket a felszínen. A Princeton Egyetem kutatói a Mars-körüli pályán repülő megfigyelőműhold (Mars Reconnaissance Orbiter) felvételeit vizsgálták meg tanulmányukhoz. A tudósok a bolygó egyenlítője körüli 84 ezer négyzetkilométeres térségben több mint 300 krátert katalogizáltak. Az elmúlt 3,6 milliárd évben geológiailag nagyjából változatlanul maradt kráterek 10 százalékának átmérője 50 méteres vagy annál kisebb, tíz százalék pedig, amelyeket ősi kráterele maradványaiként azonosítottak, 21 méter átmérőjűek vagy ennél kisebbek voltak. A kutatók számítógépes szimulációval játszották le az objektumok Marsba csapódását, miközben változtatták az atmoszféra jellemzőit. Az elemzés szerint a légkör vastagsága egyharmada volt annak, ami más kutatások alapján elegendő lett volna a Mars felszínének fagypont fölött tartásához. A szerzők tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars csak szakaszosan volt meleg. Ez alátámasztja korábbi tanulmányok eredményeit, amelyek szerint a korai Mars jeges volt. Műszaki hü6a miatFisn#* elhalasztották az indulást A hordozórakéta első fokozatából szivárgó hélium miatt ismét elhalasztották hétfőn az amerikai Dragon teherűrhajó elindítását a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - közölte az űrjárművet építő SpaceX társaság. Washington. A SpaceX Twitterre feltett üzenete szerint a közép-európai idő szerint hétfőn 22 óra 58 percre tervezett, de meghiúsult startot péntekre ütemezték át a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren. Addigra megjavítják a Falcon 9-es hordozórakéta szivárgást okozó hibáját - tette hozzá a cég. A Dragon teherűrhajó két tonnányi utánpótlást szállít majd a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás legénységének. A hétfőn észlelt földi hibát megelőzően már az ISS egy komoly számítógéphibája is bizonytalanná tette a SpaceX Dragon felbocsátását, amelyet eredetileg március közepére terveztek. A NASA amerikai űrügynökség szerint a vasárnap bekövetkezett számítógépes hiba csak űrsétával javítható ki. Az űrállomáson tucatnyi külső számítógép működik. Ezek az állomás normális működését biztosítják, és a mostani hiba nincs hatással a három orosz, két amerikai és a japán űrhajós kutatómunkájára. A hang világnapját ünnepük az Operaházban és a Műegyetemen Énekkoncertekkel és tudományos előadásokkal ünnepük a hang világnapját a Magyar Állami Operaházban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerdán. Az 1999-ben kezdeményezett hang világnapját (world voice day) világszerte minden év április 16-án ünnepük, Magyarországon azonban csak tavaly kezdődtek a megemlékezések. A nemzetközi szervezőbizottság elnöke Johan Sundberg svéd professzor, míg az események magyarországi koordinátora Hacki Tamás professzor. Idén a Magyar Állami Operaház is ünnepel Bátori Éva magánénekesnő jóvoltából az Erkel Színházban. Szerdán délután kezdődnek a programok, amelyeket nagyszabású színpadi koncert zár neves könnyűzenei előadók és operaénekesek közreműködésével. Az Erkel emeleti büféjében Mészáros Krisztina egyetemi docens és Hacki Tamás tudományos előadását hallgathatják meg az érdeklődők, A hang csodái, majd a Foniátria és társtudományok címmel. Szó és hang című verses összeállításával készül Huszárik Kata színművész az Operaház fiatal énekeseivel. A műsorban Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső verseit Farkas Ferenc, Orbán György, Vajda János dallamaival hallhatják, köztük elhangzik a legendás operaénekesnő, Kasza Katalin Selmeczi György által muzsikába öntött, Telehold című költeménye is. A legkisebbek is megünnepelhetik a hang világnapját: a színházteremben délután a számukra színpadra állított, nemrég hatalmas sikerrel bemutatott Parázsfuvolácska című előadást mutatják be. Este együtt ünnepelnek az Operaház volt, jelenlegi és jövendő nagyjai, többek közt Pitti Katalin, Létay Kiss Gabriella, Berkes János és Balczó Péter, akik közösen beszélgetnek Bátori Évával, az eseménysorozat megálmodójával és szervezőjével. A hang világnapja rendhagyó áriaesttel zárul, amelynek díszvendége Rost Andrea lesz. Az áriaest befejezéseként Magyar- ország jeles könnyűzenészei csatlakoznak az operaénekesekhez: Rúzsa Magdi, Pátkai Rozina és Miller Zoltán, aki édesapjával, a Hacki Tamás koordinátor felkérésére a BME is csatlakozott az eseménysorozathoz, így lett a két magyarországi helyszín egyike. A tudomány és művészet találkozása mottóval megrendezett koncert helyszíne az egyetem Q épületének aulája. Az ünnepi műsorban fellép a Castellano Kamarazenekar, a Sinetío Kórus, a Wigner Jenő Kamarakórus és a Műegyetemi Kórus, míg a Villamosmérnöki és Informatikai Kar munkatársai előadásokat tartanak a témában. Fiala Péter Hangsorok, temperá- lás, adaptív hangolás, Bank Balázs Szemelvények a hangszintézis történetéből, Balás István pedig A hangfizikai törvény és a mesterséges temperádé csatája címmel tart prezentációt. Az esemény védnöke a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága, regisztrálni a www.vik.bme.hu/ hang címen lehet. liklós Sándor és Társai Hűtőtechnikai Kft. Salgótarján, Somogyi Bacsó u. 6. T./E: +36-32/310-874 I M.: +36-20/311-2178, +36-20/985-9322 Gazdabolt: +36-32/447-341 Ä LG mitt°s*9Í Life's Good klímák ERTEKESITESE TELEPITESE JAVITASA KARBANTARTASA 4 I 1 i t Út a világ tetejére - a Mount Everest meghódítása 1953. május 29-én Edmund Percival Hillary új-zélandi alpinista (a képen) a nepáli Tenzing Norgay (Tendzm Norgájl hegyi vezető társaságában - a világon elsőként -erteela Himalája és egyben a Föld legmagasabb pontját, a 8850 meter magas Mount Everest ICsomotungma} csúcsot. Ezen az útvonalon mászta meg az Everestet 2002 májusában az első magyar. Eróss Zsolt is.