Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-12 / 86. szám

S 7Ant nAlAiííiAu Zeni ÜOIOgNdK tartom a Parlamentet” Interjú Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel\ országgyűlési képviselőv Székyné dr. SztrémfMelinda a Paria mentbétys Salgótarján es térségé erdekeit képviselte. 140 indítvány és 23 hozzászólás fűződik a nevetie*. jjwilMHft. xi-,- 7i)j- irrj - iwwp Múlt hét vasárnap az Orbán-kormány ismét elsöprő győzelmet aratott, s ezzeFújra érős felhatalma­zást kapott a választóktól arra, hogy folytassa a megkezdett munkát. Számos sikertörténet fűződik a Fidesz-KDNP eddigi kormányzásához, például: a rezsicsökkentés, a GYED-Extra, a nők 40 éves nyugdíja vagy az önkormányzatok adósságának átvállalása. Salgótarján esetében 2010. óta a műkö­désre kapott kormányzati támogatás elérte a 3,2 milliárd forintot, s ezen felül ugyanennyi tartozást átvállalt az állam az önkormányzattól. Ezáltal a városban az idei költségvetést már hitelek nélkül tervezhették. A fejlődés elindult a megyeszékhelyen: újraéledt az öblösüveggyártás, oktatási intéz­mények újultak meg, milliárdokat költöttek az egészségügyre, a kórházban lesz MR-készülék, meg­újul mind a tizennégy műtő, huszonegyedik századi eszközpark segíti a koraszülött-mentést. Ki­emelt kormányzati támogatással komoly turisztikai fejlesztések indultak: többek között már zajlik a salgóbányai kaszinó épületének újjáépítése. A város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda ebben az időszakban országgyűlési képviselőként is érvényesítette a helyi érdekeket és sikerült ki­vívnia a kormány kiemelt figyelmét és támogatását. Az összeférhetetlenségi törvény elfogadása után - még tavaly - bejelentette: ő a polgármesterséget tartja elsődleges feladatának, és ha válasz­tania kell, amellett dönt. Mivel a képviselők mandátuma az új országgyűlés alakuló ülésével lejár, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel a maga mögött hagyott munkáról és a jövő feladatai­ról beszélgettünk.- Milyen érzés volta Fidesz-KDNPfrak­ció tagjaként részt venni a parlamenti munkában? Hogy emlékszik vissza?- Életem nagyon szép négy éve volt ez és nem tudom elégszer elmondani, hogy mennyire hálás vagyok azokak a szava­zóknak, akik bizalommal voltak irányom­ba és úgy gondolták, hogy tudom az érde­keiket képviselni a Parlamentben. Több oka van ennek. Az egyik az, hogy egy olyan időszakban dolgozhattam ország- gyűlési képviselőként, amikor teljesen át­alakítottuk az országot Biztos vagyok ben­ne, hogy ez a kormány ezzel beírta magát hazánk történelemkönyvébe. Elég, ha csak az alaptörvényre gondolunk. A má­sik oka, hogy én szent dolognak tartom a Parlamentet. Ahogy belép az ember az or­szág házába, megváltozik a hangulata, az érzései. Fantasztikus volt, hogy a Szent Korona mellett naponta elmehettem és megállhattam egy pillanatra. Megtisztel­tetésnek éreztem, hogy ott dolgozhatok. Úgy gondolom, hogy életem ezen idősza­káról sokat fogok mesélni az unokáim­nak, ők pedig talán majd továbbadják az utánuk következő generációknak is.- Emlékszik a beiktatás napjára?- Igen, tisztán emlékszem. Frakci­ónk nagyon széppé tette a beiktatás délelőttjét. Először együtt imádkoz­tunk, majd a Batthyányi-örökmécses- nél találkoztunk, ahol virágokat he­lyeztünk el. Aztán a Parlament üléster­mében elfoglaltuk helyünket, letettük az esküt, s közösen énekeltük a Him­nuszt. Bevallom, könnyek szöktek a szemembe. Felemelő érzés volt.- Önnek több szakmája, hivatása is van, hiszen tanár, iskolaigazgató volt, végzett jogász és 2006 óta Salgótarján polgármestere. Hogyan alkalmazta a ko­rábban megszerzett tudást és tapasztala­tot a Parlamentben?- Természetesen az ember azt a hiva­tást, azt a szakterületet, amelyhez ért, kiemelten kezeli. A bizottsági munka megválasztásakor igyekeztem azt mérle­gelni, hogy mivel tudok a legtöbbet segí­teni az itt élőkön. A szociális terület mel­lett döntöttem, kezdetektől az ifjúsági-, szociális-, családügyi-, lakhatási bizott­ság tagja voltam. Azért választottam ezt, mert térségünkben sok a rászoruló, hát­rányos helyzetű ember, s a bi­zottság tagjaként úgy éreztem, megismertethetem képviselő- társaimmal a helyi problémá­kat. Kiemelkedő eredményünk a nők 40 éves nyugdíjazása, amelyet küldetésemnek éreztem, hiszen korábban a szilaspogonyi asszonyok kér­tek meg, hogy közvetítsem kérésüket: a kormány támogassa a családokat azzal, hogy a nagymamák nyugdíjba vonulhas­sanak és besegíthessenek gyermekeik­nek. A családok védelméről szóló tör­vény, a tankötelezettséggel kapcsolatos kérdés vagy a kötelező óvodáztatás is mind olyan, amely segített a szociális hátránnyal küzdő gyermekeknek abban, hogy jobb életük legyen, mint a szüleik­nek. Jogász végzettségem okán egyértel­mű volt, hogy amikor az Alaptörvényen kezdtünk dolgozni, felkértek, hogy csat­lakozzak az előkészítő csapathoz. így let­tem az alkotmányelőkészítő bizottság tagja. Egy új alkotmányt megalkotni, részt venni ebben a munkában különle­ges feladat volt. Mi tartottuk a kapcsola­tot a civil szervezetekkel, a parlamenti pártok által megjelölt társadalmi csopor­tokkal és a szövegezést is előkészítettük. Az új alaptörvény végleges formáját egy másik csapat végezte, de én tudom, hogy melyek azok a félmondatok, amelyek a mi bizottságunk munkájából kerültek bele. Nagyon felemelő ez is, mint ahogy az elfogadás pillanata is az volt: Magyar- ország új alaptörvényét szűnni nem aka­ró taps köszöntötte a Parlamentben. Az közfoglalkoztatásról szóló törvény egyik módosítása 2011-ből, 2012-ben a telepü­lési önkormányzatok fekvőbeteg-szak­ellátó intézményeinek átvételéről szóló törvényhez volt módosító javaslatom, de az elektronikus anyakönyv kialakításá­val összefüggő egyik módosítás is az én nevemhez kötődik 2013-ból. Az utóbbi az állam-önkormányzat feladatelosztá­sakor az önkormányzatoknál maradt, s egyáltalán nem volt mindegy sem az ügyfelek, sem a hivatali kollégák szem­pontjából, hogyan alakul a törvény. Ki­emelten foglalkoztam a 21-es út négysá­vosításának sürgetésével. Még 2010-ben kérdést tettem fel ez ügyben, Becsó Zsolt képviselőtársammal pedig indítványt adtunk be a 2012. évi költségvetési tör­vényhez erre vonatkozóan. S lám, meg­van az eredmény: a kormány kiemelt projektté nyilvánította a fejlesztést és már zajlik a kivitelezés. Nagyon fontos­nak tartottam, hogy mi, polgármesterek egy picit más megvilágításba helyeztük a törvényalkotás során az egyes kérdé­seket és tudtuk képviselni az önkor­mányzati érdekeket. A Megyei Jogú Vá­rosok Szövetségének kormánypárti or­szággyűlési képviselőivel 84 olyan indít­ványt jegyeztünk, amely a helyi önkor­mányzati törvényt alakította. Ez a munka kellett ahhoz is, hogy a kormány döntése értelmében végül megtörtént az önkormányzatok konszolidációja. Ezál­tal az államadósság nem növekedett - hiszen a tartozás addig is része volt an­nak -, az önkormányzatok viszont fel­szabadultak egy olyan teher alól, amely évtizedek óta gúzsba kötötte őket. Ez óri­ási jelentőségű lépés, s ebben nagyon komoly szerepe volt a polgármesterként is helyt álló képviselőknek. Egyenként vittük a véleményünket, elmondtuk sa­ját városunk problémáit ahhoz, hogy vé­gül egy olyan törvényt tudjunk össze­gyúrni, amely meghatározza az önkor­mányzatok jövőbeli pályáját.- Az adósságátvállalás Salgótarján esetében 3,2 milliárd forintnyi hiteltől va­ló megszabadulást jelent. Hogy érződik ez majd a mindennapokban?- A családi kassza példájával élve, ha hitelünk van, azt vissza kell fizetnünk és minden hónapban a törlesztőrészlet az első, amit az ember felad a postán. A megmaradó összegből pedig gazdálko­dik. Egy város ugyanígy működik. S amikor éves viszonylatban 1 milliárd forintot kellett a 10 milliárdos költség- vetésből hiteltörlesztésre fordítanunk, akkor nem nagyon tudtunk azon gon­dolkodni, hogy a számunkra is nyilván­való problémákat orvosolni tudjuk saját erőből. Utak, járdák, támfalak, korlá­tok, közvilágítás - ezek azok a kulcssza­vak, amelyekről a lakossági panaszok szólnak, de amelyek megoldása több százmilliós nagyságrendű ráfordítást igényel. Idén már mindenre van elkülö­nített összeg a költségvetésünkben: köz- világítás fejlesztésére például több mint húsz millió forint, utakra 300 millió fo­rint. Jut a nem kötelező feladatokra is - ennek köszönhető például, hogy van sa­ját színházunk -, a kötelezőeket pedig magasabb színvonalon tudjuk ellátni. Itt fontos elmondanom, hogy a 3,2 mil­liárd forintos hitelátvállalás mellett to­vábbi 3,2 milliárd forintot kaptunk 2010 óta a kormánytól arra, hogy a szocialis­ta kormányzás rombolása után egyálta­lán működőképes maradjon az önkor­mányzat. Összesen tehát közel hat és fél milliárd érkezett hozzánk, ez semmihez nem fogható, korábban ilyen mértékű segítséget nem kapott Salgótarján, de úgy gondolom, hogy ezzel minden ma­gyar önkormányzat így van. Vannak még feladatok, amelyet kép­viselni fogunk. Például a Megyei Jogú Városok Szövetségével, ahol már kiala­kítottuk a jó kapcsolatokat, a szövetség érdekérvényesítő képessége nagyon erős, segíteni fogjuk a parlamenti kép­viselők munkáját. Továbbra is törvény- javaslatokat készítünk elő, szakmai ja­vaslatokat teszünk. Egyénileg is járni fogok a már kikövezett úton. Megnyug­tató, hogy mindezt egy olyan kormány felé tehetem, ahol nyitott fülekre és se­gítő kezekre találok.- A parlamenti felszólalásaival kap­csolatban mit emelne ki?- Előfordult, hogy bizottságon belül vállaltam vezérszónoki szerepet, példá­ul az elektronikus anyakönyvre vonatko­zó törvény tárgyalásakor. Bizottsági véle­ményt mondtam el a Parlamentben pél­dául a Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos törvények vitájá­ban. Fontosnak tartottam a költségveté­si törvényhez kapcsolódó felszólalásai­mat, amelyek az önkormányzatok szá­mára lényegi kérdéseket taglaltak. Fog­lalkoztam a társasházakról szóló és a csa­ládok támogatásával kapcsolatos törvénnyel is.- Számos kétpercest láthattunk-hallhat- tunka politikusoktól, köztük öntől is. Hogy emlékszik ezekre?- Egy-egy vita hevében már nem tud­tam elviselni az ellenzék hazugságait Két­szer is vitába keveredtem például Lamperth Mónikával, mert úgy tűnt, meg­feledkezett arról, hogy miniszterként ő hogy viselkedett az önkormányzatokkal. Megéltem tevékenységét polgármester­ként 2006-2010 között, ezért tudtam szembesíteni őt a saját hazugságával.- Történelmi pillanatvolt, amikora ma­gyarországgyűlés megemlékezett az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzről- 2010. december 7-én napirend előt­ti felszólalóként emlékeztem meg a sor­tűz áldozatairól, s ezáltal az egész ma­gyar országgyűlés megemlékezett a sal­gótarjáni tragédiáról. Nagyon felemelő érzés volt, úgy gondoltam, hogy ez ki­jár a salgótarjániaknak, azoknak az em­bereknek, akik ezt a tragédiát szívük­ben őrzik. Sok képviselőtársam jelezte utána, hogy „ez már kellett és kár, hogy Salgótarján egyéni szocialista képvise­lőinek korábban sosem jutott eszükbe, hogy a magyar parlamentnek erről meg kellene emlékeznie”.-Az ellenzék magatartásáról hogy vé­lekedik?- Az elmúlt négy évben nekem nagyon fájt ahogy az ellenzék viselkedett. Leala­csonyította az ország házát azzal a maga­tartással, azzal a beszédstílussal, amit kép­viseltek. Ez fólháborított és elkeserített- Munkájuk során az összeférhetetlen­ségi törvényt is elfogadták, amelynek ér­telmében nem lehet valaki egyszerre pol­gármester és országgyűlési képviselő. Te­hát önnek is el kellett döntenie, melyiket választja. Salgótarján mellett döntött.- Én a Parlamentben is mindvégig Salgótarján és térsége érdekeit tartot­tam szem előtt, az itt élők helyzetének javítása számomra mindennél fonto­sabb. Mostantól képviselőtársam, Becsó Zsolt képviseli ezt a vá­lasztókerületet az országgyűlés­ben a választók bizalmából. Ön- kormányzati vezetőként az Or- bán-kormány mellett öröm volt dolgozni, s nagyon örülök, hogy mellettük folytathatom a megkezdett munkát. Még egyszer köszönöm a vá­lasztóknak, hogy megtiszteltek bizal­mukkal és a jóvoltukból parlamenti munkát végezhettem. S azt külön kö­szönöm, hogy a múlt héten a salgótar­jániak is támogatták a Fidesz-KDNP pártszövetséget. Biztosították ezzel, hogy a kormány folytathatja munkáját. Remélem, ősszel is megkapjuk bizal­mukat és Salgótarján a kormányzó párttal közösen mehet tovább a meg­kezdett úton. Lakatos Katalin i. utolsó évben az alkotmányügyi bizottság tagjaként az összes jogszabállyal talál­koztam, amely kemény dió volt, de vég­zett jogászként szakmai kihívásként te­kintettem a feladatra.- A parlament.hu oldalon megtalál­ható minden képviselő munkásságának eredménye. Ön a négy év alatt 110 indít­ványt jegyzett és 23 felszólalása volt. Mennyire szóltak ezek Salgótarjánról és térségéről?- A legkülönbözőbb témákat érintet­tem, de mind a helyi érdekek képvisele­téről szóltak. Önálló indítványom volt a .Remélem, ősszel is megkapjuk bizalmukat és Salgótarján a kormányzó párttal közösen mehet tovább a megkezdett úton.'

Next

/
Thumbnails
Contents