Nógrád Megyei Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-12 / 86. szám
S 7Ant nAlAiííiAu Zeni ÜOIOgNdK tartom a Parlamentet” Interjú Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel\ országgyűlési képviselőv Székyné dr. SztrémfMelinda a Paria mentbétys Salgótarján es térségé erdekeit képviselte. 140 indítvány és 23 hozzászólás fűződik a nevetie*. jjwilMHft. xi-,- 7i)j- irrj - iwwp Múlt hét vasárnap az Orbán-kormány ismét elsöprő győzelmet aratott, s ezzeFújra érős felhatalmazást kapott a választóktól arra, hogy folytassa a megkezdett munkát. Számos sikertörténet fűződik a Fidesz-KDNP eddigi kormányzásához, például: a rezsicsökkentés, a GYED-Extra, a nők 40 éves nyugdíja vagy az önkormányzatok adósságának átvállalása. Salgótarján esetében 2010. óta a működésre kapott kormányzati támogatás elérte a 3,2 milliárd forintot, s ezen felül ugyanennyi tartozást átvállalt az állam az önkormányzattól. Ezáltal a városban az idei költségvetést már hitelek nélkül tervezhették. A fejlődés elindult a megyeszékhelyen: újraéledt az öblösüveggyártás, oktatási intézmények újultak meg, milliárdokat költöttek az egészségügyre, a kórházban lesz MR-készülék, megújul mind a tizennégy műtő, huszonegyedik századi eszközpark segíti a koraszülött-mentést. Kiemelt kormányzati támogatással komoly turisztikai fejlesztések indultak: többek között már zajlik a salgóbányai kaszinó épületének újjáépítése. A város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda ebben az időszakban országgyűlési képviselőként is érvényesítette a helyi érdekeket és sikerült kivívnia a kormány kiemelt figyelmét és támogatását. Az összeférhetetlenségi törvény elfogadása után - még tavaly - bejelentette: ő a polgármesterséget tartja elsődleges feladatának, és ha választania kell, amellett dönt. Mivel a képviselők mandátuma az új országgyűlés alakuló ülésével lejár, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel a maga mögött hagyott munkáról és a jövő feladatairól beszélgettünk.- Milyen érzés volta Fidesz-KDNPfrakció tagjaként részt venni a parlamenti munkában? Hogy emlékszik vissza?- Életem nagyon szép négy éve volt ez és nem tudom elégszer elmondani, hogy mennyire hálás vagyok azokak a szavazóknak, akik bizalommal voltak irányomba és úgy gondolták, hogy tudom az érdekeiket képviselni a Parlamentben. Több oka van ennek. Az egyik az, hogy egy olyan időszakban dolgozhattam ország- gyűlési képviselőként, amikor teljesen átalakítottuk az országot Biztos vagyok benne, hogy ez a kormány ezzel beírta magát hazánk történelemkönyvébe. Elég, ha csak az alaptörvényre gondolunk. A másik oka, hogy én szent dolognak tartom a Parlamentet. Ahogy belép az ember az ország házába, megváltozik a hangulata, az érzései. Fantasztikus volt, hogy a Szent Korona mellett naponta elmehettem és megállhattam egy pillanatra. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy ott dolgozhatok. Úgy gondolom, hogy életem ezen időszakáról sokat fogok mesélni az unokáimnak, ők pedig talán majd továbbadják az utánuk következő generációknak is.- Emlékszik a beiktatás napjára?- Igen, tisztán emlékszem. Frakciónk nagyon széppé tette a beiktatás délelőttjét. Először együtt imádkoztunk, majd a Batthyányi-örökmécses- nél találkoztunk, ahol virágokat helyeztünk el. Aztán a Parlament üléstermében elfoglaltuk helyünket, letettük az esküt, s közösen énekeltük a Himnuszt. Bevallom, könnyek szöktek a szemembe. Felemelő érzés volt.- Önnek több szakmája, hivatása is van, hiszen tanár, iskolaigazgató volt, végzett jogász és 2006 óta Salgótarján polgármestere. Hogyan alkalmazta a korábban megszerzett tudást és tapasztalatot a Parlamentben?- Természetesen az ember azt a hivatást, azt a szakterületet, amelyhez ért, kiemelten kezeli. A bizottsági munka megválasztásakor igyekeztem azt mérlegelni, hogy mivel tudok a legtöbbet segíteni az itt élőkön. A szociális terület mellett döntöttem, kezdetektől az ifjúsági-, szociális-, családügyi-, lakhatási bizottság tagja voltam. Azért választottam ezt, mert térségünkben sok a rászoruló, hátrányos helyzetű ember, s a bizottság tagjaként úgy éreztem, megismertethetem képviselő- társaimmal a helyi problémákat. Kiemelkedő eredményünk a nők 40 éves nyugdíjazása, amelyet küldetésemnek éreztem, hiszen korábban a szilaspogonyi asszonyok kértek meg, hogy közvetítsem kérésüket: a kormány támogassa a családokat azzal, hogy a nagymamák nyugdíjba vonulhassanak és besegíthessenek gyermekeiknek. A családok védelméről szóló törvény, a tankötelezettséggel kapcsolatos kérdés vagy a kötelező óvodáztatás is mind olyan, amely segített a szociális hátránnyal küzdő gyermekeknek abban, hogy jobb életük legyen, mint a szüleiknek. Jogász végzettségem okán egyértelmű volt, hogy amikor az Alaptörvényen kezdtünk dolgozni, felkértek, hogy csatlakozzak az előkészítő csapathoz. így lettem az alkotmányelőkészítő bizottság tagja. Egy új alkotmányt megalkotni, részt venni ebben a munkában különleges feladat volt. Mi tartottuk a kapcsolatot a civil szervezetekkel, a parlamenti pártok által megjelölt társadalmi csoportokkal és a szövegezést is előkészítettük. Az új alaptörvény végleges formáját egy másik csapat végezte, de én tudom, hogy melyek azok a félmondatok, amelyek a mi bizottságunk munkájából kerültek bele. Nagyon felemelő ez is, mint ahogy az elfogadás pillanata is az volt: Magyar- ország új alaptörvényét szűnni nem akaró taps köszöntötte a Parlamentben. Az közfoglalkoztatásról szóló törvény egyik módosítása 2011-ből, 2012-ben a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló törvényhez volt módosító javaslatom, de az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggő egyik módosítás is az én nevemhez kötődik 2013-ból. Az utóbbi az állam-önkormányzat feladatelosztásakor az önkormányzatoknál maradt, s egyáltalán nem volt mindegy sem az ügyfelek, sem a hivatali kollégák szempontjából, hogyan alakul a törvény. Kiemelten foglalkoztam a 21-es út négysávosításának sürgetésével. Még 2010-ben kérdést tettem fel ez ügyben, Becsó Zsolt képviselőtársammal pedig indítványt adtunk be a 2012. évi költségvetési törvényhez erre vonatkozóan. S lám, megvan az eredmény: a kormány kiemelt projektté nyilvánította a fejlesztést és már zajlik a kivitelezés. Nagyon fontosnak tartottam, hogy mi, polgármesterek egy picit más megvilágításba helyeztük a törvényalkotás során az egyes kérdéseket és tudtuk képviselni az önkormányzati érdekeket. A Megyei Jogú Városok Szövetségének kormánypárti országgyűlési képviselőivel 84 olyan indítványt jegyeztünk, amely a helyi önkormányzati törvényt alakította. Ez a munka kellett ahhoz is, hogy a kormány döntése értelmében végül megtörtént az önkormányzatok konszolidációja. Ezáltal az államadósság nem növekedett - hiszen a tartozás addig is része volt annak -, az önkormányzatok viszont felszabadultak egy olyan teher alól, amely évtizedek óta gúzsba kötötte őket. Ez óriási jelentőségű lépés, s ebben nagyon komoly szerepe volt a polgármesterként is helyt álló képviselőknek. Egyenként vittük a véleményünket, elmondtuk saját városunk problémáit ahhoz, hogy végül egy olyan törvényt tudjunk összegyúrni, amely meghatározza az önkormányzatok jövőbeli pályáját.- Az adósságátvállalás Salgótarján esetében 3,2 milliárd forintnyi hiteltől való megszabadulást jelent. Hogy érződik ez majd a mindennapokban?- A családi kassza példájával élve, ha hitelünk van, azt vissza kell fizetnünk és minden hónapban a törlesztőrészlet az első, amit az ember felad a postán. A megmaradó összegből pedig gazdálkodik. Egy város ugyanígy működik. S amikor éves viszonylatban 1 milliárd forintot kellett a 10 milliárdos költség- vetésből hiteltörlesztésre fordítanunk, akkor nem nagyon tudtunk azon gondolkodni, hogy a számunkra is nyilvánvaló problémákat orvosolni tudjuk saját erőből. Utak, járdák, támfalak, korlátok, közvilágítás - ezek azok a kulcsszavak, amelyekről a lakossági panaszok szólnak, de amelyek megoldása több százmilliós nagyságrendű ráfordítást igényel. Idén már mindenre van elkülönített összeg a költségvetésünkben: köz- világítás fejlesztésére például több mint húsz millió forint, utakra 300 millió forint. Jut a nem kötelező feladatokra is - ennek köszönhető például, hogy van saját színházunk -, a kötelezőeket pedig magasabb színvonalon tudjuk ellátni. Itt fontos elmondanom, hogy a 3,2 milliárd forintos hitelátvállalás mellett további 3,2 milliárd forintot kaptunk 2010 óta a kormánytól arra, hogy a szocialista kormányzás rombolása után egyáltalán működőképes maradjon az önkormányzat. Összesen tehát közel hat és fél milliárd érkezett hozzánk, ez semmihez nem fogható, korábban ilyen mértékű segítséget nem kapott Salgótarján, de úgy gondolom, hogy ezzel minden magyar önkormányzat így van. Vannak még feladatok, amelyet képviselni fogunk. Például a Megyei Jogú Városok Szövetségével, ahol már kialakítottuk a jó kapcsolatokat, a szövetség érdekérvényesítő képessége nagyon erős, segíteni fogjuk a parlamenti képviselők munkáját. Továbbra is törvény- javaslatokat készítünk elő, szakmai javaslatokat teszünk. Egyénileg is járni fogok a már kikövezett úton. Megnyugtató, hogy mindezt egy olyan kormány felé tehetem, ahol nyitott fülekre és segítő kezekre találok.- A parlamenti felszólalásaival kapcsolatban mit emelne ki?- Előfordult, hogy bizottságon belül vállaltam vezérszónoki szerepet, például az elektronikus anyakönyvre vonatkozó törvény tárgyalásakor. Bizottsági véleményt mondtam el a Parlamentben például a Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos törvények vitájában. Fontosnak tartottam a költségvetési törvényhez kapcsolódó felszólalásaimat, amelyek az önkormányzatok számára lényegi kérdéseket taglaltak. Foglalkoztam a társasházakról szóló és a családok támogatásával kapcsolatos törvénnyel is.- Számos kétpercest láthattunk-hallhat- tunka politikusoktól, köztük öntől is. Hogy emlékszik ezekre?- Egy-egy vita hevében már nem tudtam elviselni az ellenzék hazugságait Kétszer is vitába keveredtem például Lamperth Mónikával, mert úgy tűnt, megfeledkezett arról, hogy miniszterként ő hogy viselkedett az önkormányzatokkal. Megéltem tevékenységét polgármesterként 2006-2010 között, ezért tudtam szembesíteni őt a saját hazugságával.- Történelmi pillanatvolt, amikora magyarországgyűlés megemlékezett az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzről- 2010. december 7-én napirend előtti felszólalóként emlékeztem meg a sortűz áldozatairól, s ezáltal az egész magyar országgyűlés megemlékezett a salgótarjáni tragédiáról. Nagyon felemelő érzés volt, úgy gondoltam, hogy ez kijár a salgótarjániaknak, azoknak az embereknek, akik ezt a tragédiát szívükben őrzik. Sok képviselőtársam jelezte utána, hogy „ez már kellett és kár, hogy Salgótarján egyéni szocialista képviselőinek korábban sosem jutott eszükbe, hogy a magyar parlamentnek erről meg kellene emlékeznie”.-Az ellenzék magatartásáról hogy vélekedik?- Az elmúlt négy évben nekem nagyon fájt ahogy az ellenzék viselkedett. Lealacsonyította az ország házát azzal a magatartással, azzal a beszédstílussal, amit képviseltek. Ez fólháborított és elkeserített- Munkájuk során az összeférhetetlenségi törvényt is elfogadták, amelynek értelmében nem lehet valaki egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő. Tehát önnek is el kellett döntenie, melyiket választja. Salgótarján mellett döntött.- Én a Parlamentben is mindvégig Salgótarján és térsége érdekeit tartottam szem előtt, az itt élők helyzetének javítása számomra mindennél fontosabb. Mostantól képviselőtársam, Becsó Zsolt képviseli ezt a választókerületet az országgyűlésben a választók bizalmából. Ön- kormányzati vezetőként az Or- bán-kormány mellett öröm volt dolgozni, s nagyon örülök, hogy mellettük folytathatom a megkezdett munkát. Még egyszer köszönöm a választóknak, hogy megtiszteltek bizalmukkal és a jóvoltukból parlamenti munkát végezhettem. S azt külön köszönöm, hogy a múlt héten a salgótarjániak is támogatták a Fidesz-KDNP pártszövetséget. Biztosították ezzel, hogy a kormány folytathatja munkáját. Remélem, ősszel is megkapjuk bizalmukat és Salgótarján a kormányzó párttal közösen mehet tovább a megkezdett úton. Lakatos Katalin i. utolsó évben az alkotmányügyi bizottság tagjaként az összes jogszabállyal találkoztam, amely kemény dió volt, de végzett jogászként szakmai kihívásként tekintettem a feladatra.- A parlament.hu oldalon megtalálható minden képviselő munkásságának eredménye. Ön a négy év alatt 110 indítványt jegyzett és 23 felszólalása volt. Mennyire szóltak ezek Salgótarjánról és térségéről?- A legkülönbözőbb témákat érintettem, de mind a helyi érdekek képviseletéről szóltak. Önálló indítványom volt a .Remélem, ősszel is megkapjuk bizalmukat és Salgótarján a kormányzó párttal közösen mehet tovább a megkezdett úton.'
