Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-10 / 58. szám

25 eves lett Batonyterenye Óriási tortával ünnepelt Bátonyterenye A település 1989. március elsején kapott városi rangot, ekkor olvadt össze Nagybátony-Kisterenye-Maconka és Szúpatak. A 25. évfordulón ünnepséget tartot­tak. Az Ady Endre Művelődési Központban köszöntőt mondtak a Nógrád megyei település vezetői, volt kulturális műsor, sőt a rendezvényre látogatók még a város tortáját is megkóstolhatták. SltolSfílteftp, Az eseményen ünnepi köszöntőt mondott Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés el­nöke, a térség országgyűlési képviselője és Nagy-Majdon József, a város polgármestere, illetve Bátonyterenye korábbi vezetőinek köszöntőjét is megtekinthették - videó üzenetek formájában - a mű­velődési házba látogatók. Ezt követően Horváth Tibor alpolgármester ajándékot adott át a közgyűlés el­Képünkön Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke ünnepi köszöntője közben nőkének, a város jelenlegi vezetőjének és a korábbi polgármestereknek is. A folytatásban „Születés- napi köszöntő” című kulturális műsort tekinthették meg a jelenlévők. Közreműködött: Balogh Péter gi­tárművész (gitár), Ispán Szilvia, a bátonyterenyei alapfokú művészeti iskola zenetanára (cselló), Fogarassy Péter (színész), Hammemé Pető Martina, a salgótarjáni Váci Gyula Zeneiskola zenetanára (ütőhangszer), Farkas Diána zongoraművész, a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola ze­netanára (zongora), és Kerekes Gábor, a salgótarjáni művészeti iskola zenetanára (klarinét). A kulturális műsor után megérkezett Bátonyterenye óriási tortája, amelyet természetesen meg is kóstolhattak az ünnepségre érkezők. Majd zárásként a „Városunk képekben”című fotókiállítás­ra várták az érdeklődőket, itt a látogatók megtekinthették Bátonyterenye elmúlt 25 évének leg­emlékezetesebb pillanatait. Aranyos palóc sikerek a Dunakanyarban Szödligel/Salgótarján. Országos sikert hoztak a Madách Imre gimnáziumnak a XX. Dunakanyar Népművészeti Versenyről, amelynek immár ha­gyományosan a Sződligeti Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola adott otthont. A versenyre több kategó­riában is lehetett nevezni, a produkciókat, munká­kat kiemelt arany, arany, ezüst és bronzminősítés­sel jutalmazta a rangos szakmai zsűri. A salgótar­jáni diákoknak mindegyik elismerésből kijutott. A Dunakanyar népművészeti versenyt a magyar és nemzetiségi népművészet megismertetése, művelő­inek a figyelem központjába helyezése céljából szer­vezi a Sződligeti Gárdonyi Géza Általános Iskola, amely büszkén hirdeti, hogy ennyire komplex nép- művészeti versenyt az országban egyedül ők tarta­nak. A találkozó szervezői szeretnék elérni, hogy a gyerekek több népművészeti ismeretre tegyenek szert A versenyükre készülés közben az eredmé­nyes szerepléshez el kell mélyülniük a népdalstílu­sok, táncdialektusok, tájnyelvek, tájegységek, tárgyi népművészet világában, de a tanárnak is legalább ilyen feladatot jelent a felkészítés. A mesemondással, a táncokkal, vagy a hímzés­sel a mai fiatalok egy kortársaik többsége számá­ra ismeretlen világba jutnak, s ez az esemény jó alkalom arra, hogy a tanórán tanultakat, valamint a szűk környezetben a nagyszülőktől ellesetteket, a magánszorgalomból, búvárkodással megszer­zett ismeretekről számot adhassanak. A sződligeti iskola először 1986 őszén rendezett népdaléneklési versenyt, amelyet a következő évben népi hangszeres bemutatókkal bővítettek, majd 1988-tól rajz- és kézműves munkákat is bemutattak egy-egy tájegység megismeréseként. Legelőször sa­ját megyéjükből a Galga vidékét, majd később er­délyi, hajdúsági, palóc motívumokkal foglalkoztak. 1990-ig öt alkalommal rendezték meg így a ver­senyt. Ezt követően megyei népdaléneklési verseny résztvevői, szervezői voltak a sződligetiek, akik a milleniumra már néptánc, népi játék, népszokás is­merete és népmesemondás kategóriában kicsiknek és nagyoknak hirdettek népművészeti versenyt, amelyen rendszeresen részt vesznek a népművé­szeti iskolák, népzeneiskolák is. Táncházukban né­hány éve ifj. Csoóri Sándor és Havasréti Pál tanít­ványai húzták a talpalávalót tanáraikkal együtt, mostanában pedig Bese Botond, Dóra Áron és tanít­ványai adják a zenét, ill. Csipkebogyó táncházuk ta­nárai, Ónodi Attija és Onodiné Csécsi Katalin, a Népművészet ifjú mesterei tanítanak táncot. Hívtak más országos ismertségű zsűritagot is, mások mel­lett Budai Ilonát, Eredics Gábort, Balogh Sándort, dr. Tari Lujzát, Dévai Jánost, Fábián Évát, Mohácsi Al­bertet, János Hajnalkát, Navratil Andreát, Juhász Katalin néprajzkutatót. Az idei, immár huszadik Dunakanyar népművé­szeti verseny néptánc kategóriában a Madách Folk Kamara „Munka után” címet viselő gömöri verbunk- ja és csárdása kiemelt arany minősítést kapott. A ka­mara tagjai: Hegyes Mátyás, Kazareczki Mihály, Ju­hász Norbert, Mustó Ádám, Bauer Péter, Zombori Kitti, Hábel Luca, Anderko Anna, Berta Ildikó, Szabó- Boros Anna. A kézműves pályázaton Dér Leonóra „Bölcsőtől a sírig” tablója - amelyet Kazár népvise­leteiről készített - ezüstminősítést, Szabó-Boros An­na „A fekete liliom” mese ábrázolása pedig - ame­lyet csuhéból font -, aranyminősítést érdemelt ki. Népdaléneklésben Anderko Anna (felkészítő tanár: Kubinyiné Szabó Katalin) ugyancsak arany minősí­tést hozott haza, Salgótarjánba, a mesemondó Sán­dor Gergő pedig „A feledékeny legénnyel” ezüstmi­nősítéssel tért vissza a Madách Imre gimnáziumba. A diákokat Keléné Szabó Ágnes és Radnai Zsuzsan­na kísérték el a versenyre. Tarnóczi László r Díjakkal tértek haza S/öilíljfr.t Heteiig Nitgyüi'ö: Mióta az Erdélyből érkező Simon Katalin letelepedett Rétságon, szinte nincs is olyan települése a térségnek, ahol ne tanítaná, segítené a néptánc és népdal szépségeivel is­merkedni vágyókat. Több együttesnek művészeti vezetője, és létrehozta az Ékes Énekegyüttest a leg­jobb torkú tanítványaiból. A legszebben csengő hangú növendékei rendszeresen részt vesznek rangos megmérettetéseken. így például az immár huszadik alkalommal megrendezett Dunakanyar népmű­vészeti versenyen Sződligeten. A nagyoroszi és a rétsági énekesek ez alkalommal is egy sor díjat hoz­tak haza. A rétsági Kereplő Néptáncegyüttes énekes lányai közül szóló kategóriákban Kövi Flóra ki­emelt arany minősítést, Pfaff Csenge arany minősítést, Görgényi Panna ezüst minősítést ért el. A nagy­oroszi Börzsöny Néptáncegyüttes énekesei kiscsoportos kategóriában Fábián Noémi és Polgár Bence arany minősítést, szóló kategóriában Pásztor Nóra kiemelt arany minősítést érdemelt ki. VJ. Felkészültek az árvízre A napokban tartotta meg megyei törzs­vezetési gyakorlatát a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nóg­rád megyei Operatív Törzs irányításá­val, illetve valamennyi helyi operatív törzs részvételével. NMH Információ A tréning célja a védekezéshez, a lakosságvédel­mi intézkedések bevezetéséhez szükséges logiszti­kai képességek, az árvíznél igénybe vehető állo­mány riasztásának ellenőrzése mellett a helyszíni operatív törzs megszervezése és működtetése vol­tak. Fejlesztették mindemellett a veszélyhelyzeti kommunikációt, illetve a vész esetén a különböző honlapokon rendelkezésre álló információk értel­mezését és felhasználását is. Az esemény az elmúlt évek során többször bekövetkezett ipolytarnóci ár­vízi történésekre való felkészülés jegyében történt. A feltételezés szerint a település polgármestere dél­előtt 11 órakor II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el, az áradás pedig kockáztatott több lakó­házat is Ipolytarnócon és Litkén egyaránt. A felkészülés során ellenőrzésre került az újon­nan megalakult járási mentőcsoportok és a Palóc Mentőcsoport riaszthatósága, illetve kipróbálták a távközlési és informatikai rendszereket is. A to­vábbképzést Antal István, a Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese megfelelőre értékelte. * l '•imoii K.-íínlin ps tlij.-i ■ t*H tanítványai

Next

/
Thumbnails
Contents