Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-05 / 54. szám
A község kedvelt kirándulóhelye: a horgásztó- Ha a lehetőségeink javulnak, készek vagyunk további fejlesztésekre - tekint előre Szántó József. - Rövid, közép - és hosszú távú elképzeléseket egyaránt kidolgoztunk. Az óvoda egy „vis maior” keretből újul meg, a játszóteret is szeretnénk korszerű eszközökkel bővíteni, illetve egy szlovák-magyar közös pályázat keretében négy falu (rajtunk kívül Szanda, Terény és Herencsény) teljes belvízvédelmi rendszerét szeretnénk kiépíteni, benne Cserhátsu- rányban egy úgynevezett „zöldtározó” kialakításával. Ezzel az esőzések utáni árvizek veszélyét is elháríthatnánk. Mivel a megye egyik legszebb területén, dombok ölelésében terül el a település, az idegenforgalom fellendítése érdekében is sok követ szeretne megmozgatni az önkormányzat A környéken érténos iskola mellett a negyven fős tagságot számláló horgászegyesület, a népdalkor és a nyugdíjas klub. Május elsején hagyományos horgászversennyel egybekötött majálist rendeznek, a falunapot rendszerint augusztus első - vagy második szombatján tartják, és elmaradhatatlan a szeptember végi szüreti felvonulás is. Az oldalt összeállította: Hegedűs Henrik Azon a borzasztó január 19-i hajnalon szörnyű morajlásra riadtak fel Cserhátsurány lakói. Az emberek kiszaladtak az utcára, nem tudták mire vélni, mi is történt velük. Megmozdult a föld alattuk. A földrengés igen erős volt, több kárt is okozott a településen. Cserhátsurány. Szántó józse/poi- gármesterrel nem is a hivatal épületébe beszéljük meg a találkozót, hanem felkaptatunk a dombra, a legnagyobb kárt szenvedett óvoda épületébe, az egykori Simonyi- kastélyba. Egy emeleti szobában foglalunk helyet, körülöttünk repedezett falak.- A földrengés hajnalán rögtön vizsgálódtam a faluban - mondja a polgármester. - Azonnal körbenéztem, milyen károk keletkeztek. Láttam, a közvilágítás rendben, akkora baj nem lehet, aztán másnap fel tudtuk mérni a helyzetképet. Bizony, ha hétköznap történik a szerencséüenség, akár megsérülhettek volna a gyerekek, akkora vakolatdarabok hullottak a földre az óvodában. A helyreállítás most a legfontosabb feladatunk, minden mást háttérbe szorítottunk. A felmérések szerint a lakosságnál mintegy tízmillió, magában a kastély épületében pedig további 20-22 millió forintos kár keletkezett. Rátérünk a község ügyes-bajos egyéb dolgaira. Szántó József nem kertel, bevallja, az elmúlt négy esztendőben nehéz körülmények között gazdálkodnak, de azért a jövőt illetően bizakodóak.- Már az nagy szó, hogy túléltük az elmúlt évek sanyarú örökségét - folytatja. - Sajnos az elmúlt ciklusban a komolyabb fejlesztési elképzeléseink rendre elbuktak a pályáztatás különböző szakaszaiban. A legrosszabb állapotban lévő, már-már járhatatlan Földrengés után éledezik Cserhátsurány Komoly idegenforgalmi terveket dédelgetnek utak rendbetételéről, javításáról, korszerűsítéséről lett volna szó, ami eddig nem valósult meg. Mindössze egy nyúlfarknyi lehetőséget használhattunk ki: a több- szörösen elszenvedett árvíz kapcsán végeztünk különböző felújításokat, valamint a településen átvezető út és a polgármesteri hivatal között egy kis parkolót alakítottunk ki. Több pályázatunk úgynevezett tartaléklistán szerepel, ilyen az orvosi-védőnői- gyógyszertári rendelőépületre beadott tervünk. Aminek nagyon örülök, hogy az adósság-konszolidáció révén a költségvetésünk egyensúlya helyreállt, illetve hálával tartozunk a váci püspökségnek, hogy az általános iskola egyházi kézbe kerülésével lényegében megmenekült a helyi oktatás. Cserhátsurány a közmunkaprogramokból is kiveszi a részét. Komoly eredménynek számít, hogy harminc személyt foglalkoztathatnak üyen módon. A közterületek, a temető rendbetétele a feladatuk, míg tavasszal beindulhat a konyhakerti gazdálkodás, illetve sok olyan porta van a faluban, amelyet idős koruk miatt a lakók már nem képesek gondozni, az önkormányzat ezzel is törődik. A polgármester szerint fontos lenne, ha a háztáji növénytermesztés- és állattenyésztés is feléledne a községben, erre már akad szándék az emberek részéről. Hiszen például a gyümölcstermesztésnek- és feldolgozásnak nagy hagyományai vannak errefelé, erre a célra hűtőházat is építenének, valamint egy bio-etanol üzem tervei készen állnak, és egy már meglévő fa-brikettálót üzembe helyeznének, amelyekkel újabb munkahekes és gazdag növény - és állatvilág található, a falu közepén három tó a horgászatot szolgálja, és fokozódik a kerékpáros turista-forgalom is. Kerékpárutakat, erdei ösvényeket szeretnének a következő hét éves uniós fejlesztési ciklusban kialakítani, illetve szálláshelyeket bővíteni (ezek egyike lehet a jelenleg is építés alatt álló, de magántulajdonban lévő Jánossy- kastély, ahol hat szobás panzió készül). Terepkerékpáros és kocsi- káztató útvonalak, tóparti sétány kialakítását tervezik, a meglévő Falumúzeum kiállítási anyagának bővítése szintén szerepel ezen a „listán”. A vidék gyógynövény flórája nagy értéket képvisel, a községben működik egy feldolgozó üzem is, amire alapozva szintén több elképzelés született (aromatúra, gyógykozmetika, gyógynövény-bemutatók). Sokszínű Cserhátsurány kulturális élete is. Az év jellegzetes ünnepköreihez kapcsolódnak a fontosabb rendezvények, amelyeknek fő mozgatórugója az általályeket teremthetnének. A közhasznú foglalkoztatásban azonban egy fontos fejleményről önhibájukon kívül lemaradtak. A földrengés miatt nem tudták időben kidolgozni az értékteremtő közmunkára beadandó pályázatot, ennek során egy karbantartó brigádot alakítottak volna, szolgáltató jelleggel, a lakosságnál felmerülő kisebb-nagyobb meghibásodások kijavítására. Erről továbbra sem mondtak le, amennyiben új esély kínálkozik a pályáztatásra, természetesen jelentkeznek, mint ahogy a belterületi utak felújítása sem várhat sokáig. Egy kis falutörténet Cserhátsurány 1905-ig „Surány” néven szerepel a térképeken, a név jelentése egyrészt a szláv „sógor” kifejezésből, avagy egy ótörök méltóságnévből eredeztethető. Már a kőkorban is éltek errefelé, az első írásos említés pedig a dömösi prépostság 1138-as alapító adománylevelében szerepel róla. A középkorban előbb a Csór nemzetség birtoka a falu, de később a Rozgonyi, Liszkói és Surányi család a tulajdonos, Szanda várának elfoglalása után 1545-től török kézre kerül. A XVI-XVII. században a község többször cserél gazdát, de a hódoltság megszűnése után szinte teljesen elnéptelenedik. A XVIII. században szláv ajkú telepesekkel népesül be Surány, a birtokos pedig 1726-tól a Sréter család. Ők igencsak adományozó kedvűek voltak, az evangélikus hívőknek imaházat alapítottak, orgonát vásároltak, és 1801- ben templom építésébe kezdtek. A Sréter család révén került Surányba a községgel összeköthető legjelesebb személy, Tessedik Sámuel. A neves pedagógus és gazdasági szakíró mindössze két esztendőt szolgált itt 176ó/ó7-ben, mint házitanító és udvari káplán. Ekkoriban már hatszáz fős a lakosság, és legalább ötven gyermek tanul az iskolában. A XIX. század közepére a lélekszám megközelíti az ezret, de a szabadságharc után ez 755 főre csökken. Az 1910-es népszámlá- i lás viszont már ismét ezer em- f bért „mutat” itt. I A lakosság az előző száza- dókban főleg állattenyésztés- sei, sertés - és juhtartással b mm foglalkozott Surányban, később az árutermelés fellendülésével már távoli piacokra is szállítottak termékeket. A község több kastélyáról, kúriájáról és a megye egyik legszebb katolikus templomáról is nevezetes. A Jánossy-család kastélya és a jelenleg óvoda céljaira szolgáló Simonyi- kastély egyaránt dombra épült. A község mellett emelkedik a Peres-hegy, amelynek az az érdekessége, hogy területét a cserhátsurányiak peres úton szerezték meg a nógrádmarcaliaktól. Az iskola parkjában található Tessedik Sámuel szobra, amely Szederkényi Attila alkotása. Ék : ■ ’HysFk v< é Ttfel . JML "Hfgf jg • 1 Csefhátsutónyi tatkép: előtétben a katolikus templom Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9% HAMVAT ■ Maximális összeg: 10 millió Ft ■ Maximális futamidő: 10 év ■ Türelmi idő: max. 12 hónap Saját erő: 0% H-ätÖÜ &&**&*, «*.<*** at % ■ Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu t 1 A földrengésben legtöbb kart szenvedett óvoda épülete A falumúzeumban őrzik a népi hagyományokat
