Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-28 / 73. szám

Balról: Szedlák Sándor (DK helyi elnök), Tóbiás József és Borenszki Ervin Tóbiás József Balassagyarmaton Koszorúk és szárnyak Szécsény. Rangos festőművész, a losonci Szabó Gyula alkotásiból Koszorúk és szárnyak címmel nyílt kiállítás a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban a közelmúlt­ban. Szabó Gyula 1907-ben szüle­tett Budapesten. A festészetet Lo­soncon, hivatásos festőművé­szeknél tanulta. Az évek során több rangos elismerésben része­sült, többek között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdemes művésze. 1971-ben több mint há­romszáz alkotásából nyílt kiállí­tás a Magyar Nemzeti Galériá­ban. 1972-ben hunyt el. A kiállítás megnyitóján Gusztiné dr. Toronyi Judit, a mú­zeum igazgatója köszöntötte a vendégeket, közöttük Bállá Mi­hály országgyűlési képviselőt, Stayer Lászlót, Szécsény város polgármesterét, valamint Szabó Kingát, a művész özvegyét. Bállá Mihály köszöntőjében elismerő­en szólt Szabó Gyula munkássá­gáról, kiemelte alkotói sokszínű­ségét, hogy a képei emberi érzé­seket sugallnak, elgondolkodtat­ják a tárlatlátogatót. Némethné Bozó Andrea, a lo­sonci Nógrádi Múzeum és Galé­ria művészettörténésze megnyi­tójában elmondta, hogy Szabó Gyula neve hozzátartozik Lo­sonchoz és környékéhez. Már életében ismert és elismert kép­zőművész volt, akit nem csak szűkebb hazájában övezett tisz­telet, az ország határain is túl­mutatott a művészete. Özvegye azon túl, hogy évekig volt a lo­sonci Nógrádi galéria vezetője, 2008-ban létrehozta Losoncon a Szabó Gyula emlékházat. Élet­művének egy keresztmetszetét a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában is őrzik. A munkásságáról szólva el­mondta, hogy a festészetet és a grafikát párhuzamosan művel­te, mindkét műfajban maradan­dót alkotott. Művészetében két meghatározó irányvonal figyel­hető meg. Kezdeti időszakban a realista festészetmód, később a valóságon túlmutató a transz­cendens világot megragadni kí­vánó, szimbólumokkal telített filozofikus tartalmú képeket festett. Ez az irányzat az 1960- as években teljesedett ki nála. A szécsényi kiállítás az utolsó év­tizedéből mutat be egy-egy vá­logatást, kiemelt figyelmet szentelve a koszorús sorozat­nak. Ezt az alkotói korszakát egy sajátos technika jellemzi, a viasztempera, amelybe dombo­rított rézlemezeket applikál. Előszeretettel alkalmazott egy- egy másik, kombinált technikát is, amely a grafika és a fest­mény kombinációja, monotípiá- ra festett olajtemperával, amellyel élénk, igen harmoni­kus színvilágú képeket hozott létre. Ezekből az alkotásokból is láthatók a szécsényi tárlaton. Ezt követően Némethné Bozó Andrea részletesen kitért a mű­vész szimbólumvilágára, bemu­tatva alkotásait. Az ünnepélyes megnyitón közreműködtek: a salgótarjáni P. Kerner Edit és a balassagyarma­ti Csábi István Madách-díjas elő­adóművészek. A tárlat 2014. áp­rilis 30-ig tekinthető meg. Szenográdi Ferenc Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt frakcióigazgatója tartott fórumot a mi­nap Balassagyarmaton. Az országgyűlé­si képviselő a rendezvény előtt közösen tartott sajtótájékoztatót Borenszki Er­vinnel, a Kormányváltás baloldali koalí­ció képviselőjelöltjével. H. H._________________________________ Batassagpmal Borenszki Ervin az elején hangsú­lyozta, a nógrádi „kettes” választókörzet jelöltj ei kö­zül egyedül ő tartotta fontosnak, hogy a régió mind a nyolcvannégy településén lakossági fórumot szer­vezzen, és személyesen találkozzon a helybeliekkel. Hozzátette, folyamatosan hallja, érzékeli az embe­rek véleményét, reményvesztettségét és csalódott­ságát. Úgy gondolja, egyértelműen leszűrhetőek a tapasztalatok, hogy soha ennyi szegény ember, „jö- vőtlen” fiatal nem volt még a megyében, mint most. Kiemelte, a termelőszövetkezetek megszűnését kö­vetően egy olyan hagyományosan mezőgazdaságra épülő térségben, mint Nyugat-Nógrád nincsenek agrárüzemek, amelyek felszívnák a növénytermesz­tő, állattenyésztő munkaerőt. Szerinte a jelenlegi kormányzat egyáltalán nem törődik az itteni embe­rekkel, és a kevés fejlesztésből is csak a politikailag közel álló „haverok” járnak jól. Borenszki Ervin ki­jelentette: megérett az idő a változtatásra, és az ér­vek ütköztetése érdekében nyílt vitára hívja ki a Fi- desz-jelöltet, Bállá Mihályt. Tóbiás József ezzel kapcsolatban hozzátette: nem csupán Orbán Viktornak kötelessége elfogadni a kihí­vást a miniszterelnök-jelölt kihívóival vívandó vitára, hanem igaz mindez valamennyi országgyűlési kép­viselő-jelöltre is. Mert ha nincs semmi takargatniva- lójuk, ha nem félnek és tiszta a lelkiismeretük, akkor bátran szembeszállhatnak velük. A frakcióigazgató el­mondta továbbá, hogy a Kormányváltás koalíció nyolc pontban foglalta össze, melyek azok a területek, ame­lyek feltétlenül változtatást és megújulást érdekelnek. Ezek közül kettőt emelt ki: a munkalapú társadalom megteremtését, hogy a bérből ténylegesen meg lehes­sen élni, és ne szembesüljenek többé az emberek az­zal a helyzettel, hogy a minimálbérnek nincs akkora reálértéke manapság, mint öt évvel ezelőtt, és negyed- millió ember él ebben a létminimum alatti közegben Magyarországon. A másik az egészségügy, amelyet tönkretettek az elmúlt években, és a kórházak fejlesz­tésére, infrastuktúrájára kell költeni a milliárdokat, nem látvány-beruházásokra. Túra a Zöldúton Nógrád megye. A Cserhát Na­túrparkban évek óta közös ki­rándulással köszöntik nemzeti ünnepünket, és mindig egy vár vagy hegycsúcs a túra célpontja. Ebben az évben a kialakítás alatt álló Zöldút mentén, annak egy szakaszát bejárva, a Hollókő vá­rával szemközt lévő Pusztavár (Sztrahora) volt a célpont. A rossz idő ellenére érkeztek túrázók a Cserhát Natúrpark és a megye legtávolabbi települése­iről, de a Hollókőre látogató ven­dégek közül is sokan csatlakoz­tak a népes csapathoz. A pajta­kerti megemlékezés és népzenei bemutató után az Igriczek duda­szóval kísérték a túrázókat a vá­rig. A kisgyerekesekre, idősekre is gondoltak a szervezők, ők egy rövid, vár körüli séta után az er­dei játszóteret keresték fel. A Cserhát Natúrpark Zöldút kialakítása a vége felé közeledik, és átadásával jelentősen növeke­dik a Nógrádi Zöldutak már meglévő hálózata. Orömkoncert dalárdával és gitárral Ronéány. Március idusa és húsvét között ubor­kaszezon van úgy általában. Szeretnénk léleg­zethez jutni a nemzeti ünnep után, és erőt gyűj­teni a húsvéti ünnepre. Általában így van, de nem mindenütt. Főként nem ott, ahol öröm az ének, az összetartozás, ahol dallal kapcsolódik össze a múlt és a jelen, az öreg és a fiatal, az ora­tórium és a gitárkvartett, a Rákóczi-nóta és a vers.- Lehetett volna aktualitást adni ennek a hang­versenynek, vagy inkább zenés délutánnak - mondja Hajdú Eva, a Romhányi Dalárda karve­zetője: - Akár azt, hogy Rákóczi Ferenc március 27-én született, akár azt, hogy a dalárda öt éve alakult, de nem ez volt a célunk. Csupán annyi, hogy együtt legyünk: éneklők, zenélők és hall­gatók, együtt örüljünk azoknak a daloknak, amik megszólaltatják a múltat, de a jelenben is értő fülekre találnak. Ám hogy ne csak mi, a da­lárda énekeljünk, eljött a Romhányi Dallamkórus Hornyákné Bulejka Krisztina vezetésével. Nagy örömünkre elfogadta meghívásunkat a Guitarina gitárkvartett együttes is, Ők XVIII. szá­zadi barokk zenével örvendeztettek meg minket. Bízom benne, hogy hallgatóságunk ugyan olyan élvezettel hallgatott minket, mint amilyen öröm­mel énekeltünk, zenéltünk mi! Sztranyovszky Béla !

Next

/
Thumbnails
Contents