Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-26 / 71. szám
Előző két írásunkban a nők munkaerő-piaci helyzetét, valamint a részmunkaidős foglalkoztatást taglaltuk. Most arról beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával, hogyan lehetne a részmunkaidős munkaviszony új alapokra helyezésével csökkenteni a munkanélküliséget és növelni a nők foglalkoztatását. Foglalkoztatás-bővítés másképp • Miért tartja fontosnak a részmunkaidős foglalkoztatás növelését? A részmunkaidős foglalkoztatás olyan flexibilis foglalkoztatási forma, amely elősegíthetné a mai magyar munkaerő-piaci problémák megoldását. A jelenlegi rendszer gyökeres átalakításával lehetővé válna a munkáltatók versenyképességének növelése, rugalmas alkalmazkodása a piaci igényekhez, a foglalkoztatási ráta és a nők munkaerő-piaci részvételi arányának növelése, a munka és a magánélet összeegyeztetése, valamint a közöttük lévő egyensúly megteremtése, a jövedelmek szélesebb körű elosztása és még számtalan előremutató pozitív változás. Olyan rendszer kialakítására van szükség, amely ösztönzően hat a munka világának szereplőire és ténylegesen hozzájárul a hazai foglalkoztatási szint növeléséhez. Érdemes körülnéznünk, a jó gyakorlatokat összegyűjtve, elemezve, majd a magyarországi helyzetre adaptálva bevezetni egy új, átgondoltabb, hatékonyabb rendszert. • Ön szerint melyik a legjobb gyakorlat, amelyet érdemes lenne átvenni? A holland részmunkaidős foglalkoztatási rendszer példaértékű. Itt a legmagasabb a részmunkaidős foglalkoztatás (49,2%), amely jelentős mértékben meghaladja az EU tagországaiban átlagos 19,2 %-ot. Bevezetésének alapja a könszenzusgazda- ság, a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek együttműködése és a közöttük létrejött megállapodás. Vitathatatlan, hogy a foglalkoztatás bővítését csak nagyfokú elkötelezettséggel, felelősség megosztással és társadalmi támogatottsággal lehet megvalósítani. Érdemes elolvasni Bagó József és dr. Szauder Nóra: A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában című tanulmányát, amely 2010 szeptemberében készült el a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából, de sajnos azóta sem építettük be ezeket a tapasztalatokat. • Milyen állami szerepvállalásra van (lenne) szükség? Fel kell vázolni a jövőképet! Pozitív hangvételű fel- világosító kampányok keretében szükséges rávilágítani arra, hogy a részmunkaidő ugyanúgy teljes értékű munka, mint a heti 40 órás munkaidő. Sőt, a munkanélküliség csökkentéséhez a részmunka- idős foglalkoztatottak nagymértékben hozzá tudnak járulni, így társadalmi „elismerés" kell, hogy övezze ezt az atipikus foglalkoztatási formát! Be kell látnunk, hogy ma Magyarországon a munkabérek alacsony szintje miatt, a kétkeresős családmodell a jellemző, így szükséges a nők jelenléte is a munkaerő-piacon. Kevés embernek adatik meg az, hogy élete során ne kelljen dolgoznia! Ezért a felnövekvő nemzedék figyelmét fel kell hívni a munka pozitív hatásaira, többek között az értékteremtésre. Valamint szükséges útmutatást adni a munka világának kusza labirintusában történő eligazodáshoz is. A nők számára a családalapítás után biztosítani kell, hogy a társadalom hasznos tagjaként tudjanak munkát végezni. A gyermeknevelési támogatások komplex átalakítására van szükség ahhoz, hogy mielőbb vissza lehessen-vezetni az anyákat a munkaerő-piacra. Meglátásom szerint azon tanulmányokra alapozva kell az új rendszert megalkotni, amelyek kutatásokkal támasztják alá, hogy gyermeknevelési célból a munkaerő-piactól történő távolmaradás racionális mértéke 1-1,5 év. Ettől hosz- szabb időszak után egyre nehezebb a visszatérés, ha egyáltalán van hová... Emiatt vissza kell állítani a gyermeket nevelők munkajogi védelmét. Továbbá rugalmas gyermekfelügyeleti idő kialakítása is szükséges a bölcsődékben, amely lehetővé teszi a hosszabb napi munkaidőben, vagy a több-műszakban dolgozó szülők munkavégzésének támogatását. Hiszen hogyan is tudna kétműszakos munkát vállalni egy GYED-ről visszatérő anyuka, ha a munkaideje reggel 6:00-kor kezdődik, a bölcsőde pedig 6:30-kor nyit? • Hogyan ösztönözhető a munkavállaló rész- munkaidős foglalkoztatásra? A kulcs a tisztességes díjazás biztosítása. A munkavállaló akkor fog részmunkaidős állást vállalni, ha a számára elérhető nettó munkabér a jelenleginél jóval magasabb lesz, és a heti átlagos munkaidő a valóságban is megegyezik majd a munkaszerződés szerinti óraszámmal. • Mivel motiválható a munkáltató? A munkaadók többsége nem szociális intézmény, hanem profitorientált gazdasági szereplő, akiket elsősorban a hatékonysági mutatók, valamint a gazdaságossági szempontok vezérelnek. A részmunkaidős foglalkoztatottak számának növelése nem valósulhat meg anélkül, hogy a munkáltatók ne állnának teljes mellszélességgel az ügy mellé. ŐszElérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 j +36-20-849-5176 tönző számukra a hatékonyabb munkaszervezés lehetősége, de ehhez feltétlenül társítani kell azt is, hogy a munkáltatók bérköltsége, járulékterhei ne növekedjenek. Kiindulási alap lehetne az a jelenlegi társadalombiztosítási szabály, amely szerint, amennyiben a munkavállaló havi bruttó bére nem éri el a minimálbért, akkor az a nyugellátás szempontjából nem minősül teljes szolgálati időnek. Hiszen miért ne lehetne kedvező helyzetet teremteni a dolgozó és a munkaadó számára is azzal, hogy a járulékok mértékét átalakítjuk? • Önnek milyen konkrét javaslatai vannak a jelenlegi rendszer átalakításával kapcsolatban? Olyan konszenzusos megoldást kell találni, amelyben a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek meg kell osztani a terheket. Én olyan modellben gondolkodom, ahol a bruttó munkabért növelni kell, a munkáltatót terhelő járulékokat pedig csökkenteni úgy, hogy az állam is vállalja, hogy elesik a járulékbevételek egy részétől. Tervezetem szerint bevezetésre kerülne a részmunkaidős minimálbér két kategóriája, amely a heti átlag 1-20, illetve 21-39 órában foglalkoztatott munkavállalókat érintené. Komplex, átfogó és átgondolt szabályozás megalkotására van szükség, amely minden szereplő számára „win-win” helyzetet teremt, kiiktatva a kiskapuk kihasználásának lehetőségét. Kiküszöböli például azt a „hungarikumot”, hogy a feketefoglalkoztatás elkerülése érdekében a dolgozó a tényleges munkavégzési időhöz képest alacsonyabb óraszámban legyen bejelentve, mint amennyit valójában dolgozik, ami jelenleg megtakarítást eredményez a munkáltatóknak a járulékfizetés terén. Nagy körültekintéssel, alapossággal kell megalkotni a rendelkezéseket! Amelyek azt eredményezik, hogy nő a részmunkaidős foglalkoztatottak száma és csökken a munkanélkülieké. Összességében a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók a jelenleginél többet vinnének haza (legálisan), a járulékbevételek növekednének, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma sem csökkenne. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu
