Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-24 / 69. szám
iifWífSfS; A' hét halomra épült Róma az i. e. 510-ben megalakult köztársaság, a Res Publica idején nőtt igazi nagyvárossá. Négyszáznál több domus - ezek a patríciusok otthonai -, és csaknem négyszer ennyi bérház épült, amelyekben a plebs, a közrendűek laktak. köveket lát. Ahhoz, hogy igazán élvezni tudja az ember, közelebb kell lépnie, és a képzeletére bíznia magát. Ha így ismerkedik a várossal, olyan lesz, mint egy időutazás. Persze egy élet is kevés lenne, hogy ennek a városnak az építészeti és művészeti emlékeit felfedezze az ember. A turistának, aki ide látogat, a legtöbbször csak pár napja van Róma fólfedeközött is előkelő' helyen lenne. A lelátó felső részén az asszonyok fedett galériája kapott helyet, alatta a köznép, lejjebb a polgárok, s végül a küzdőtérhez legközelebb eső sorokban a patríciusok és lovagok ültek. Az arénában a gladiátori viadalok és állatküzdelmek mellett látványos színieló'adásokat is tartottak. Rómában járva egy ország határát is átlépi az ember, ha VatiAz Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült r\V- ; kánvárosba, a katolikus világ központjába látogat. Lakóinak száma kevesebb, mint ezer, de van saját postahivatala, bankja, pénze, igazságszolgáltatása, rádióállomása és napilapja is. Az alig fél négyzetkilométeres állam falait svájci gárdisták védik, akik ma is azt a kék-skarlátvörös-narancssárga egyenruhát viselik, amelyet még Michelangelo tervezett. A Szent Péter-ba- zilika melletti pápai palotákban van a pápa magánlakosztálya, valamint a Sixtus-kápolna, és itt kaptak helyet a Vatikáni Múzeum részlegei. Zarándokok ezrei vándorolnak el ide naponta, Behunyom a szemem: Trajanus piacának egzotikus fűszerektől illatozó boltjaiban válogatok, megpihenek egy márvánnyal burkolt thermában, miközben görög rabszolgák lantmuzsikáját hallgatom. Kinyitom a szemem: előttem a turistáktól nyüzsgő, kávéházakkal szegélyezett tér, a Piazza Navona. Aki madártávlatból pillant a történelmi emlékekre, csak élettelen zéséhez. Néhány nevezetességet azonban mindenképpen látnia kell. Például a „nép hasznára” szolgáló körszínházat, a Colosseumot, amely Néró császár gigantikus aranyozott szobráról, a Colossusról kapta nevét. Az első század második felében, 72-ben kezdték építeni, tíz évig folytak a munkálatok, s több mint 20 ezer rabszolga dolgozott, hogy elkészüljön a nagy mű. Az aréna 50-70 ezer nézőt fogadhatott be, ezzel a mai modern stadionok A Trevi-kút Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb •>« SZÖkŐkÚtja -i je 42 méter (mint a Pantheoné), magassága 136 méter. Megrendítő élmény a bejárattól jobbra található Pieta, Michelangelo gyönyörű alkotása, amelyet a mester 25 évesen faragott. A szobor azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja. 1974 óta, amikor egy vallási fanatikus kalapácscsal esett neki a műnek, védőüveg borítja. A kupola alatt, épp Szent Péter sírja fölött magasodik a Bernini által készített oltár- baldachin, ahol csak a pápa celebrálhat misét. Természetesen Róma nem csak a művészetek és az antik emlékek világa. Lüktető, modern város is, gyönyörű terekkel, pálmafás parkokkal, elegáns üzletekkel és hangulatos éttermekkel. „Rómában élj úgy, mint a rómaiak!”, szól a régi mondás - és érdemes megfogadni a tanácsot. Inkább lássunk kevesebbet, de hagyjunk magunknak időt a rácsodálkozásra, a békés üldögélésre, egy kis édes semhogy láthassák a Szent Péter-ba- zilikát. A székesegyház a világ legnagyobb temploma, kétszer akkora, mint a londoni Szent Pál-szé- kesegyház, kupolájának átmérőmittevésre. Rómát nem szabad „letudni”, kipipálni két-három nap alatt. Ide vissza kell térni újra és újra. Mindig és minden alkalommal tartogat valamit a számunkra... * í i 4 1 pinában élj úgy, mint a romárak! A Vatikán (másként Vatikánváros) a katolikus egyház állama I It»1 I jiTH j I ■■■■■» A Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai ^ célpontjai között vannak
