Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-03 / 52. szám
MTI FOTÓ: SÓKI TAMÁS wí J zM*' ' 'bilist.' TT. Jik >\ w*"®. A fűzfából faragott maszkot viselő alak jellemző kelléke egyebek mellett a kerei ’ú dörejére indulnak meg a csoportok A busócsoport tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról- házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amelyeket sehol sem tagadtak meg tőlük Minden eddiginél több, 1100 jelmezes űzi a telet idén az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás, a mohácsi busójárás keretében. A főbb programok a dunai csónakos átkeléssel vasárnap kezdődtek meg, ám a Duna- parti városban még kedden is farsangolnak, amikor a leghidegebb évszakot jelképező koporsó elégetésével és körültánco- lásával köszöntik a tavaszt. Mohács. A tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelem- világában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Nevezetességben sem marad el a nagyhírű fesztiváloktól: a mohácsi busójárást ugyanis felvették az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az UNESCO 2009. szeptember 28. és október 2. között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111 jelölésről döntöttek a jelzett időben. A szellemi örökség reprezentatív listájára 77 elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu Dhabiban rendezett ülésen, egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is. Az eredmény azóta - többek között - az UNESCO honlapján is olvasható, a busójárásról szóló rövid leírással együtt. A nemzetközi jegyzéken szereplő elemek kihirdetésével a szervezet célja felhívni a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. Napjainkban a helyi és kis közösségek kultúrájának megőrzése és aktív megélése segítheti a közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödését. A busójárás hivatalos honlapján közzétett információk szerint A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma Ami nélkül nemUuisó, a busó. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - amely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a so- kácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonynyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. Megjelenéséről a XVm. század végéről vannak az első adatok. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhataüan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfólik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson. Régen a tülkölő, kereplő, ko- lompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoport tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-ház- ra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük. medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busócsoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünnepük a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak,. dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét. Az MTI információja szerint az idei mohácsi busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 80 programra várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptáncelőadás, busóbál, busólakodalmas megtalálható, csakúgy, mint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások, neves művészek által készített busóálarcokból. Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei, február 27-én megkezdődött rendezvényein 40 busócsoport mintegy 950 busója és további 150 maskarása vesz részt, a kiemelt rendezvényekre 80 ezer látogatót vár- tak-várnak. Mára az idegen- forga- 1 o m *■ 1 » 1 ¥ ¥ 4 4 * F 'I" I >■ I I 'I // ■ § m | a QJooiarc os ü z i. cla Jel el-
