Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-19 / 65. szám

Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegye­tem tágulására az ősrob­banás utáni pillanatok­ban amerikai kutatók, akik a kozmikus mikro- hulláimrháttérsugárzást teleszkóppal kutatva ész­lelték az ősrobbanás első rezgéseinek tartott gravi­tációs hullámok nyomait. Washington. - Ennek a jelnek ez észlelése az egyik legfonto­sabb célkitűzés napjaink kozmo­lógiájának, és nagyszámú kuta­tó hatalmas munkájának ered­ménye - hangsúlyozta az MTI ál­tal idézett közleményében a ku­tatás vezetője, John Kovac, a Harvard-Smithonian Asztrofizi­kai Központ szakembere. A mun­kában a Harvard mellett a Stanford, a Minnesotai és a Kali­forniai Műszaki Egyetem (Cal­tech), valamint a NASA bolygó- kutató központja vett részt. A gravitációs hullámoknak a létezését majd száz évvel ezelőtt Albert Einstein relativitáselmé­letében már megjósolta, ám köz­vetlenül kimutatni azóta sem si­került senkinek. Nyomainak te­leszkóp általi felfedezése segíte­ni fogja a tudósokat abban, hogy megértsék az univerzum kelet­kezését, és azt, hogyan tágult a világegyetem galaxisok, csilla­gok, nebulák, majdnem üres ha­talmas terek óriási halmazává. Albert Einstein relativitáselmé­lete szerint az ősrobbanás feltéte­lezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a tér­idő finom torzulásaiként ma is ki­töltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrob­banást követő legkorábbi állapo­táról. Tudósok évtizedek óta kere­sik ezeket a gravitációs hullámo­kat, mivel két elméletnek is fon­tos hiányzó bizonyítékai - Einstein 1916-ban közzétett álta­lános relativitáselméletének és a világegyetem tágulásáról Alan Guth amerikai fizikus által 1979- ben közzétett elméletnek. Utóbbi szerint a világegyetem keletkezését 13,8 milliárd évvel ezelőtt elindító ősrobbanás - Big Bang - után a másodperc tíz a mínusz harminckettediken ré­sze alatt a gyermek világűr ere­deti méretéről sokszorosára - egy atom méretéhez képest egy focilabdáéra - tágult. A gravitációs hullámokat a szakemberek a Déli-sarkon lévő BICEP2 (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polariza­tion) teleszkóppal kutatták. A be­rendezés a földről figyeli az égbol­tot, méri és elemzi a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, egy nagyon gyenge sugárzást, amely keresztülhatol a világegye­temen. Ezt a sugárzást a New Jer­seyben lévő Bell Labs csillagászai fedezték fel 1964-ben, és a mai napig ez a felfedezés a legjobb bi­zonyíték arra, hogy a világegye­tem egy hatalmas forró robbanás­sal kezdődött. A háttérsugárzás nem egyenletes, a fényhez hason­lóan polarizált, ami az elektronok és atomok világűrbeli kölcsönha­tásának eredménye. Számítógé­pes modellekkel megjósoltak egy fodrozódó mintát a háttérsugár­zásban, amely a várakozások sze­rint megfelelne az világegyetem tágulásának az ősrobbanás után. Az amerikai asztrofizikusok nemcsak megtalálták ezt a min­tát, hanem felfedezték, hogy a vártnál sokkal erősebb.- Ez olyan, mint amikor egy tűt keresünk a szénakazalban, ehelyett feszítővasat találtunk - tette hozzá Clem Pryke, a Minne­sotai Egyetem szakembere, a ku­tatócsoport másik vezetője. A felfedezés Nobel-díjat érhet ■Tom LeCompte, az Európai Nuk­leáris Kutatási Szervezet, a CERN nagyenergiájú fizikával foglalkozó tudósa szerint. Hoz­zátette, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezése a fizi­ka területén. Kockázatos az antibiotikum Tampere. A kora gyermek­korban szedett anübiotikum növelheti a tehéntejjel szem­beni allergia és az asztma ki­alakulásának kockázatát. A Tamperéi Egyetem által publikált doktori disszertáció szerzője 1996 és 2004 között született finn gyerekek adata­it használta fel az országos nyilvántartásból. A vizsgált csoportból 2005-ig több mint ló ezer gyereknél állapítottak meg tehéntej-allergiát és 20 ezernél asztmát. Az összeha­sonlító elemzés eredménye azt mutatta, hogy az antibioti­kummal kezelt gyerekeknél nagyobb volt a veszély, mint azoknál, akik kiskorukban • nem kaptak antibiotikumot. Maja játékmező Mexikóváros. Évezredekkel korábban maják játszották a pelota nevű labdajátékot azon a területen, ahol egy kosárlab­dapályát készültek kialakítani a mexikói Maxcanúban. A Yucatán-félsziget egyik egyetemén fogtak hozzá az épí­téshez, a területen azonban a maják rituális játékához kiala­kított pályára bukkantak. Az MTI arról számolt be, hogy a kövek két párhuzamosan futó, 19 méteres négyszöget alkot­nak, és a maja építészet klasszé kus periódusából, a Krisztus előtti 250 és időszámítás sze­rinti 600 közötti időszakból származnak. A játékosok egy kemény gumilabdával játszot­tak, amelyet váll vagy csípő se­gítségével löktek a célba. Kisláb az emberek őse? Újra versenyben van az emberek ősének címéért Kisláb (Little Foot), az ap­ró termetű, szőrös „ma­jomember”, amely évmil­liókkal ezelőtt zuhant le és lelte halálát egy dél-af­rikai gödörben. Párizs. Az MTI beszámolója szerint francia szakemberek a minap jelentették be: tizenhá­rom évnyi alapos kutatás „kétsé­get kizáróan bebizonyította”, hogy a különös kinézetű teremt­mény, amely lábfejcsontjainak kis mérete miatt a Kisláb nevet kapta, mintegy hárommillió év­vel ezelőtt élt, vagyis majdnem egymillió évvel korábban, mint azt más kutatócsoportok előző­leg becsülték. Amennyiben az új eredmé­nyek helyesek, akkor a Johannes­burg közelében található Sterkfontein barlangrendszerben felfedezett Kisláb az Australopithecus nem valaha fel­fedezett egyik legöregebb tagja.- Néhányan azt mondták, hogy Dél-Afrika túlságosan fiatal ah­hoz, hogy a modern ember böl­csője legyen. Most azonban Kis­láb és Dél-Afrika is visszakerült a versenybe - mondta a tanulmány­ban részt vevő Laurent Bruxelles, a francia Nemzeti Régészeti Kuta­tóintézet munkatársa. A cím másik esélyese a majom­szerű és emberi vonásokat egy­aránt vegyítő Australopithecus nem másik fajába tartozó Lucy, amelynek maradványait 1974- ben találták meg az etiópiai Nagy­hasadékvölgyben. A lelet korát nagyjából hárommillió évesre be­csülik, de ahogy az a fosszíliáknál lenni szokott, ebben az esetben is nagy a bizonytalanság.- Többé már nem csak a Lucyhoz hasonló kelet-afrikai Australopithecusok az egyedüli esélyesek az ember ősének cí­mére - emelte ki Bruxelles. Mostanáig igen ellentmondá­sos eredmények születtek Kisláb pontos korára vonatkozóan. A Science című tudományos folyó­iratban közölt 2006-os tanul­mány 2,2 millió évesre becsülte a fosszüiát a körülötte lévő kőzetré­tegek kormeghatározása alapján. A Bruxelles és csapata által vég­zett új vizsgálat szerint azonban a leletet körülölelő kalcitlerakó- dások (cseppkövek) sokkal fiata­labbak, mint maga a fosszília. Az alig egy méter magas Kisláb annak idején egy húszméteres gö­dörbe zuhant, valószínűleg miköz­ben egy ragadozó elől menekült. Az évek során a maradványok ter­mészetes módon mumifikálódtak, több mint tíz méternyi üledék és kőzet rakódott rájuk, mígnem 1997-ben felfedezték őket A 2006ns tanulmányt publikáló kutatócsoport egyik tagja, RobertCliff szerint nincs okuk kételkedni az ál­taluk bevizsgált kövek korában. Ugyanakkor hozzátette: „Az a tény, hogy mi nem magát a fosszüiát vizs­gáltuk, talán nyitva hagyja annak le­hetőségét, hogy az általunk elemzett kőminták és a lelet közti kapcsolat j6 val komplikáltabb, mint azt mi an­nak idején hittük". HIRDETÉS d* MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatb Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! „„(étszotgá'8' ^OBkWMCLUBKn^ T6lelons2»m_+36 1 ®8® ® 2 o 6 Honlap'­-------------- lul f 1 f 1 * T Bizonyíték az Einstein-i jóslatra A különös kinézetű teremtmény egymillió evvel korábban ölhetett, mint azt előzőleg becsültek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents