Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-18 / 64. szám

6 2014. MÁRCIUS 18., KEDD Talán nem is sokan tud­ják, hogy Nógrád megye hatodik legnagyobb lélek­számú települése, Érsek- vadkert egyben a térség legnépesebb községe is. Többen élnek itt, mint például a városi rangra emelt Rétságon. A 22-es számú út két oldalán szé­lesen elterülő nagy falu kisebb-nagyobb gondok­kal küszködik.- Nehéz, változásokkal teli évek vannak mögöttünk. Elmondha­tom azonban, hogy szigorú, taka­rékos gazdálkodással, megőriztük az önkormányzat működőképes­ségét, a település üzemeltetése za­vartalan. Lassan, apró lépésekkel ugyan, de haladunk előre. Fejlő­dik, szépül a településünk, de sok­szor az az érzésem, ha nem tu­dunk rövid időn belül több mun­kahelyeket teremteni Érsekvadkerten, akkor Balassa­gyarmat és Rétság mellett lemara­dunk - közli beszélgetésünk ele­jén dr. Kovácsné Nagy Mária pol­gármester: - Ezért szeretnénk el­indítani egy ipari terület kialakítá­sát, mert azt is tapasztaltuk, hogy bár voltak érdeklődők befekteté­sekre, nagyobb övezetben gondol­kodtak volna a jelenlegi lehetősé­geinkhez képest A termelőszövet­kezet egykoron nagyon sok em­bernek adott munkát, de a meg­szűnést követően az utódok, így a jelenleg működő mezőgazdasági vállalkozás nem tud már annyi személyt alkalmazni. Tönkrement a szerszámgépipari üzem, az épí­tőipart pedig a gazdasági válság sújtotta. Ráadásul 2012 óta a ma­lom sem üzemel, ők egy modem, számítógép vezérelte malmot fej­lesztettek a Jászságban. De említ­hetném a község déli részén lévő kazánkészítő céget is, ők olyan speciális munkaerőt foglalkoztat­nának, amelyre nincsenek meg­felelő szakképzettségű munkavál­lalók a faluban. A FAKON, a régi Forcon üzemét, több mint kétszáz- milliós fejlesztéssel megújítoüa, létszámbővítéssel. Ám a legtöbben ingázni kényszerülnek Rétságra, Balassagyarmatra, Vácra és Buda­pestre. Az önkormányzat igyek­szik a maga erejéből ezeken a gon­dokon csillapítani, ám a lehetősé­geink rendkívül korlátozottak. Mindenképp szükség lesz egy ipa­ri terület kialakítására. Nem esünk kétségbe, próbálkozunk, tárgyalunk és bízunk benne, hogy előbb-utóbb ez meg is valósul. Ugyancsak komoly nehézsé­get jelent, hogy a településnek új, korszerű óvodára van szüksé­ge. Bíznak abban, hogy pályáza­ti forrás segítségével ez meg is valósul és a közeljövőben lehető­ségük lesz több mint százhar­minc apróság kultúrált elhelye­zésére. Meggyőződésük, hogy egy ilyen nagyságú településen elengedhetetlen szükség lenne egy huszonegyedik századi igé­nyeket kielégítő intézményre. A cél az, hogy a volt katolikus isko­la épületét egy korszerű óvodává alakítsák. A harmadik, máig megoldat­lan gond, az utak kérdése.- Aki körbejárja a falut, saját szemével tapasztalhatja, müyen sok terület szorul javításra, ká­tyúzásra - folytatja a polgármes­ter: - De 2005 óta forráshiány mi­att pályázati támogatást útfelújí­tásra nem kaptunk. Legutóbb egy közel kilencszáz méteres sza­kaszra adtunk be jól előkészített, alaposan indokolt pályázatot, mégsem nyertünk rá központi tá­mogatást, igaz jelenleg is felleb­bezési szakaszban van a pályá­zatunk, bízunk benne, hogy sike­res lesz. Ha azt mondom, hogy több mint huszonöt kilométer hosszú a belterületi úthálóza­tunk, közel ötven kilométer árok­kal, könnyen megérthető milyen nagyságrendről van szó. De em­líthetném a 22-es főutat is. Hiába épült ki a körforgalom, továbbra is - a nagy járműforgalom miatt - veszélyes. Jó lenne egy kerék­párutat is létesíteni a község észa­ki és déli vége között, mert sokan közlekednek biciklivel és a köz­pontmegközelítése sokak számá­ra csak a főúton lehetséges. Az önkormányzat az elmúlt években igyekezett minél takaré­kosabban gazdálkodni, de mégis szükségük volt központi támoga­ni is sikerült. Pályázati forrásból felújították az iskolát: kicserélték a nyílászárókat, tetőt szigeteltek, az udvaron műfüves pályát építet­tek és újjá varázsolták a tornater­met. Mindezt több mint ötvenmü- lió forintnyi támogatásból. Meg­újult a templom, 8 millió forintnyi állami támogatással. A településen térfigyelő rend­szert is kiépítettek. A beruházá­sokat pályázati forrásból valósí­tották meg, amelyhez az önkor­mányzat önerőt biztosított. Az „Egészségügyi alapellátás fejlesztése Érsekvadkerten” című nyertes pályázat keretében az ön- kormányzat 31 millió forintnyi tá­mogatásból újítja fel az orvosi rendelőt és új helyet alakít ki a vé­tásra. 2012-ben 36 millió forint ÖNHIKI-támogatást, 2013-ban 43 millió forint működést kisegítő tá­mogatást kaptak, de ez kizárólag fenntartásra és nem a fejlesztésre fordítható összeg. Ugyancsak eny­hítette a helyzetet, hogy a közok­tatás állami kézbe került, de az in­tézmény működtetéséért - mert háromezer lakos feletti település - havi 1 millió 388 ezer forint hoz­zájárulást kér, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat egy egész esztendő tiszta iparűzési adóbevé­telének több mint a felét vissza kell, hogy fizesse a „központi ka­lapba”. Ezért is jó lenne, ha na­gyobb iparűzési adó bevétele le­hetne a községnek, újabb vállal­kozások révén. A működési nehézségek ellené­re azonban, fejlesztem és beruház­dőnői szolgálat részére. Felújítot­ták a focipályát, jelentős országos szövetségi támogatással. A közmunkát helyben a GAMESZ útján bonyolítja a köz­ség vezetése. Az egyeztetés fo­lyamatos, mikor, milyen tevé­kenységre van szükség - év­szakoktól függően. Most éppen egy csoport a falu közterületeit szépíti, parkot gondoz, fákat metsz, árkokat tisztít. A köz­munkaprogram keretében egy betonüzemet működtetnek, de mezőgazdasági programban is részt vesznek. Egy ekkora településen a köz­rendvédelem kérdése is fontos szempont. Dr. Kovácsné Nagy Má­ria meg is említi, a jelenlegi körze­ti megbízotti szolgálat helyett sze­retnének egy rendőrőrsöt Ezt több tényező indokolja, így például a nagy átmenő forgalom, vagy a ma­gas lakosságszám. Ugyan a jár­őrök már gyalogosan is járják az utcákat, és tizenhárom térfigyelő kamera szintén pásztázza a ki­emelt pontokat, de a tartós nyuga­lom érdekében szükség lenne a rendőri állomány növelésére - az igényt már továbbították a megyei és a balassagyarmati kapitányság­ra is, bár az első visszajelzések szerint ezt a terület „bűnügyi fer- tőzöttségének” alacsony foka nem indokolja. A pénzügyi helyzet ellenére Érsekvadkert kulturális élete na­gyon széles palettán mozog. A köz- művelődési intézmény, valamint egyéb civil szervezetek és alapít­ványok szervezésében szinte min­den hónapban rendeznek kisebb- nagyobb eseményeket, amely ki­terjed az író-olvasó találkozóktól a filharmóniai hangversenyeken át a nagyobb szabású programokig, mint a falunapi Göncfesztivál, vagy a könnyűzenei Gödör Feszti­vál. A polgármester végül kitér a tervekre is.- Munkahely, óvoda és utak. E három programcsoport mentén gondolkodunk a jövőt illetően. Ra­gaszkodunk az óvoda végleges megoldásához, az utak felújításá­hoz, mert ezek a fejlesztések már nem várhatnak sokáig. Akadnak olyan önkormányzati földterüle­tek, amelyeket hasznosíthatnánk, akár ipartelepítési célra, akár, mint például a „Káposztásokban” egy szabadidőparkra. Turisztikai elképzeléseket szintén megfogal­maztunk. Előre tekintünk, készít­jük a pályázatokat, és bízom ben­ne, hogy településünk továbbra is fejlődni fog, hiszen ezért dolgo­zunk - zárja szavait dr. Kovácsné Nagy Mária. Az oldalt összeállította: Hegedűs Henrik Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9*%) HALÓKAT ■ Maximális összeg: 10 millió Ft > • Maximális futamidő: 10 év • Türelmi idő: max. 12 hónap SÄET* r Váli#tk»xá»feji«*«í5i Alapítvány Saját erő: 0% H'3100 Salgótarján, Mártírok út t. Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu Kreatív Vadkertiek és Ipoly-menti Apróságok Az érsekvadkertiek Hercule Poirot módjára dolgoztatják kis, szürke agysejtjeiket, abból a cél­ból, hogy újabbat, jobbat, érdeke­sebbet találjanak ki gyermekeik számára, gyermekeik érdekében. Ehhez természetesen nem ele­gendő csupán a kis szürke sejtek munkája, pénz is kell hozzá, pénz és megint csak pénz. Tehát első lépésben ki kell találni a célhoz vezető utat-módot, másodikban pályázatot beadni (és nyerni), majd a harmadik lépésben meg­valósítani az elképzelést. így szü­lettek meg a Kreatív Vadkertiek és az Ipoly-menti Apróságok Pal­lérozása elnevezésű szakkörök. Hogy mit fednek ezek az elneve­zések, mi a tartalmuk, erről be­szél dr. Kovácsné Nagy Mária pol­gármester.- Amikor a közművelődési in­tézmény vezetője ezt a pályáza­tot beadta, azokra a vadkertiek­re gondolt, akiknek önálló gon­dolatai vannak. Őket szerette volna, de elsősorban a gyerme­keket, bevonni ebbe a pályázat­ba. A Kreatív Vadkertiek szakkö­rök az általános és középiskolás­okra vonatkoznak. Azt hiszem, hogy mindaz, ami benne van egy gyermekben, vagy fiatal fel­nőttben, azt segítséggel előhoz­ni; illetve rámutatni azokra a dolgokra, amikkel egyébként is együtt él; és ezzel az útmutatás­sal eljuttatni őt egy olyan tevé­kenységhez, vagy megszereztet­ni olyan ismereteket, amit elin­dítottak: az valami nagyon jót eredményez. Az intézmény ve­zetője különböző szakkörökben álmodta meg ezeket a tevékeny­ségeket, mint amilyen a Kis Gra­fikusok Köre, a Bőrös Műhely vagy a fotószakkör. Mást ne mondjak, a fotónál azt láttam, hogy nem csak megismertette a gyerekeket a fényképezőgéppel, hanem beszélt arról, mi az ár­nyék, mi a fény, tehát olyan filo­zofikus gondolatokhoz is el tu­dott ez által jutni, ami elindítot­ta a gyermekek gondolkodását, képzeletvilágát, és ebből valami­lyen kiváló dolog született. Vagy a kis grafikusokat megtanították batikolni, meg olyan techniká­kat ismertettek meg velük, ame­lyeket nem ismerhettek meg ott hon. Ezzel olyan lehetőséget ad­tak nekik, amiből szintén kivá­ló eredmények születhettek. Mi­után kreatív gyerekekről van szó, be is mutatták kreációikat, divatbemutatót tartottak saját tervezésű ruháikból, fotóikból, bőrdíszműves tárgyaikból. Az Ipoly-menti Apróságok Pal­lérozása program már túllép Érsekvadkert határain. Ebben a programban rajtunk kívül részt vesz még Dejtár, Drégelypalánk, Etes és Ipolyvece is. A cél itt is tulajdonképpen ugyanaz, ami a Kreatív Vadkertiek kapcsán: já­tékos formában előhozni a gye­rekekből azt, ami bennük meg­van: a szépre való hajlandósá­got, a kreativitást, az új ismere­tek megszerzésének vágyát, az önállóságot. Növelni az önbizal­mukat, a kapcsolatteremtő, ön­kifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességeiket.- Biztos vagyok abban, hogy azok a gyerekek, akik részt vesz­nek ezeknek a szakköröknek a munkájában, teljesebb, szebb éle­tet élő felnőttekké válnak majd - summázza a polgármester. Ez bizonyára így is lesz, hiszen a kis, szürke sejtek pallérozása csakis ezt eredményezheti! Dr. Kovácsné Nagy Mária A község szép központja A jelenlegi óvoda helyett korszerűbb intézményre van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents