Nógrád Megyei Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám
1848 emlékezete a nemzet szabadságának őrlángja „A nógrádi emberekben mélyen gyökerezik a szabadság szeretete, s 166 évvel a ’48-as forradalom és szabadságharc kirobbanása, s negyed századdal a kommunista diktatúra megszűnése után emlékeznünk kell arra, hogy sohasem csupán magunknak akartunk szabadságot, egyenlőséget és testvériséget” - mondta Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke Béren, ahol a virágospusztai történelmi emlékparkban Bállá Mihály fideszes képviselő-jelölttársával közösen emlékezett március 15-re. T. L. Bér. Hazafias versekkel, zenékkel színesítette a mintegy százfős béri találkozót a balassagyarmati Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság, énekesük, Illés Ivett előadása különösen kiragyogott a műsorból. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!” - idézte Széchenyi István bölcs gondolatát a szónok. Majd hozzátette: az évszázadok során megannyiszor dalokba foglaltuk, papírra vetettük, kőbe és a szívünkbe véstük, hogy 1848 emlékezete nem más, mint a nemzet szabadságának őrlángja. A ’48-as korabeli eseményekre visszatekintve a megyei elnök megjegyezte: a nógrádi parasztság számára a forradalom az úri önkény és az erőszak lerázását, emberi jogainak teljes birtoklását jelentette. A nép sok helyen saját maga orvosolta a korábbi sérelmeit. Sámsonházán például azért lázadtak fel, mert a földbirtokos nem akarta visszaadni a kocsma és a mészárszék haszonbérletét, amit hat évvel azelőtt vett el a falutól. Vanyarcon meg amiatt or- roltak meg a helyi földesúrra, mert lefoglalta a volt jobbágyok legelőjének a háromnegyedét. Ugyanakkor a szabadságvágy számos önérdeken túli megnyilatkozásaival is találkozunk: Nagy Iván, a balassagyarmati Múzeum megalapítója is felcsapott honvédnek, és mint főhadnagy csatázta végig a szabadság- harcot - a vármegyében ’48 szeptemberére már 1100 nemzetőr állt harcra készen, a honvéd újoncok száma novemberre meghaladta a háromezer főt is, s itt, az északi végeken, még a honvédsereg elvonulása után sm szűnt meg az önvédelem. Szabad csapatok szerveződtek szerte a vármegyében, amelyek rendre összecsaptak a császári katonasággal. Béren ünnepélyes körülmények között idézték fel a történelmi pillanatokat ’A honvédek nem azért vívták meg csatáikat az elképesztő túlerővel rendelkező, egyebek közt a cári csapatokkal megtámogatott hadsereggel, mert esélyt láttak a győzelemre, hanem mert hittek a magyar szabadságban” - fogalmazott. A történelmi események felidézésén túl Becsó Zsolt a máról is szólt. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben visz- szanyerhettük nemzeti önbecsülésünket és kormányzati támogatással jelentős lépéseket tettünk a felzárkóztatás terén. Bállá Mihály, a Fidesz-KDNP nyugat-nógrádi parlamenti jelöltje, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a nemzet felemelkedése érdekében Széchenyi és Kossuth, Deák és Batthyány képesek voltak a nemzet felemelkedése érdekében összefogni. A paraszttól a mérnökig, a háziasszonytól az orvosig mindenki tisztában volt vele, hogy csak az európai úton, az önrendelkezés, a szabadság és a szolidaritás mentén lehet a nemzetügyét előre vinni. Bállá Mihály ezt az összekapaszkodást látja a 2010-ben történt kormányváltásban is. Hangsúlyozta: a nemzet sorsfordító időszakaiban a közösségek, a családok, a helyi közösségek, az iskolák az egyházi szervezetek, falvak és városok és a megyék közös összefogása jelenthet megoldást a problémáinkra, hagyományainkra építve pedig előbbre jutunk - tette hozzá a képviselő, aki egyesületek, intézmények és jobboldali pártok és társadalmi szervezetek megyei vezetőivel koszorúzta meg Kossuth és Petőfi szobrát Virágospusztán. ’48-as hősök a Mátra aljáról (Folytatás az 1. oldalról.) T. L. Pásztó. A Mátra-aljai város, Pásztó Jakab György rendezésében a Mikszáth Kálmán Líceum végzős diákjainak műsorával emlékezett a ’48-as forradalomra a városháza előtt az ünnep napján. A szabadságharc hősei előtti tisztelgésként koszorúkat helyezett el a városvezetés, valamint több szervezet és intézmény képviselője is, s külön megemlékeztek azokról, akik hajdan Pásztón és a környező településeken meghallották a haza hívó szavát és életüket, vagyonukat, egzisztenciájukat feláldozva válaszoltak a haza hívó szavára. - Kötelességünk, hogy becsben tartsuk a nógrádi főszereplők személyét, és legalább egy főhajtással tisztelegjünk a névtelen hőseink előtt is, mert hősök, nemcsak a Duna-partján születtek - mondta az ünneplőknek a megyei közgyűlés elnöke. Becsó Zsolt a rendezvény szónokaként emlékeztetett rá, hogy történelmünk számos eseménye bizonyítja, hogy a palócok rendszerint a társadalmi haladásért vívott harc első soraiban meneteltek. Nógrád megye nemessége a reformkori haladás élharcosa volt, a nógrádi parasztság számára pedig a forradalom az úri önkény és az erőszak lerázását, emberi jogainak teljes birtoklását jelentette - tette hozzá. A szabadságharcban résztvevő nógrádiakat sorolva kiemelte, hogy 1848 májusában belépett a nemzetőrségbe Berák Mihály kereskedő, Pásztó akkori bírája, a Jellasics elleni harcokban részt vett Jobbágyi Kaszap János honvéd alezredes, Szopkó József mérnök, pásztói földbirtokos pedig tüzér hadnagyként szolgált a Klapka hadtestnél. - 1848 megtanított bennünket arra, hogyha a nemzet összefog, ha azt keressük, ami összeköt bennünket, csodákra vagyunk képesek! Kötelékeinket erősítő sikerek pedig a pedig az elmúlt években is bőven akadtak, ebből kell építkezzünk - zárta szavait a szónok. Somoskő: a haza örök I Somoskö. „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” - idézte Kossuth Lajost a szabadságharc mártírhalált halt tábornokai tiszteletére épített somoskői emlékparkban Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere. Az ünnepen megemlékeztek Somoskeőy István honvédszázadosról is sírjánál, a régi temetőben. Hét nemzedéknyi idő. Ennyi választ el bennünket a leghíresebb március 15-énktől, a sorsfordító áprilisi törvényeinktől és a császár olmützi alkotmányától. De vajon mit üzen nekünk, az 1848/49-es forradalom hetedik nemzedékének a magyar szabadságharc története? Nem csupán a szónok, de a műsorban közreműködő Táncsics Mihály Közgazdasági Ügyviteli Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola tanulói, s keresték a választ a Tájak- Korok-Múzeumok helyi szervezetének lelkes tagjaival százfősre duzzadt ünneplői kör is. Mert hiába szereztük vissza a szabadságunkat, végül csak rabság lett a sorsunk. Vajon igaza van-e azoknak, akik a történelem nagy pillanataitól is - csakúgy, mint a hétköznapok küzdelmeiben - egyedül a látványos és azonnali sikert fogadják el eredménynek? Nem csupán arról van-e szó, hogy olyasmit kérünk számon a múltunkon, ami korunk egyik jellegzetes problémája: a gyorsan megtérülő és látványos hasznot? - tette fel a szónok a kérdést Majd ezt megválaszolva közölte: 1848-49 története nem a számokból, adatokból kiolvasható, kiszámítható és matematikai műveletekkel kifejezhető logikára oktat. Hanem arra, hogy a történelem az érző, álmodó, álmaiért áldozatot is vállaló, és önmagát, emberi mivoltát meghaladni is képes ember alkotása. Hitünk, családunk és a nemzeti hovatartozásunk nem mérhető haszonszámításokkal - hangsúlyozta. A 12 pont érvényességét nem volt elég egyszer kivívni, folyamatosan őrködni kell felette. A magyarságnak többször, és hosszabb ideig kellett nélkülöznie a tizenkét pontban rögzített kívánságok valóra váltását, mint ahányszor részesülhetett azok áldásaiban. Fenyvesi Gábor hangsúlyozta: a 48-as magyarok tudták, nincs előre elkészített út, csák olyan, amelynek köveit saját kezünkkel rakjuk le. A szabadságharc yezetői és maguk a polgárok, nem hivatkoztak nehézségekre, nem keresték a kifogást, nem menekültek a munka elől, hanem azonnal cselekedtek. Előttük, a felelős államférfiak előtt, a szabadságot védő tábornokok, tisztek és közkatonák előtt, a saját útját választó nemzet előtt hajtunk most fejet - fogalmazott, megjegyezve, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg, hanem az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetőségét pedig az emberek összefogása vívta ki.- czi f ® europe direct Visszatérés a munka világába Nógrád megye, a gazdasági válság következtében az EU-ban soha nem látott méreteket ölt az ifjúsági munkanélküliség. Az EU és tagállamai ezért átfogó megközelítést fogadtak el arról, miként lehetne felszámolni ezt a jelenséget. Több olyan konkrét intézkedés is életbe lépett, amely arra hivatott, hogy segítsen az európai fiataloknak visz- szajutni a munka világába vagy az oktatási rendszerbe. Az Európai Unióban a fiatalok körében több mint kétszer akkora a munkanélküliség aránya, mint a felnőttekében, 2013 szeptemberében a 15 és 24 év közötti európai fiatalok közül 5,6 mü- lióan nem rendelkeztek állással. Az ifjúsági munkanélküliség tekintetében továbbra is nagyok az eltérések a tagállamok között: míg Németországban ez az arány 7,7 százalék, Görögországban, Spanyolországban és Horvátországban meghaladja az 50 százalékot. 7,5 millió olyan fiatal van, akinek nincs állása és aki oktatásban, illetve képzésben sem vesz részt. Négy uniós intézkedés: Ifjúsági garanciák: céljuk elősegíteni, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal az iskola elvégzését, illetve a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, vagy további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vehessen részt; Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés: a fiatalok támogatását célzó uniós finanszírozás olyan térségekben, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya meghaladja a 25 százalékot; Színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok: céljuk az oktatásból a munka világába való átmenet javítása; Munkavállalói mobilitás: meg kell könnyíteni a fiatal európai polgárok számára azt, hogy más uniós országban találjanak munkát, illetve vegyenek részt szakmai gyakorlaton vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben. Három eszköz már létezik A fiatalok foglalkoztatásáról szóló csomag: az ifjúsági garanciát és az oktatásból a munka világába való átmenetet megköny- nyítő intézkedéseket magában foglaló intézkedéscsomag. Növekedési és Munkahely- teremtési Paktum: a paktumról az Európai Tanács ülésén született megállapodás és célja 120 milliárd eurót mozgósítani a hazai növekedési potenciál kiaknázása érdekében. Az intézkedési területek egyike a munkanélküliséggel, különösen az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépés. Európai Szociális Alap: Európa elsődleges eszköze a foglalkoztatás támogatására, a munkavállalók jobb állásokhoz jutásának segítésére, továbbá valamennyi uniós polgár számára tisztességesebb munkalehetőségek biztosítására. 1 l I Ilmaiym
