Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-05 / 30. szám

2014. FEBRUÁR 5., SZERDA & OeaCMlika Négy és fél ezer éves lépcső A gízai Nagy Piramisnál néhány száz évvel idő­sebb, mintegy 4600 éves lépcsős piramist találtak amerikai régészek Egyip­tom déli részén, Teli Edfuban. A Luxor és Asszuán között fél­úton fekvő Teli Edfuban végzett ásatásokon a Chicagói Egyetem régészei tárták fel a lépcsős pira­mist, amely egykoron 13 méter magas volt, és egyike annak a hét vidéki piramisnak, amelyet vagy a IV. dinasztia idején uralkodó Huni (kb. Kr.e. 2635-2610), vagy Sznofru (kb. Kr.e. 2610-2590) fá­raó építtetett. Az idők során a pi­ramis kőtömbjei fosztogatás áldo­zatául estek, és az Idő foga is ki­kezdte, így magassága ma már csak mintegy öt méter. Az Egyiptom középső és déli részén, elszórtan található úgy­nevezett vidéki piramisokat na­gyobb települések közelében építették, nincs belső kamrájuk, azaz nem temetkezési célt szol­gáltak. A hét piramis közül hat - köztük a Teli Edfuban talált - nagyjából azonos méretű, 18,4 méterszer 18,6 méter alapterü­letű - olvasható a Live Science tudományos hírportálon. Az utókor számára rejtély, hogy miért építették ezt a hét pi­ramist. Valószínűleg a fáraó kul­tuszát hirdető szimbolikus em­lékműként használhatták, amely az uralkodó hatalmát volt hivatott erősíteni a déli provinci­ákban.- Igazán elképesztő a hasonló­ság a piramisok között, minden bizonnyal közös terv alapján épül­hettek - mondta Gregory Marou- ard, a Chicagói Egyetem orienta­lisztikai intézetének kutatója, aki a piramis feltárását vezette. Az újonnan felfedezett piramis keleti oldalán a régészcsoport olyan maradványokat talált, ame­lyek arra utalnak, hogy ezen a he­lyen ételeket ajánlottak fel. Ez a felfedezés azért fontos, mert se­gíthet megértem az ilyen típusú piramisok jelentőségét. A cso­port hieroglifákat is talált a pira­mis falán.-A feliratokra a piramis lábánál eltemetett csecsemő- és gyermekmaradványok mellett bukkantak. A szakemberek úgy vélik, hogy a leírások és a temet­kezések jóval későbbi időkből va­lók, mint a piramis. Bár a szakem­bereknek tudomásuk volt a Teli Edfuban lévő piramis létezéséről, soha nem tárták fel azelőtt, hogy Marouard csoportja 2010-ban el­kezdett a térségben dolgozni. Ők találtak rá a homokkal, modern idők szemétjével és a fosztogatás­ból megmaradt kőtömbök darab­jaival vastagon befedett építmény­re. Marouard szerint a építmény egyáltalán nem tűnt piramisnak, a közeli faluban élő emberek azt gondolták, hogy egy sejk; a helyi muzulmán szent sírja lehet A farkasok jobban tanulnak fajtársaiktól Bécs. A farkasok jobban tanulnak feladatot meg­oldani fajtársaiktól, mint a kutyák - állapította meg egy osztrák-magyar kutatópáros új tanulmánya. A farkasoknál erősebb a falkán belüli együttmű­ködési készség, ezért követhetik élesebb figyelem­mel a fajtársaik viselkedését - derült ki a Bécsi Ál­latorvosi Egyetem és a szintén ausztriai Ernstbrunni Farkaskutató Központ (WSC) tudósa­inak a PLoS One tudományos lapban közétett tanul­mányából. A kutatók azt szerették volna tisztázni, a kutya mintegy 15 ezer éves háziasítása hogyan ha­tott az állatok1 egymás közötti viselkedésére. Friderike Range és Virányi Zsófia, a WSC etológu- sai összesen 29 hathónapos kutya és farkas maga­tartását kutatták. A farkasokat ember nevelte, és fal­kában tartották őket. A vizsgált csoport 15 kutyá­ból és 14 farkasokból állt. Az összes állat végignéz­te, ahogy egy kiképzett kutya az eledeles fadobozt a szájával vagy a mancsával kinyitotta. Amikor egyedül kellett megoldaniuk a feladatot, kiderült, hogy a farkasok lényegesen jobb eredményt értek el, mint a kutyák. A demonstráció után minden far­kas sikerrel nyitotta ki a dobozt, a 15 kutya közül csak négy. A farkasok igen ponto­san megfigyelték, ami előttük zaj­lott, és a látottakat alkalmazni tud­ták a probléma megoldására - ír­ta Range az egyetem közleményé­ben. A farkasok gyakrabban hasz­nálták a doboz kinyitására azt a módszert, amelyet közvetlenül előtte láttak. A feladatot sikerrel megoldó kutyák ezzel szemben inkább véletlenszerűen választot­tak a két lehetőség közül. A teszteket körülbelül kilenc hó­nap múlva megismételték. Ki sze­rették volna zárni azt az eshetősé­get, hogy a kutyák túl fiatalok vol­tak ehhez a kognitív teljesítményhez. A kutyáknál azonban idősebb korukban sem javultak az eredmé­nyek. Azt is ki akarták zárni, hogy a farkasok egy­szerűen jobb problémamegoldók, ezért megvizsgál­ták, hogyan nyitják ki dobozt anélkül, hogy előtte de­monstrációt néztek volna végig. Ekkor sokkal keve­sebb állat járt sikerrel. Nyilvánvaló, hogy a jó meg­oldáshoz a megfigyelés is hozzásegítette a farkasokat - állapították meg a tanulmányban. A kutatók abból indultak ki, hogy az ember és a kutya közötti együtt­működő viszony a farkasok egymás közti együttmű­ködéséből származik. A kutyák a kooperáció velük született szociális készségét kiterjesztették az ember­re, és elfogadták őt társukként - hangsúlyozta Range. Ugyanez az osztrák-magyar kutatópáros há­rom évvel ezelőtt azt mutatta ki, hogy a farkasok már 14 hónapos korukban képesek követni a távolba nyúló emberi tekintetet A kutyák képtelenek voltak erre. Hathónaposán a farkasok már akadályon - ala­csony falon - keresztül is követték az ember és a ve­lük együtt tartott kutyák tekintetét. A 2011-es tanul­mány a Science tudományos magazin hírportálján jelent meg. A Föld legmagasabb vulkánjára indulnak Budapest A Föld legmaga­sabb aktív vulkánjára, a chi­lei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladéra indulnak a hétvégén magyar kutatók, hogy a klíma- változás hatásait vizsgálják. Az expedícióról tartott szer­dai budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: a Földgömb- Atacama Klímamonitoring Ex­pedíció első szakaszában, 2012-ben a kutatók műszere­ket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3- án induló második expedíció elsődleges célja pedig az lesz, hogy begyűjtsék a műszerek által rögzített adatokat, ame­lyek hozzájárulhatnak a klíma- változás jobb megértéséhez. Nagy Balázs, az expedíció vezetője elmondta: több hetet töltenek majd a 200 kilomé­teres körzetben lakatlan he­gyen, ahol az eddig mért - többnyire hőmérsékleti és nedvességre vonatkozó - adatok begyűjtése mellett újabb mintákat is vesznek. Az Atacama-sivatag és a Szá- raz-Andok extrém terepe kivá­ló „indikátorhelyszínnek” szá­mít a kutatásokhoz. A kutató- úthoz kapcsolódva általános és középiskolásoknak szóló on­line vetélkedő is indul az expe­díció honlapján - atacama. expedicio.eu - Kövesd a Kuta­tókat! címmel. A. kéttagú csapa­toknak négy fordulóban kell megválaszolniuk a Chiléről, a vulkánosságról, a klímakuta­tásról és az expedícióról feltett kérdéseket. HIRDETÉS MUNKAERŐ­Munkaügyi felelősség exportálva. RÁrir^itcégek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt BÉR- 3ÉRSZÁ Akciós áron! Csuoasz turkálók születtek WWW „ytélSZOlgát*1 ‘ WAY CLUB Kft H-1134BP-, Róbert Károly kft-82 ,361888920° nSZám96 1 8 8 8 9 2 0 6 workwayctub I Budapest. Csupasz turkáló, más néven sivatagi vakondpatkány (Heterocephalus glaber) és kölykei a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Hat csupasz turkáló született december 16-án az Állatkertben. Az Afrika keleti felében, Etiópia, Szomália és Kenya területén honos rágcsálófaj különlegessége a hangyák­ra és a méhekre is jellemző államalkotó, euszociálisnak nevezett társas szerveződés, valamint néhány élettani furcsaság is. A csupasz turkálók ugyanis alig éreznek fájdalmat, valamint tökéletes védettsé­get élveznek a rákos megbetegedésekkel szemben. A válság miatt csökkent a fényszennyezés Pozsony. Szlovákia területének közel egynegye­dén csökkent a fényszennyezés a válság kezdete óta - írta a pozsonyi Sme napilap kedden brit ku­tatóknak a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányára hivatkozva. A műholdas megfigyelés alapján készült tanul­mány szerint a pénzügyi és gazdasági válság 2008- as kezdete óta Európában több olyan ország volt, amelyek egyes területein jelentős mértékben csök­kent a fényszennyezés. Az érintett országok közül a legnagyobb mértékű csökkenést Szlovákiában mu­tatták ki, ahol az ország területének mintegy egyne­gyede felett „lett sötétebb” az égbolt. A fényszennye­zés a vizsgált - 2005-2010-es - időszakban Szlová­kia után Belgiumban, Finnországban és Svédország­ban csökkent a legnagyobb területen. (A publikáci­óban található diagram szerint Magyarország mint­egy 5 százalékán csökkent a fényszennyezés, de kö­rülbelül ugyanekkora területen is nőtt.) A tanul­mány a jelenséget egyértelmű összefüggésbe hozza a válság következményeként megvalósított takaré- koskodási intézkedésekkel, valamint a legfejlettebb országok esetében a közvilágításban alkalmazott új technológiai megoldások bevezetésével. Szlovákiá­ban a fényszennyezés csökkenése leginkább a kis- seb településeket és néhány gyérebben lakott kele­ti régiót érintett, ugyanakkor Pozsony és néhány na­gyobb nyugat-szlovákiai város esetében egyáltalán nem mutatkozott meg, sőt esetenként növekvő ten­denciát mutatott a fényszennyezés. f i 4 « t

Next

/
Thumbnails
Contents