Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-05 / 30. szám
/ nJ r r—l ___/ 20 14. FEBRUÁR 5., SZERDA Tudnivalók a fizetett szabadságról Múlt héten a szabadság kiadását érintő jogszabályi változásról esett szó, pontosabban arról, mikor lehet a felek megállapodása alapján átvinni a következő évre az életkor szerinti pótszabadságot. Most a fizetett szabadság mértékéről és annak számítási módjáról beszélgetett Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingával a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával. ©Miért tartja fontosnak, hogy részletesen beszélgessünk a fizetett szabadságról? Sokan még ma sincsenek tisztában a munkavállalókat megillető szabadságok fogalmaival, a szabadságok számításával, arányosításával, valamint azzal, hogy melyek az „automatikusan járó” és melyek az „igényléshez kötött” szabadságok. Sokszor tapasztalom, hogy a dolgozók többsége még mindig a régi szabály alapján kalkulál a szabadságsá- gaival, azt hiszi, hogy ha a munkaviszonya az adott év január elsejétől folyamatosan fennáll december 31-ig, akkor őt teljes egészében megilleti az alap- szabadság és az életkor szerinti pótszabadság is. Pedig ez nincs így! Biztos vagyok abban, hogy tavaly volt néhány olyan dolgozó, aki az év során szembesült azzal, hogy csökkent a részére az év elején megállapított szabadságos napok száma. Cl Ennek mi lehet az oka? Az, hogy a 30 napot meghaladó keresőképtelenség nem jogosít szabadságra, mivel az már nem minősül munkában töltött időnek. Azaz, ha valaki az adott naptári évben többször volt beteg, és a keresőképtelenségének együttes időtartama 31 nap, vagy annál több volt, akkor erre az időszakra nem jár neki szabadság. Ez persze csak utólag derül ki, de mindenképp érdemes erre odafigyelni mind a munkáltatóknak, mind a pedig munkavállalóknak. Ezért is tartom fontosnak, hogy minden bérpapíron szerepeljenek a szabadság felhasználásra vonatkozó adatok: a megállapított, a már kivett és a még kivehető napok száma, így a dolgozók is könnyebben eligazodhatnak. © Mit kell tudni a munkában töltött időről? A Munka Törvénykönyvének 2013. június 30. napjáig hatályos szabályai úgy rendelkeztek, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illette meg. 2013. július elsejétől a 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) úgy rendelkezik, hogy a dolgozónak az éves szabadságát már nem a munkaviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani, hanem a tárgyévben, munkában töltött idő alapján. Hogy mi minősül munkában töltött időnek? A szabadság mértékének megállapítása során a munkavállaló által ténylegesen munkában töltött időn túl a törvény olyan eseteket is felsorol, amikor valamilyen ok miatt munkavégzés nem történik, de ezen időtartamok mégis munkában töltött időnek minősülnek. Ilyen, ha a munkavállaló a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettsége alól mentesül, például pihenőnapját tölti vagy munkaszüneti nap miatt, esetleg az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra tekintettel a kiadott szabadnap miatt nem kell dolgoznia. De ide tartozik még: a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja, a naptári évenként 30 napot meg nem haladó kereső- képtelenség és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama. Továbbá az Mt. 55.§ (1) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott esetek, amikor munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. O Melyek az „automatikusan járó” szabadságok? Az „automatikusan járó” szabadságok az én csoportosításom szerint azok, amelyeket külön igényelni nem kell, ezeket a munkáltató köteles minden munkavállalónak megállapítani, hiszen minden információ a birtokában van. Ide tartozik egyrészt az alap- szabadság és az életkor szerinti pótszabadság. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Ezen felül minden munkavállalónak a 25. életévének betöltése évétől jár az életkor szerinti pótszabadság is, ami a 25. életévtől 1 nap, a 28. életévtől 2 nap, a 31. életévtől 3 napra emelkedik. A 33. életévtől 4 nap, majd minden további 2 év elteltével évente egy nappal növekszik az életkor szerinti pótszabadság napjainak száma egészen a 45. életévig, amikor már 10 munkanap. A hosszabb tartamú pót- szabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti. Másrészt az „automatikusan járó” szabadságok közé sorolom még a fiatal munkavállalóknak járó pótszabadságot - ami utoljára abban az évben jár, amelyben a 18. életévét betölti -, valamint a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalóknak járó pótszabadságot, amelyek mértéke mindkét esetben 5 munkanap. O Melyek az „igényléshez kötött” pótsza badságok? Idetartoznak azok, amelyekről a munkáltató automatikusan nem szerez tudomást, csak a dolgozó bejelentése alapján. így ha a munkavállaló nem igényli ezeket a pótszabadságokat, akkor nem is kerülnek megállapításra. Ide sorolnám az Mt. 120. §-ban meghatározott egészségkárosodásra vonatkozó pótszabadságokat, amelyek akkor járnak, ha a munkavállalónak a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást állapított meg, ha fogyatékossági támogatásra, vagy ha vakok személyi járadékára jogosult. Mindhárom esetben 5 munkanap pótszabadság jár. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekről nem minden esetben tud a munkáltató, pedig ezek olyan körülmények, amelyekről tudnia kell! Ilyenkor elengedhetetlen a munkavállaló együttműködési kötelezettsége, azaz köteles minden olyan tényről tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkavégzéssel kapcsolatban lényeges. További „igényléshez kötött” szabadságnak minősül az apáknak gyermeke születése esetén járó pótszabadság, hétköznapi szóhasználattal élve „apa szabi”. Ennek mértéke egy gyermek születése esetén 5 munkanap, ikergyemnek születése esetén 7 munkanap. Az apukák ezt az „apa szabit” a születést követő második hónap végéig vehetik igénybe kérésüknek megfelelő időpontban. Lehet egybefüggő 5 nap is, de lehet például hetente 1 nap is. Ez a szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik. O A gyermek után járó pótszabadságot is igényelni kell? Igen, mivel gyermek után járó pótszabadság akkor illeti meg a szülőt, ha gyermekével közös háztartásban él. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ez a pótszabadság ugyanazon gyermek után kü lön-külön is megilleti a szülőket! Azaz jár az anyának, és jár az apának is. Először a gyermek a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a 16. életévét betöltötte. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, akkor az előbb említett pótszabadságok mértéke 2 nappal nő. O Sokszor hallani a szabadság arányosításáról. Ez pontosan mit jelent? Az Mt. 121. § rendelkezései szerint, ha a munka- vállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a szabadság arányos része jár. Nem lehet azonban ily módon arányosítani a gyermek után járó pótszabadságot, valamint az „apa szabit” sem. Nézzünk egy példát! Adott egy 39 éves dolgozó, aki 2014.02.01. napjával létesített munkaviszonyt a munkáltatónál és két gyermeket nevel saját háztartásában. Neki a teljes 2014. évre járna 20 nap alapszabadság, 7 nap életkor szerinti pótszabadság és 4 nap a két gyermeke után, ami összesen 20+7+4=31 nap. Mivel azonban nem a teljes évben kezdődött a munkaviszonya, így arányosítva kell megállapítani a részére járó szabadságot. 2014.02.01-2014.12.31. napjáig a 365 napból 334 napot fog munkában tölteni, így (27/365)*334=24,7, azaz 25 nap jár neki időarányosan, mint alapszabadság és életkor szerinti pótszabadság, amihez jön még a 4 nap gyermekek után járó pótszabadság, így a munkáltató akkor jár el helyesen, ha részére a belépéskor 25+4=29 nap szabadságot állapít meg. Work Way Club m88s&mBB8iBimm8$8ä?g!88SBaxmm8täffiB8f88Bgga8gm8gi9&g888!äsää88S8> A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176
