Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-26 / 48. szám

Téli olimpia - Szocsi 2014 Kis késéssel, hétfőn dél­előtt hazaérkezett a szoc­si téli olimpiáról a ma­gyar csapat, melynek tag­jait rokonok, szurkolók és a sajtó képviselői vár­ták a Syma Csarnoknál. Nagy Zsigmond csapatvezető a megérkezés alkalmából rende­zett sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a küldöttség komoly bel­ső erőről tett tanúbizonyságot Szocsiban, ahol többen bizonyí­tották, hogy a legerősebb me­zőnyben is képesek kiemelkedő eredményekre. A sportolókat érzékelhetően meglepte a jelentős médiaérdeklő­dés. Ezt említette elsőként Miklós Edit is, aki azzal, hogy lesiklásban hetedik lett, minden idők legjobb magyar ötkarikás síeredményét érte el Szocsiban. A 25 éves, erdé­lyi születésű sportoló jelezte, hogy a versenyszezon még nem ért vé­get a számára, hétvégén már újabb világkupaviadalon indul Svájcban. így erre a szezonra is van még dolga, a következő évek­ben pedig rengeteg munka vár rá, mert a célja, hogy négy év múlva nyerni tudjon Pjongcsangban.- Ez nem teher a számomra. Le­het, hogy nem sikerül, de mindent meg fogok tenni, hogy elérjem a célom - mondta Miklós Edit. A 2011 óta magyar színekben síelő Miklós kérdésre válaszolva a Román Olimpiai Bizottság elnö­kének korábbi szavaira is reagált. Jelezte, hogy talán nem most kel­lene visszakövetelnie a 2010-ig ráfordított pénzt, hanem évekkel ezelőtt kellett volna jobban odafi­gyelni rá, többet tenni érte.- Szocsiban a román bizottság főtitkára gratulált, nem éreztem benne haragot, az elnök szavai pedig nem igazán foglalkoztat­nak. Azt gondolom, hogy ez a ré­széről késő bánat - mondta Mik­lós, akinek szavait Nagy Zsig­mond azzal toldotta meg, hogy a román elnök mondandójának semmilyen jogalapja nincs. A rövidpályás gyorskorcsolyá­zók számára sem jött még el a pi­henő ideje, a montreali világbaj­nokságon két-két magyar férfi és női sportoló vesz majd részt, míg a női váltóval - Heidum Ber­nadett, Lajtos Szandra, Keszler Andrea és Darázs Rózsa mellett - a pontszerző hatodik helyen végzett Kónya Zsófia a hétvégén utazik el a junior vb-re. A felnőtt vb-n egyelőre még nem lehet tudni, kik indulnak, egyedül a Szocsiban 1500 méte­ren kilencedik Heidum Berna­dett szereplése tűnik biztosnak.- Nehéz lesz az olimpia után a világbajnokságon versenyezni, de ezzel mindenki így lesz. Saj­nos a váltónk nem indulhat, én vi­szont szeretnék 1500-on és 1000 méteren is jól korcsolyázni - be­szélt a közeli jövőről Heidum, aki a csapategységet firtató kérdésre annyit jegyzett meg, hogy nincs feszültség a válogatottnál: - Saj­nálom ezt az egész ügyet - utalt vissza arra, hogy a váltó összeál­lítása miatt akadtak nézeteltéré­sek Szocsiban. - Nyilván nem volt ránk jó hatással. Nincs probléma nálunk, de nem is hiszem, hogy most erről kéne beszélnünk. A hétfői esemény volt a játé­kok megnyitóján kívül az egyet­len olyan alkalom, amikor mind a 16 magyar olimpikon együtt volt, mivel Szocsiban mindenki a saját sportágához közel eső fa­luban lakott. Pozitív összképpel zártak az orosz szervezők Legyen szó a szocsi téli olimpia bármely résztvevőjéről, sportoló­ról, újságíróról, fotósról, önkéntes­ről vagy szurkolóról, általános vé­lemény, hogy az orosz szervezők kitettek magukért és pozitív össz­képpel távozik mindenki a játé­kokról. Egy olyan monumentális esemény kapcsán, mint az olim­pia, az egyik legfontosabb a biz­tonság. Ezt pedig - az előzetes fé­lelmek ellenére - hibátlanul sza­vatolták az oroszok, ráadásul úgy, hogy nem volt nyomasztó sem a rendőrök, sem a katonák jelenlé­te, és az átvizsgálások sem jelen­tettek komolyabb procedúrát egy átlagos reptéri ellenőrzésnél. A világ második legrangosabb sporteseményén szintén priori­tást élveznek a versenyhelyszí­nek, létesítmények. E tekintetben nehéz lett volna szebbet vagy j ób­bat produkálni, mint Szocsiban. Ami emeli a látottak értékét, hogy mindezt szó szerint a semmiből valósították meg, azaz hét éve, amikor Szocsi elnyerte a rende­zést, egyeüen létesítménye sem volt. Tehát a nulláról indulva sike­rült olyan, nemzetközi elismerést kiváltó Olimpiai Parkot megépíte­ni, amelynek a korcsolyasport­nak otthont adó arénái minden képzeletet felülmúló, ámulatba ej­tő látványt jelentettek és atmosz­férájuk is lenyűgöző, magával ra­gadó volt. A Kaukázus völgyében elterülő hegyi központra ugyanez igaz. A látogatók egyetlen régi há­zat, utat, vagy lanovkát sem lát­hattak - sem Krasznaja Poljaná- ban, sem a versenyhelyszínekre vezető úton. Nagyrészt ezzel is magyarázható, hogy ez lett min­den idők legnagyobb költségve­tésű olimpiája. A sportolók ugyanakkor egytől egyig elége­dettségüknek adtak hangot. A biztonság garantálása és a létesítmények megépítése azon­ban még csak az alapja egy olim­pia megszervezésének, ugyanis több tízezer ember napi szintű, állandó szállítását kellett megol­dani. Ha az emberek utaztatása nem elég hatékony, az rendkívü­li módon megkeserítheti a játé­kok minden szereplőjének éle­tét. De az oroszok ebből is jól vizsgáztak, a járatok pontosan, menetrend szerint indultak és alapvetően jól megoldott volt a közlekedés. A felmerülő problé­mákra is reagáltak, ugyanis ha látták, túl sok ember vár a busz­ra, akkor a kiírt időpontra még egy járművet forgalomba helyez­tek, vagy a mikrobusz! nagy­buszra cserélték, illetve amikor észlelték, akkor 30-ról 15 percre sűrítették a tengerparti és hegyi központot összekötő járatot. Az már inkább adottságbeli probléma volt, hogy így is leg­alább két órát vett igénybe, amíg az Olimpiai Parkból el lehetett jut­ni egy havas versenyre. A Szocsit és Krasznaja Poljanát összekötő buszút - az esetleges várakozást nem számítva-nagyjából 50 per­ces volt. De onnan például a biat­lon és sífutó versenyekre elérni még legalább egy órát jelentett, mert másik két buszjárat is kel­lett az odajutáshoz. Szocsiban a sportolók mindhá­rom olimpiai faluja kifogástalan volt. Ezzel kapcsolatban némi szépséghiba, hogy a magyar sílövők és sífutók először egy olyan apartmanba kerültek, amelyben nem volt fűtés. Ám két nap után átköltözhettek egy meg­felelően funkcionáló épületbe, s onnantól ők sem panaszkodtak a körülményekre. Az olimpiai faluk legnagyobb előnyének az nevez­hető, hogy közvetlen szomszédsá­gukban voltak az ott elhelyezett sportolók versenyhelyszínei, azaz az indulók folyamatosan a belső rendszerben maradhattak, s így- ahogy a magyar olimpikonok is fo­galmaztak - nem kellett napjában többször felesleges átvizsgáláso­kon átesniük. A játékok kezdete előtt a mé­diafalu félkész állapotát érte szá­mos kritika - jogosan. Annak bi­zonyos részei valóban nem ké­szültek el, de ott is folyamatosan próbáltak javítani az apróbb hi­bákon. A magyar közmédia munkatársainak szobáiban a vízlefolyót hamar megjavították, egy hét után az éjjeli lámpába izzó került, majd az utolsó héten függöny is akadt a zuhanyzóhoz. Sok aggodalom fogalmazódott meg a nyelvtudás esetleges hiá­nyával kapcsolatban is. Ezt a problémát elsősorban mennyi­ségileg oldották meg az oroszok. A 25 ezer önkéntes nem mind­egyike beszélt idegen nyelveket, de általában mindig tudták, ki­hez forduljanak, aki majd tud se­gíteni. Alapvetően kedvesek és segítőkészek voltak, ami nem­csak megkönnyítette minden résztvevő dolgát, hanem egyút­tal jó érzést keltett, s barátságos­sá tette az esemény légkörét. A záróünnepség után például a Fist Stadion kijáratánál sorfalat álltak és széles mosollyal az ar­cukon szinte mindenkitől egyen­ként elköszöntek. Ha - a médiafalun túl - valami kritika érheti a szervezőket, az a helyenként tapasztalható körül­ményesség. Ha porszem került az amúgy jól működő gépezetbe, ak­kor arra nem mindig tudtak rea­gálni. Példaként lehetne említeni, hogy egy ízben a síugró helyszín­re tartó járatnál a túl sok utas mi­att mikrobusz helyett nagybuszt állítottak be, de a létesítményhez érve nem engedték be, mert nem értették, miért ilyen busz érke­zett. A tapasztalatok szerint a bü­féknél lévő hosszú sorok is a las­sú, körülményes kiszolgálás eredményei voltak, nem pedig a kevés ellátó helyiségé. A versenyek hangulatával kapcsolatban úgy fogalmaztak a sportolók - köztük a magya­rok is -, hogy a nemzetközi ver­senyekhez képest nagyobb nemzeti öntudat nyilvánult meg az oroszok részéről, de ez egyáltalán nem volt zavaró, a légkör cseppet sem volt ellen­séges, csak éppen a sajátjaikat a szokottnál is nagyobb kitünte­tő figyelemben részesítették. , Összességében Oroszország - rácáfolva az előzetes aggodal­makra - jól szervezett olimpiát rendezett. Thomas Bach, aki olimpián most először vett részt a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság (NOB) elnökeként, vasárna­pi záróbeszédében hangsúlyoz­ta, hogy Oroszország minden ígéretét teljesítette, így rászol­gált a hét évvel ezelőtt megsza­vazott bizalomra. Nagy Zsigmond csapatvezető, a a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója, Miklós Edit alpesi síző, Keszler Andrea, Heidum Bernadett, Lajtos Szandra, Kónya Zsófia és Darázs Rózsa rövidpályás gyorskorcsolyázók (b-j) a MOB és a szocsi téli olimpián legeredménye­sebben szerepelt magyar versenyzők részvételével tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Syma Csarnokban A budapesti világbajnokságokra készülnek úszás Negyedéve indult el a Jövő Bajnokai úszóprogram, melynek keretében a kiválasz­tott utánpótlás-korosztályok legjobbjai hét ré­gióban, szervezett körülmények között készül­nek, s közülük kerülhetnek ki a Budapesten esedékes 2017-es junior és a 2021-es felnőtt vi­lágbajnokság magyar indulói. A sokszáz gye­reket érintő program tapasztalatait hétfőn saj­tótájékoztatón vonták meg, ahol Simicskó Ist­ván megerősítette: a magyar kormány 2020-ig mintegy 14 milliárd forinttal támogatja az úszósportot. A sportért és ifjúságért felelős ál­lamtitkár hozzátette: az elkövetkezendő idő­szak célja az is, hogy minden járásban legyen uszoda, s épülnek tan- és versenymedencék országszerte. Kosa Lajos a 2021-es vb szervezőbizottságá­nak elnökeként kitért rá, hogy a vb-vel kapcso-. latos szervezési munka érdemben a parlamen­ti választások után, kora nyártól indulhat. Hoz­záfűzte: a maga részéről biztos benne, hogy a Da­gály strand tőszomszédságában felépülő, a világ egyik legjobbnak és legszebbnek ígérkező úszó­komplexumában magyar világbajnokokat is fog­nak köszönteni. Kitért rá, hogy az új és a már meglévő uszodákat egységes egészként, együtt kell kezelni úgy, hogy mindennapi használatban legyenek, s ne csak az úszók, hanem az utca em­bere is használhassa a létesítményeket. Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára úgy fogalmazott, hogy á Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) fantasztikus fejlesztési programmal rukkolt elő. Az utánpótlás mellett annak fontosságáról is beszélt, hogy meg le­gyenek becsülve az itthon dolgozó edzők is. Ki­emelte, a MÚSZ úttörő szerepet játszik azzal, hogy külföldről is haza tudott hozni szakem­bert, jelesül az utánpótlás szakmai munkáját irányító Törös Károlyt Dél-Afrikából. Kiss László szövetségi kapitány annak a vé­leményének adott hangot, hogy ha a követke­ző években is folytatódik a kormányzati segít­ség, a sportág óriásit nyer, a akár megnégysze­reződhet az úszók száma. Deutsch Tamás klubelnöki minőségében bejelentette, hogy az MTK - több évtizednyi szünet után újra - megalakította úszószak­osztályát. Deutsch Tamas, az MTK klubelnöke, Kiss László, a felnőtt úszóvá lógatott szövetségi kapitánya és György István, Budapest főpolgármester-helyettese (b-j) tartott sajtótájékoztatón a margitszigeti Thermál szállóban * 4 i 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents