Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-24 / 46. szám

Unja a telet? Hagyja itt! Utazzon el az Azúr-part­ra, ahol ilyentájt a déli órákban már egy szál pó­lóban sütkérezhet a kávé­házak teraszán, miköz­ben alig száz kilométerrel arrébb az Alpokban még javában tart a síszezon. A Francia Riviéra kellemes klímáját - a tavaszias telet és a nem túl forró nyarat - a környe­ző hegyeknek és a Földközi-ten­gernek köszönheti. Előbbi a ter­mészetes hűtésért, utóbbi a szélsőséges hőmérsékleti kilen­gések „lesimításáért” felel. Nem véletlen, hogy a Cote d'Azur a XIX. század elején az arisztok­rácia üdülőhelye volt. Ide me­nekült az 1800-as évek derekán a ködös Albionból Viktória brit királynő is: minden télen hat hetet töltött a Riviérán. És ugyanitt pihentek alattvalói is: katonatisztek, magas rangú tisztviselők, gazdag bankárok. A nizzai tengerpart több kilo­méteres, gyönyörű korzóját nem véletlenül hívják ma is Promenade des Anglais, vagyis az Angolok sétányának. Nizza másik nevezetessége a Saint-Nicolas, azaz Szent-Miklós templom. Aranyozott hagyma- kupoláival, rózsaszín falaival, márvány faragásaival állhatna Moszkvában is az ortodox kated- rális, amelyet Maria Fjodorovna cárné építtetett 1865-ben, Nizzá­ban elhunyt fia emlékére. Úgy tartják, ez a világon az egyik leg­szebb templom. Nizza fő attrak­ciója, a téltemető karnevál 1873 óta vonzza a turistákat. A vidám kavalkádot - néhány háborús esztendő kivételével -, minden februárban megrendezik. A mu­latság feje, „Karnevál őfelsége” a Messéna téren trónol. A figurát húshagyó kedden, óriási tűzijá­A „nagy fejek” felvonulása a nizzai karneválon ték és nagy vidámság közepette égetik el. A hagyomány sok ele­mében hasonlít a mohácsi busó­járáshoz, de nem annyira félel­metes, inkább tündéri. Több ezer szál élő virággal, mimózá­val, gerberával, szegfűvel feldí­szített kocsik vonulnak fel a ten­gerparti sétányon, tetőtől talpig mimózába öltözött szépségek do­bálják a virágokat az ámuló kö­zönség közé. Álarcosok és különös, gro­teszk „nagy fejek” menete, vi­rág-, konfetti- és papírgolyó- csata, zene, tánc meg sok­ezernyi színes égő fokozza az ünnepi hangulatot. Minden év­ben más-más témát választanak a szervezők, legutóbb a kló­nozást és a génmanipulációt tet­ték a mulatság tárgyává, de volt már téma az euró, az ezredfor­duló, a cirkusz és maga a neve­tés is. A világ minden részéből idesereglett utcaszínházak (né­A város egyik nevezetessége a Szent-Miklós templom borítja el a macskaköveket. Ér- Aki festmények között keres- demes megnézni a Phoenix Vi- né a nyugalmat, tehet egy sétát rágparkot is, amely a maga 70 a Matisse Múzeumban. A festő ezer négyzetméternyi területé- csaknem negyven évet élt Nizzá- vel a világ legnagyobb üveghá- ban, szinte teljes életművét fel- za. Trópusi fákban, virágzó ba- öleli a XVII. századi, jellegzete- nánfákban, pálmákban, külön- sen itáliai palotában berendezett leges orchideákban, évszakon- kiállítás. A Riviéra nagy rajongó­ként más-más virágokban - feb- ja volt Chagall, neki is van mú- ruár-márciusban nárciszok és zeuma a városban, tulipánok pompás gyűjtemé- Az Aúr-part más településein nyében - gyönyörköd- is rendeznek farsangi mulatsá- hetnek a látó- gokat, Mentonban, a patinás gatók. üdülőhelyen citromfesztivált, Mandelieu-ben mimózaünne- Hll pet. Érdemes felkeresni eze I -HH H fti. két is... ha több mint száz!), illetve ka­rikaturisták és rajzolók az iró­nia és a burleszk eszközeivel szórakoztatják a helybelieket és a szép számban ideérkező turistákat. Ha a zajos-zenés mulatság közben (vagy helyett) valami másra vágyik, Nizzában sokféle program közül válogathat. Vé­tek kihagyni az óvárosban . reggel ó-kor nyitó virágpia- cot, amely szivárványszí- nű, bársonyos- illatos szőnyegként Matisse Múzeum * I * I I I « Télbűcsúztatő karneváL-i,,.

Next

/
Thumbnails
Contents