Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-22 / 45. szám
2014. FEBRUAR 22., SZOMBAT Az utóbbi három évben több lehetőségük volt az egyesületeknek Beszélgetés Schuchmann Attilával, az MLSZ Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatójával A magyar labdarúgás irányító rendszerében is igen nagy változások következtek be 2011. január elsejét követően. A szövetség megyei igazgatóságai élére pályázat útján nevezték ki az igazgatókat. Szűkebb hazánkban, Nógrád megyében a pályázat nyerteseként egy korábbi kiváló labdarúgó, Schuchmann Attila került kinevezésre, aki 2011. február 16-tól tölti be az igazgatói tisztet. Az új vezető munkába lépése három év telt el. Vele beszélgettünk a tapasztalatokról, a bekövetkezett kedvező változásokról és a jövő szempontjából sarkalatos pontokról.-Kinevezésedkor az MLSZ intézkedéseinek egyik legfontosabb eleme a díjcsökkentés volt. Mit jelentett ez Nógrád megyének, számszerűsíthető-e, hogy mennyi megtakarítást jelentett ez az egyesületeknek?-Megítélésem szerint a 2011/2012-es bajnoki év legfontosabb eleme az MLSZ díjcsökkentése volt. A Nógrád megyei amatőr futballt ez az intézkedés mentette meg. A többség által ismert, hogy megyénkben döntően az önkormányzatok tartották, tartják fenn az egyesületeket, mivel nincsenek jelen olyan korábbi tehetős vállalkozások, nagyüzemek, melyek áldoznának erre a sportágra úgy, mint a korábbi években. A magyar amatőr fociban ez a díjcsökkentés egy forradalmi változás volt. Még 2011-ben elindult a befizetett díjak kilencven százalékának visszafizetése. Könnyen kiszámolhatjuk mit jelent ez egy-egy egyesületünk, számára. Minden labdarúgással kapcsolatos díj - nevezés, tag, versenyengedély, átigazolás, igazolás, játékvezető, pályahitelesítés - rendezve lett a csapatok felé, s ez így maradt a következő bajnoki idényekben, és reményeim szerint marad a jövőben is. így a csapatoknak jelentősen csökkent, a labdarúgásra fordítandó költsége, és ezeket, a kiadásokat utaztatásra, felszerelésre, pályakorszerűsítésre, saját utánpótlás nevelésre fordíthatták. Példaként egy megye harmadosztályú csapat indulásához 470 ezer forintra lenne szükség, így azonban 47 ezer forintból ez biztosítható.- Utánpótlás-nevelés a jövő szempontjából nagyon fontos. Az előzőekben említett felszabaduló pénzek visszaforgatásra kerültek az utánpótlásba, vagy az ismert MLSZ intézkedéseknek köszönhetően indultak el a változások ezen a téren?- Az MLSZ stratégiájában kiemelt szerepet kap az utánpótlás-nevelés. A Bozsik-program keretein belül szerepelnek a különböző korosztályokban a gyerekek. Az intézményi program az előszobája az egyesületi programnak. Erre a két pillérre épül a kibontakoztatási program, ahol országos szinten válogatják a legtehetségesebb utánpótláskorú labdarúgókat A fiataloknak lehetőségük van megmutatni önmagukat, s élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy komoly akadémiákra kerüljenek. Véleményem szerint az Intézményi programban megfelelő létszámú gyerek ismerkedik a labdarúgás élményeivel, alapjaival. Az egyesületi program viszont további fejlesztésekre szorul a létszám a nevezett csapatok és a képzés tekintetében. Fontos, hogy felismerjük, hogy az elöregedő megyei amatőr labdarúgást, csak a hatékony kiskörzetekre lebontott utánpótlás-nevelés mentheti meg. Képzés nélkül viszont az egész program csak statisztikai adat marad. Az utánpótlás megyei programjaiban Taskó András, Palaticzky Szabolcs és Gyetvai László vezetésével folyamatosan vannak az UP edzések, felkészítő mérkőzések, edzőtáboroztatások és az edzőképzések. Jó csapatmunka, s csak reménykedni tudok abban, hogy a gyerekek képességei, szorgalma kitart a programok végéig és sikeresen veszik majd az akadályokat. A megújuló edzőképzés is meg fogja hozni már rövid távon a gyümölcsét, hiszen a beindított C diploma már most bizonyította, hogy a képzésben, az oktatásban és a követelményrendszerben vannak pozitív előrelépések. Ma Nógrád megyében 344 regisztrált edző van, melyből többségük inaktív, s akkor még nem beszéltünk arról, hogy ki milyen kvalitásokkal bír, milyen pedagógiai értékekkel rendelkezik. Van hová fejlődnünk e tekintetben! Eredmény csak akkor lesz látható, ha a tanult elemeket a gyerekek a saját közegükben nap, mint nap használják, s az edzőkben kialakul saját maguk felé egy belső igényesség, amit a fiatalok a saját hasznukra fordíthatnak.- Az általad meghivatott TAO-programként ismert lehetőség a három év alatt mit hozott a megyének, hogyan éltek az egyesületek ezzel a lehetőséggel?- Három év alatt több százmillió forint „begyűjtésére” volt lehetőségük egyesületeinknek. Kedvező, hogy egyre több egyesület adta be pályázatát. Sajnos a pályázat az utóbbi lehetőségnél sem volt teljes körű. A megyei első osztályú csapataink közül 14, a megyei II-ből 20, míg a harmadik vonalból 8 egyesület, 3 önálló utánpótlás egyesület és egy női csapat ék p pályázati lehetőséggel, és mondhatja el sikeresen pályázott. A jóváhagyott támogatás 367.658.048 forintról szólt. Az eddig kiadott támogatói igazolás ettől kisebb összegről szól, ami ebben az időpontban talán természetes is. Reményeim szerint valamennyi pályázónak sikerül kihasználni jóváhagyott keretét.- A pályaépítési programok első üteme 2012. évben a műfüves programmal indult. Ebből mit profitált megyénk?- Pozitívum volt mindenképpen, hogy a megye infrastrukturális helyzete sokat javult, hogy a megyeszékhelyünkön lett végre egy nagyméretű műfüves pálya. De eljutottunk Salgótarjánon kívül Balassagyarmatra, Szécsénybe, Szügybe, Bátonyterenyére, Patakra és élő szerződésünk van Bánkra, Vanyarcra, Borsosberénybe és ismét Salgótarján és Bátonyterenye településeire különböző méretű műfüves pályákkal. Országos viszonylatban ez az eredmény a középmezőnybe elég. Nem kell szégyenkeznünk a pályázók száma miatt, de az mindenesetre látszik, hogy a 30%-os önerő nem mindenkinek teljesíthető.- Ezt követte a meglevő élőfüves pályák felújítási programja.- Igen, a sporttelep felújítások megyénkben is eljutottak 36 településre, ahol már az ősz folyamán megkezdték, vagy a tavasszal elkezdik a beruházásokat. A TAO adta lehetőségen keresztül valósult meg többek között a salgótarjáni Szojka Ferenc Stadion öltöző felújítása, a keszegi felújított öltöző épület avatása is. A már megkezdett balassagyarmati 1000m2-es sportöltöző épület is hasonló forrásból készül el. Ezen 36 településen megvalósuló beruházások, fejlesztések több mint 800 millió forintot tesznek ki. Ez mindenképpen dicséretes eredmény, egy elmaradott, gazdaságilag az ország hátrányos helyzetű megyéjeként nyilvántartott régiótól. Ez csak összefogással, az önkormányzatokkal, sportszervezetekkel és sportvezetőkkel együtt működik. Tehát közös eredmény. Persze külön kell választani a közvetlen támogatásokat és a TAO adta keretlehetőségeket, amelyekkel még nagyon sok munka akad. Szerencsére az említett sporttelep felújítási program 2014 évben is folytatódott, jó hír, hogy a fejlesztésre szánt összeget a tavalyihoz képest is megemelte a Magyar Labdarúgó Szövetség, s így összességében beruházási értékét tekintve 313 millió forint áramlik ismét Nógrád megye sportpályáinak fejlesztésére. Idén 48 pályázó adta be beruházási igényét, a sorrendről a megyei társadalmi elnökség fog dönteni március folyamán. A beadott pályázatok jellemzően a megyei prioritásnak megfelelően a funkcionalitás kategóriába sorolt elemekre épülnek, kiemelten véve az öltöző felújításokat. A pályázók igyekeztek kihasználni a maximális támogatási forrásösszeget, a 7.000.000 forintot.- Milyen pozitívumokról tudsz beszámolni megyénk elmúlt évi futballjával kapcsolatban?- Az idei küzdelmek alaposan megkavarták a megyei I. osztályban az állóvizet, bár állóvízről eddig sem volt szó. Az SBTC megyei I. osztályú lett, Somos csapata remekül igazolt, az átigazolási hírek szerint már számolni kellett Cered csapatával, a bajnokság előtt mindenképpen meghatározónak tűnt a Balassagyarmat, s ott volt még a fent említett kiegyensúlyozott, meglepetésekre képes Mátranovák, Nőtincs és a Szécsény. Továbbá az NB Ill-ból kiesett Nagybátony, az évtizedek óta a megyei első osztály alapcsapatai, mint a Héhalom, Karancslapujtő, Pásztó. Továbbá az elmúlt évadban jól szerepelt Karancskeszi, s az alsóház csapatai, akik eddig is képesek voltak egy-egy esetben pontot, vagy pontokat rabolni. Garantált volt egy remek, éles bajnokság. Ahogy számítani lehetett rá, beigazolódott, hogy a 2013/2014. évi megyei első osztályú bajnokság erős, nagy érdeklődést kiváltó, izgalmakban bővelkedő küzdelemsorozat lett. Egy- egy mérkőzés jó színvonalat hozott. A tavasz nyilván még ennél is kiélezettebb lesz, s mindannyian várjuk, hogy melyik Nógrád megyei csapat szerzi majd meg a bajnoki címet, bízva abban, hogy sikeres osztályozó után ismét lesz Nógrád megyének a Nemzeti bajnokságban szereplő csapata. Az alsóbb osztályokban is vannak az erőviszonyokban változások, amelyek mindenképpen színesebbé teszik a tavaszt, gondolok elsősorban a Bánk, Bércéi külön „csatára”, a harmadosztályban Erdőkürt, Piliny és Kétbodony szereplésére. A megyei II. osztály Keleti csoportjában a hagyományokat tiszteletben tartva folynak a küzdelmek, jelentősen nem változtak az erőviszonyok, a Luciáivá gyengébb szereplése azért mindenkinek szembetűnő.- Új színfoltot jelentett a megyei válogatott szereplése!- Mindenképpen örülök a megyei felnőtt válogatott újbóli életre hívásának. A klubok többsége rendkívül sportszerűen és támogatva áll a kezdeményezéshez. Az edzői hármasnak - Sipkó Sándor, Mohácsi László, Komár Gábor - nagy feladat, hogy megtalálja megyénkben azt a fiatal generációt, amely az „öregeket” kiegészítve ütőképes lehet a környező, erősebb játékerőt képviselő megyei válogatottakkal szemben. Jó hír, hogy a megyei csapat utolsó fellépésén a 2013 évben Kecskeméten Balga Bálint kettő találatával 2-1-re legyőzte a házigazda Bács-Kiskun megyei felnőtt válogatottat.- Megyénk több alkalommal is a média középpontjába került a mérkőzéseken történt rasszista megnyilvánulások miatt. Erről mi a véleményed?- Valóban nem örömteli, hogy az országos sajtó Nógrád megyét és a megyei igazgatóságot, sőt a Magyar Labdarúgó Szövetséget is rasszista, vagy e kérdésben nem kellő intenzitással fellépő szervezetként állította be. Természetesen, mint ahogyan azt már lehetőségem volt több fórumon is elmondani, a megyei igazgatóságunk követve az UEFA és az MLSZ iránymutatását, kellő mértékben rendelkezett - a fegyelmi szabályzat adta lehetőségekkel élve - a rendező csapat felelősségre vonását illetően. Hiszen a pályán elért eredményt a vétlen csapat javára igazolta, büntetőpont levonását alkalmazta, zárt kapus mérkőzést rendelt el és három mérkőzésen szövetségi ellenőr fogadására kötelezte az egyesületet. Azt szokták mondani, hogy a fegyelmi büntetésnek két funkciója van: a vétségnek megfelelő szankció, amely semmi esetre sem túlzó és a prevenció, az elrettentés a vétség jövőbeni elkövetésétől. Az eset óta eltelt idő számomra azt bizonyítja, hogy a büntetési tétel alkalmazása megfelelő volt. Azóta ilyen vonatkozású esemény nem történt a megyei osztályokban, bízom benne, hogy a jövőben nem is fog. A másik esetet vizsgálva - amely egy idő előtti levonulásról szólt - elmondhatom, hogy a tárgyalás megtartását követően a vallomásokat figyelembe véve nem történt rasszista jellegű cselekedet. Ha történt volna, azt a mérkőzésen működő játékvezető a meghallgatás alkalmával biztosan megemlítette volna, s a beidézett sportvezetők sem tettek hasonló vallomást. Mindenkinek tanulni kell az esetekből, egy biztos, hogy a jövőben is minden ügyet a lehető legmagasabb szinten, akár MLSZ szinten ki fogunk vizsgálni. A Magyar Labdarúgó Szövetség és a megyei igazgatóságok egységesen tesznek egyébként a rasszizmus visszaszorítása érdekében közös lépéseket (együttműködés a Mahatma Gandhi Egyesülettel, Szubjektív Értékek Alapítvánnyal, országos TV hirdetés ismert arcokkal „A gyűlölet nem pálya”, roma válogatott üzemeltetése 20 éve), azonban úgy gondolom, hogy ezennel egy társadalmi problémának a futballpályákon történő megoldásához, pontosan a magyar társadalomra van szükségünk. Ehhez azonban a mindennapjainkban is meg kell változni!- Sok embert érdekel, hogy mivel jár egy megyei igazgató munkája?- Elsősorban nagy felelősséggel. A napi aktív munkán kívül, amely elsősorban a megyei pályázatokhoz köthető - Országos Pályaépítési Program, Sporttelep Felújítási Program, TAO -, minden megyei bizottság működésének biztosításán túl a munkájuk ellenőrzéséért ugyanúgy felelős a megyei igazgató, mint a megyei költségvetésért, ami tulajdonképpen biztosítja a megyei versenyrendszer megfelelő működtetését. Természetesen a személyi kérdések és az ehhez köthető munkaügyi kérdések is a feladataim egyikét alkotják, csakúgy, mint a játékvezetők alkalmazása, illetve a megyénkben bonyolított központi, kötelező utánpótlásprogramok betartatása, szerződések megkötése, lebonyolítása. Ezen kívül kijelenthető, hogy a fent említettekből adódóan kell, hogy legyen a megyei egyesületeknek egy olyan személy, aki érdekeiket képviseli, pályázatokban a fejlődésük útját egyengeti. Mindez megfelelő kapcsolattartás nélkül nem működőképes, tehát a folyamatos együttműködés a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, az önkormányzatokkal és a sportszervezetekkel kötelezően ellátandó feladataim, közé tartozik, azonban az ehhez szükséges kommunikációt az említett vezetőkkel a napi feladatok alkalmával köny- nyen megtehetem. Sorrendiséget a feladatok között nem lehet, és nem is tudnék tenni, mindegyik egyaránt fontos és elengedhetetlen. A munkám során tapasztalhattam, hogy egy megye labdarúgásával kapcsolatban milyen sokrétű és mennyiségét tekintve megdöbbentő méretű feladat tor- nyosodik a megyei igazgatóságok előtt. Ezúton szeretném megköszönni kollégáimnak a napi munkát és segítséget, a társadalmi elnökség tagjainak, Barna János elnöknek a munkáját, és családomnak a támogatást. Kanyó Ferenc Nógrád megye válogatottja 2-1-re győzött Kecskeméten (hátsó sor. balról): Mohácsi László edző. Zsignár Tibor, Liber Zsolt, Dániel Zoltán. Sándor Attila, Oravecz Attila, Kálmán Richárd. Szilágyi Ádám. Sulcz Márió. Földi László. Sipko Sándor edzó. Guggolnak: Nagy Károly. Bakos Tamás. Tari János. Benus Nándor, Rácz Róbert. Balga Bálint, Liszka Gergő