Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-22 / 45. szám
Postások régen és ma Bellér Annamária Balassagyarmat A helyiek körében oly' jól ismert és szeretett dr. Rónai Ottóné, Klárika tartott előadást a napokban a Helytörténeti Gyűjteményben. Klárika apósa és annak édesapja is, férje, édesapja és anyósa is postás volt, míg ő maga 41 évet töltött a posta szolgálatában - innen is ment nyugdíjba -, az ifjabb postás-generációt pedig fia, menye és unokája képviseli. így aztán ha valaki, Klári néni igazán első kézből tud mesélni a postás hivatásról és az elmúlt évek- évtizedek mindennapjairól. Az előadás azért is volt különleges, mert a balassagyarmati postatörténet kevésbé kutatott és publikált terület, így ez az egy óra érdekességén túl hiánypótló is volt a balassagyarmati helytörténet iránt érdeklődők számára. Helytörténet? Postatörténet? Családtörténet? Egy elmúlt korszak története? Miről is szólt az előadás? A fiatal postás 1958-ban került be Balassagyarmatra távbeszélő-kezelőnek. Akkor 300 előfizetője volt a városnak, s bizony nem kevés izgalommal járt ez a szolgálatkülönösen az éjszakai műszakokban. A sok személyes emlék különösen emberközelivé varázsolta az emberek emlékezetében egyébként is megszépülő múltat így lehetett kedves emlék például egy biztosítékcsere az éjszakában, vagy egy véletlenül elhalasztott reggeli ébresztő miatt kapott büntetés. Megható emlékként tárult a hallgatóság elé Karabélyos Olga tanárnő alakja, kinek férjét 1956-ban bebörtönözték. A szomorú feleség csak telefonon tudott érdeklődni férjéről- így szerzett tudomást arról is, amikor kivégezték őt- s a postások szeme láttára esett össze a hír hallatán. A későbbiek során Klári néni egyesített felvevőként, majd pénzfelvevőként, végül pedig főpénztárosként dolgozott. „Olyanok voltunk, mint egy család. Nem bántottuk egymást a hibák miatt, mindenben kiálltunk egymásért és egymás mellett.” Sorra tolultak elő az apró élmények a postán töltött évtizedekből, így például a „legjobb takarítónak" kiadott oklevélről, vagy a posta feletti lakásban fuvo- lázni tanuló Gelíén Zoltánról. Azóta bizony sokat változott a világ. Az internet miatt megváltozott üzenetküldési szokásokról ír Varró Dániel Miért üres a postaláda című versében, melyet Klári néni is felolvasott hallgatóinak. „Mer1 azelőtt minden háznál személyesen kint termettem. Mostanában moccannom se köll, hogy itt lakok az internetben. Azóta a levelek Nem hevernek kupacban, Levél helyett üzenet, Bélyeg helyett kukac van.” Mindezekről együtt, hiszen Klári néni szubjektív visszaemlékezésében megelevenedett a múlt, az ötvenes-hatvanas-hetve- nes-nyolcvanas évek Magyarországa és benne Balassagyarmat, az akkor jól ismert postás-egyéniségekkel, így például Medvegy Valent bácsival vagy Kertész Marcival, aki mindig fütyült De nemcsak a korszak és benne a posta mint intézmény elevenedett meg, hanem Klári néni személyes életútját is megismerhettük. „A mi időnkben három dolgot kötöttek a lelkünkre: 1. A pénz csak munkaeszköz, „színes papír”, amely számunkra csak munkaeszköz. 2. Mindig gondoljunk bele, mit várnánk el mi attól, aki az ablak előtt áll- így könnyebben tudunk azonosulni a feladatunkkal 3. Ne hagyjunk ki lépcsőfokot a tanulásban, fejlődésben.” Ez a hitvallás kísérte végig Klári nénit a több mint négy évtized során, amelyet a posta és így az emberek szolgálatában töltött. Megtudtuk, hogy 1956-ban - egy nagyon nehéz felvételi után - került a postára, ahol az első két évet állandó helyettesként töltötte el Nógrád megye területén. Ez nagy kihívást jelentett, hiszen abban az időben sokkal nehezebb volt a közlekedés, és egy-egy telefonhívást bizony 4-5 állomáson keresztül lehetett csak lebonyolítani. „Életemben nem ettem annyi tejbe- grízt, mint akkor” - summázta az első két pqstán töltött évét Klárika. S ha már vers... Az est kedves meglepetéseként Klárika saját - országos ismertségnek örvendő - költeményét osztotta meg hallgatóságával. Az 1997-ben üt gyönyörű vers címe: Fohász Uram! a Magyar Nyelv vagyok. / Síró fohásszal eléd roskadok. / Magamra hagyva járom az utam, / lassan elapad éltető kutam. / Naponta sokszor rám rohannak. / Kerékbe törnek, megtaposnak, / ha néha felállni sikerül, / múló derű volt - kiderül. / Emlékszem régi szép napokra, /gyermek a tanítót közrefogta/áhítva szép és jó mesét, / leste a betűvető kezét. / Volt: nap, erdő, madár, liget, / az Angyal hirdetett hitet / Nem „girl” volt ott a lány, / nem volt minden szó talány. / Sokan hiszik, ez Európa. / Nem érzik, hogy ravasz róka/ viszi lépre lelkűk vágyait, / sárba tiporva szép virágait Adj Uram! újra jó magyart, / ki nem azt mondja, mit kiagyalt. / Lelke mélyéről jöjjön a szó, / lelkesítő, szép és jó hírt hozó. / Melengessen meg minden szívet /Adjon velem a szóval új hitet. / Legyek mindennap jó kenyér, magam. / Ezt kérem Tőled, engedd, ó Uram! A különleges élményt nyújtó összejövetel végén a közönség megtekinthetett egy 1800-as évekből származó okiratot, Klári néni apósa édesapjának kinevezését Regtontff Környezet v-Wrtni mmm „A környezetünk véöelfne; egyenlő a jövőnk biztosításival!” „Hiaz a földet nem nagyezöleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön Amit az energiáról tudni kell (I. rész) Tisztelt Olvasóink! Az eddigi célkitűzésűnket (felvilágosítás) folytatjuk az energiaféleségek, azok használatának ismertetésével. Nincs az az energiahordozó, ahol kisebb-nagyobb környezeti ártalmak ne jelentkeznének és amiket ne lehetne kiszűrni. Többek között ez is egy meghatározó szempont a választásnál. Ugyancsak ez a helyzet a katasztrófa helyzetnél is. Nincs abszolút biztonság. Viszont energia nélkül ma már elképzelhetetlen a megfelelő életvitel. Életünk műiden pillanatában szükségünk van energiára. De mi ez? A testek egy állapotjelzője, amely azok változtatásra való képességét jellemzi. A testek valamilyen kölcsönhatáson keresztül változtatják más testek állapotát Az energia megjelenési formái: mechanikai, hő, kémiai (vegyi), elektromos, fény és nukleáris energia. Keletkezhetnek mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai úton. Azokat az anyagokat, amelyekből az energiát nyerjük, energiahordozóknak nevezzük. Csoportosításuk egy lehetséges módja: a. Elsődleges energiahordozók b. Másodlagos energiahordozók Az elsődleges energiahordozók közé tartozik a fa (az ipari forradalomig a legfontosabb energiaforrás) kőszén (ennek fajtái: tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit), a kőolaj, földgáz, palaolaj, palagáz, homokolaj, homokgáz, (szénhidrogének), a hasadó anyagok (urán, plutónium) és a víz. Másodlagos energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításával nyert energia, energiahordozó) a mechanikai energia, a hőenergia, a gőz, a belsőégésű motorok, az elektromos energia. Az állati és növényi maradványokból (fossziliákból) keletkezett energiahordozókat (szén és a szénhidrogének (kőolaj, földgáz)) fosszilis energiahordozóknak nevezzük. Kialakulásuk több százmillió évvel ezelőtt, nagymennyiségű növényi és állati eredetű szerves anyag oxigénhiányos környezetben és nagy nyomás alatt történt A fa, a fosszilis energiahordozók és minden éghető anyag égetéskor nagymennyiségű széndioxid (C02) kerül a levegőbe, növeli annak szennyezettségét. Kialakul az úgynevezett üvegházhatás, emiatt növekedik a Föld felszínének átlagos hőmérséklete. Az ipari termelés mennyiségének fólfutása, a Föld népességének robbanásszerű növekedése, ezzel együtt az igények emelkedése következtében megnövekedett a vüág energiaigénye. Egyre jelentősebb szerepet kap az energiagazdálkodás valamint az a kérdés, hogyan s miből tudjuk biztosítani hosszútávon a szükséges energia mennyiségét? Jelenleg főként a fosz- szilis energiahordozók szerepe a legjelentősebb, az energiatermelésben, arányuk 80 százalék körül van. A vízi- és nukleáris energia aránya nagyjából 7-7 százalék. Most nézzük meg, miként hasznosíthatók az egyes energia- hordozók. A kőszén: A kőszenet kb. 400 éve kezdték hasznosítani, de az ipari forradalom idején, a gőzgép feltalálása után kapott nagyobb szerepet Jelentősége, az 1960-as évekig az energiatermelés 2/3- ad részét adta. Mára ez az arány lecsökkent 30 százalékra. Zömében fűtőanyagként használták, aminek következtében nagymennyiségű szennyező anyag került a légtérbe. A kőolaj: A XX. században kezdték használni, jó 100 éve lett fontos energiahordozó. Általában nem közvetlenül az olaj, hanem annak származékai kerülnek felhasználásra. Lepárláskor a hőmérséklettől függően különböző forráspontú anyagok keletkeznek. Előnye, hogy a kitermelés és a felhasználás helyének távolsága akármekkora lehet, mert szállítása is megoldott, csővezetékeken illetve tankhajókon szállítják a felhasználás helyére. A földgáz: Szintén a XX. században vált fontossá. A legáltalánosabban elterjedt fűtőanyagot, üzemanyag és kémiai alapanyag. Előfordulása a néhány méteres mélységtől az 5000 m-es mélységig terjed. Olcsóbb, minta kőolaj és fíítőértéke is nagyobb. Elégetésekor kevesebb szennyező anyag keletkezik, mint a kőolaj esetében. A kőolajhoz hasonlóan szállítható csővezetéken. Nagy távolságra való szállítása sokkal jobb hatásfokú, mint az elektromos áram, kevesebb a hálózati veszteség. Palaolaj, palagáz, homokolaj, homokgáz: (Nem hagyományos olaj- és gázforrások) Napjainkban nagyon sok szó esik a palaolaj és a palagáz szerepéről. Azok az országok, amelyek jelentős készlettel rendelkeznek, úgy gondolják, megszűnik a más országoktól való energiafüggésük. Az olajpala és az olajhomok olyan kőzet, amelyből megfelelő eljárással (melegítéssel, lepárlással) kőolaj és földgáz nyerhető nem a hagyományos kitermelési módon. Nukleáris energia: Az atomerőművek működési alapja az Otto Hahn és Fritz Strassman által 1939-ben felfedezett maghasadás. Ennek lényege, hogy a 92-es rendszámú, 235-ös tömegszámú urán magja egy lassú neutron befogásával két közepes rendszámú elem atommagjára bomlik, közben 2-3 gyors neutron is keletkezik illetve energia szabadul fel. Ha megakadályozzuk, hogy a neutronok „megszökjenek" és lelassítjuk őket, képesek lesznek újabb uránatomokat hasítani. Ez a jelenség a láncreakció. A láncreakció a reaktorokban szabályozott körülmények között megy végbe. Az atomerőmű előnyét- Nem bocsát ki káros, szennyező gázokat- Kis mennyiségű a hulladék.- Olcsóbbak a kiindulási anyagok- A Föld uránérc készlete kb. 5000 évre elegendő.- 1 kg urán hasadásakor keletkező energia mennyisége 3000 tonna feketeszén elégetésekor keletkező energiának felel meg.- A hasadóanyag tárolása és szállítása könnyebb, mivel kevesebb kell belőle. Az atomerőmű hátrányát- Nagyon drága egyszeri beruházás!- A hűtéséhez igen sok vízre van szükség!- Csak nagy teljesítményű erőművek léteznek jelenleg. A radioaktív hulladék több száz évig sugározhatnak, gond a tárolásuk!- A kiégett elemek tárolása társadalmi stabilitást feltételez.- A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott.- Katasztrófaveszély- Kisebb a társadalmi elfogadottsága. A nukleáris energia másik forrása az atommagok egyesülésekor felszabaduló energia, a fúziós energia. Ez a folyamat, a magfúzió zajlik le a Napban. Érezzük, látjuk, mekkora energia szabadul fel, ha ilyen távolságból is jelentős mennyiségű energiát sugároz a Földre! Jelenleg kísérletek folynak a fúziós erőmű létrehozására. Jelenlegi információk szerint 2050-ben lesz az első ilyen erőmű Franciaországban, 400 megawatt teljesítménnyel. Úgy tűnik, ez lenne az igazi megoldás a világ energiaigényére. Olcsó „üzemanyag”, nincs környezetszennyezés, nincs hulladék! Ptenczner György fizika, informatika szakos tanár A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola nyugdíjazott Igazgató Dr. techn. Kecskeméti Sándor, ÉMRKK Alapítvány alapító elnök i 4 k I I
