Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-20 / 43. szám
Nyirkos, rút ez a reggel. Ahogy araszol felfelé az Ikarusz busz a becskei emelkedőn, balra kitekintve tejfelszínű ködtakaróba burkolózik a szandai várhegy. Egyetlen vad sem bukkan elő az erdő rengetegéből, ez a se tavaszi, se téli időjárás még őket is elriasztja. Galgaguta felől éri el a járat Bércéit, Dél- Nógrád legnagyobb lélekszámú települését. A faluközpontban, a „Kisáru- ház” környékén e hétköznapi délelőttön nagy a nyugalom, csupán néhány ember beszélget az élelmiszerbolt előtt. A kis hídon áthaladva röpke pillantás a kastély felé - egy hatalmas németjuhász kutya békésen alussza álmát a kerítés tövében. A megbeszéltnél kicsit előbb érek be a polgármesteri hivatal épületébe, de Jánvári Andrásné polgármester azonnal fogad. Egy gyors kávé után rögvest rátérünk a község ügyes-bajos dolgaira.- Ebben a ciklusban azt az alapcélt tűzte ki a képviselő-testület, hogy az intézmények, illetve a mikrotérségi társulások - a gyermekjóléti szolgálat, a központi orvosi ügyelet, a fogászat -, amelyeknek a székhelyei vagyunk, biztonságos működtetését biztosítsuk - kezdi mondánA község legrangosabb ünnepe a szüreti mulatság Bércéi központja egy légifelvételen dóját Jánvári Andrásné: - Természetesen ezek mellett, korlátozott lehetőségeinken belül fejlesztésekre is törekedtünk. A közbiztonság javítása érdekében saját forrásból építettük ki a térfigyelő- rendszert. Jelenleg a helyi polgárőrség irodájában „összefutó” kamerahálózatnak köszönhetően jelentősen nőtt a felderített bűnesetek száma. Pályázati támogatással valósult meg 2012-ben az iskola, az óvoda, a mentőállomás, a gyógyszertár, a gondozási központ, a fogászat és az orvosi fSTFT^ d§iő nyílászáróinak cseréjfjys szt- - getelése. Ugyancsak központi támogatás igénybevételével zöldkomposztáló ládákat helyeztünk el, és nagy örömünkre a lakosság egyre inkább tudatosan bánik a háztartási hulladékkal. Befejeztük a Gácsi út belvízrendezését, nem csak felújítottuk, hanem be is fedtük a vízelvezető árkokat, ezzel a hiányzó járda kérdését is megoldottuk. Az általános iskolába pedig interaktív tábla, tizenhét számítógép került a TIOP- pályázat jóvoltából - tette hozzá a településvezető. Bércéi csatlakozott a TÁMOP- programokhoz is. Ennek keretében az iskolások az előző években művészeti táborban vehettek részt, valamint tánc, dráma, kézműves, rajz és fotószakkör is indítottak. Az óvodában eszköz- beszerzések történtek, illetve a nevelők különböző szakmai továbbképzéseken vettek részt, és a gyermekek úszásoktatását is meg tudták oldani.- A kormányzati adósságrendezés igen komolyan érintett bennünket - folytatja a polgár- mester: - Több, mint 46 millió forintot vállalt át az állam, ez a hitelállomány elsősorban azért emelkedett ilyen összegre, mert a fejlesztéseink saját erejének biztosítására hiteleket kellett felvennünk. Még annak ellenére is, hogy szerencsére nálunk igen magas az iparűzési adó: 2013- ban 84 millió forint bevételünk volt ebből a forrásból. Bercelen jelenleg is kapcsolódnak a közmunka-programokhoz. Az önkormányzat harmincöt embert foglalkoztat, akik közterületek rendbetételét, az intézmények karbantartását, a Gólya-patak tisztítását végzik. Értékteremtő közfoglalkoztatásra is pályáztak, aminek köszönhetően az új szabadtéri színpad készült el.- Ez az új színpad lesz az egyik otthona az idei év legrangosabb kulturális eseményének, amikor majd szeptember harmadik hétvégéjén a testvér-települési találkozót rendezzük - tér ki a rendezvényekre Jánvári Andrásné: - A felvidéki Kékkővel és a székelyföldi Kápolnásfaluval remek kapcsolat alakult ki az elmúlt években. Olyannyira elmélyültek a barátságok az egyes családok között, hogy a látogatások alkalmával egymást látják vendégül. Példaértékű az az Egy kis falutörténet.. Bércéi nevével először a váci káptalan 1271-ben kelt oklevelében találkozunk, de már régebben lakott település volt. A XIV- XVII. század között többször cserélt fóldesurat a község, egy időben a váci püspökség birtokolta, majd miután a törökök az 1500- as években elfoglalták Szanda várát, Bércéit a budai vilajet egyik szandzsákságához csatolták. A török hódoltság megszűnését követően ismét a váci püspökség lesz a falu ura, amely 1767-ben templomot is felszentelnek. Ezekben az időkben már komoly szőlőművelés zajlik a környéken, a térség vezető bortermelői közé sorolják az összeírások a települést. Bércéit az 1787-es népszámlálási adatok szerint 1100 ember lakta, és a XX. század kezdetére a lélek- szám meghaladta a kétezret. Az 1880-as filoxéra-járvány során óriási csapás éri a falut, a teljes szőlőállomány jelentős része elpusztul. Ettől kezdve a község jobbára a kézműiparból és szolgáltató tevékenységből él, illetve az elmúlt század közepétől jelentős volt az ingázás is. Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan kiépült a korszerű infrastruktúra, egy törpe-vízműnek köszönhetően a vezetékes ivóvíz- hálózat, később a gázszolgáltatás, és ma már Bércéi valamennyi belterületi útja szilárd burkolatú. összefogás, ami a három település lakói között kialakult. Egyébként ezen a szeptemberi hét végén tartjuk a szüreti mulatságunkat is, amely egyre nagyobb szabásúvá növi ki magát. Bercelen komoly terveket is szőnek. Ezek egyike a jelenleg bírálati szakaszban lévő pályázat az ordaspusztai ifjúsági szálláshely felújítására. Itt a régi tanyasi iskola épületében harmincfős csoportok fogadására alkalmas turistaszállót szeretnék korszerűsíteni - a legfontosabb a ház téliesítése, modern fűtési rendszer felszerelése és az elkorhadt nyílászárók cseréje. Rendőrőrsre is szükség lenne, hiszen jelenleg egy kis helyiség áll a körzeti megbízott rendelkezésére, ráadásul a közbiztonság további javulása is elérhető cél lenne. A jelenlegi KMB-iroda épületét lehetne átalakítani, az ide vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Ha a hatóságok erre engedélyt adnak, akár saját erőből is finanszírozzák az őrs kialakítását. A megvalósítandó tervek között szerepel Elek apó kútjának megépítése az iskolával szemközti parkban, amellyel a nagy meseíró, Benedek Elek emléke előtt szeretnének tisztelegni. Az oldalt összeállította: Hegedűs Henrik A mentőállomás mára teljesen eggyé forrott a faluval, ám két évvel ezelőtt felmerült az ötlet, hogy Dél-Nógrádban egyfajta „katasztrófavédelmi központtá” is lehetne Bércéit emelni. A település vezetése fel is vette a kapcsolatot mind a Nógrád megyei igazgatósággal, mind a balassagyarmati hivatásos tűzoltósággal, akik késznek mutatkoztak arra, hogy egy tűzoltóőrsöt építsenek. A képviselő-testület arra is áldását adta, hogy minden egyéb teendőt háttérbe szorítva, az önkormányzat teljesen saját erőből lásson hozzá a beruházáshoz. Miután a megyei parancsnokság, a mentősök tőszomszédságában kijelölte a helyszínt, a kivitelezés rohamléptekben zajlott és három hónap alatt komoly társadalmi összefogással fel is épült a „komplexum”. A helyi vállalkozók is segítettek, például a bútorzat beszerzésében. A tizenkilenc fős állomány azóta teljesen „belakta” az új őrsöt, munkájuknak pedig komoly haszna van az egész környéken. Nemrégiben, amikor Kisecseten lakástűz történt, a rövidebb vonulási út miatt a berceliek jóval gyorsabban kiérkeztek a helyszínre, mint a balassagyarmatiak. HIRDETÉS mmmmmmmm a * Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG M IKRO VÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3*9%»- Maximális összeg: 10 millió Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap- Saját erő: 0% Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu v H&grátí Hegyei ftogtooáHs H-3J00 Salgótarján. Mfcüittft ól ?. Dél-Nógrád méltó központjává vált Bércéi Az intézmények fenntartása mellett fejlesztésekre is futotta az erőből Jánvári Andrásné polgármester Tűzoltók új otthona A tűzoltóőrs 2013 óta a lakosság szolgálatában.
