Nógrád Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-15 / 39. szám

2014. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Nadrágszíj-összehúzás helyett új lyukakat fúrtak Adósság nélkül gazdálkodott Nógrádsáp Nézsa felől haladunk Nógrádsáp felé. Változatos tájakon visz az út. Előbb egy erdőbe jutunk, majd onnan ki a tágas fennsíkra. Távol már feltűnik úti célunk jelképe, a késő gótikus műemléki temp­lom. Ha nem sietnénk, megállnánk itt pár percre, mert csodaszép látvány tá­rul innen a környékre. De lenn, a völgy­ben, a községben már várnak ránk. Az önkormányzat földszintes épületé­ben fogad Pintér Bertalan polgármester. Alig helyezkedünk el, a falu vezetője máris belevág a közepébe.- Dinamikusan fejlődő település Nógrádsáp - mondja - évente ötven-het- venmillió forintra pályázunk. Az elmúlt időszakban egy fillér adósságot sem ter­meltünk, sőt, tizenbatmilliós „plusszal” zártuk a tavalyi költségvetést. Miért? Úgy is fogalmazhatnék, mi nem összébb húztuk a nadrágszíjat, hanem új lyuka­kat fúrtunk rá. Nagyon odafigyeltünk a takarékos gazdálkodásra. Csak olyan fej­lesztésekbe kezdtünk, amelyekre volt állami pénz, központi támogatás. Ezek­hez mindig sikerült több-kevesebb ön­részt hozzáillesztenünk. Korszerűsítet­tük a faluközpontot, a falumúzeumun­kat, az óvodai konyhát, felújítottunk a felsősápi falurészen, új hőszigetelési rendszert kapott az iskola, napelemes megoldással oldottuk meg a fűtést, ezek­hez mind-mind találtunk forrást. Az in­tézményeinknél is takarékoskodtunk: amíg az iskola hozzánk tartozott, és nem vette át az állam, lényegében a nyolc plusz négy osztályos oktatást (hiszen szakképzés is működik) egy átlag álta­lános iskola költségvetéséből működ­tettük. Igaz, hogy a pedagógusok nem kaptak semmiféle többletjuttatást, pél­dául ruhapénzt, de ezt én is megvon­tam magamtól. Éppen az eredményes gazdálkodás miatt Nógrádsáp kikerült az adósság­konszolidációból. Ennek ellenére re­ménykednek benne, hogy valami fajta pénzügyi támogatást kapnak majd a kormánytól.- Személy szerint úgy gondolom, azok a települések, akik okosabban sá­fárkodtak a saját lehetőségeikkel, meg­érdemlik, hogy ugyanúgy anyagi segít­séghez jussanak, mint azok, amelyek kis híján csődbe jutottak, vagy annak szélére kerültek - folytatja Pintér Ber­talan: - Mi nem azon törtük a fejünket, hogy akkor most „konszolidálnak” ben­nünket, és utána megint vég nélkül vesszük fel a hiteleket, hogy ismét ne­héz helyzetbe kerüljünk. Bízom abban, a kormány teljesíti az ígéretét, és mi is további központi pénzekhez jutunk. Több utcát újra kellene aszfaltozni, az intézményeinket folyamatosan karban kell tartani, lehet tehát feladat, amire el- költhetnék ez a támogatást. Nógrádsáp nem biztosíthat önmaga komoly foglalkoztatási lehetőségeket a lakóinak. A községben csupán néhány kisvállalkozás működik, amelyek gaz­dasági erejét jelzi, hogy az önkormány­zat iparűzési adóinak összege évente nem éri el a hárommillió forintot.- Itt élünk a Cserhát szívében, és na­gyon jó a közlekedésünk - vallja a pol­gármester: - Vác és Budapest közvetlen autóbusz-járatokkal elérhetők, sokan ingáznak a munkahelyükre, de a szom­szédos Bércéi üzemeibe is többen jár­nak dolgozni. Szorgos nép él a falunk­ban, jelenleg egyetlen munkanélküli polgárunk sincs. Hiszen vannak köz­munka-programjaink, amelyekben most összesen ötvenöt embert foglal­koztatunk. Ők rendben tartják a közte­rületeket, segédkeznek a konyhán, az iskola takarításában, a szociális étkez­tetés ebédkihordásánál. A község kulturális élete rendkívül szerteágazó. A programsorozat az egész évet átfedi. Kiemelkedik ebből a Sápi Kulturális Nyár eseményforgata­ga, koncertekkel, előadásokkal, amely­nek központja a gyönyörű szabadtéri színpad. Baráti kapcsolatok révén ér­keznek ide jórészt a fellépők, például egy fővárosi tánciskola tagjai, vagy könnyűzenei együttesek. Szintén fon­tos a Sápi Bor Napja október elején, ezen a környékbeli termelők teszik közkinccsé a nedűt, amit a hordókban érleltek. A község falunapja pedig az augusztus húszadikai ünnepkörhöz kapcsolódik. Ahogy Pintér Bertalan fo­galmazott végül: szeretnének hosszú távon a dél-nógrádi mikrotérség mű­veltségi, szellemi központja lenni. Az oldalt készítette: Hegedűs Henrik - Sztranyovszky Béla Egy kis falutörténet A régészeti feltárások szerint már a vaskorban, illetve később, az Árpádok idejében is éltek a je­lenlegi templom környékén. Az első írásos emlék Sápról 1219-ből származik, amikor egy zálogba adási vita kapcsán említi a Váradi Regestrum. 1312-ben a Saap név­változat tűnik fel, 1379-ben Alsó Saap a váci püspök birtokaként szerepel, míg az 1773-as hivata­los összeírásban már Alsó Sápp és Felső Sápp formákban jelenik meg a település. A két, szomszé­dos községet híres nógrádi főúri családok birtokolták, a XVÜl-XIX. században a Baloghy, majd a Hanzély család volt a földesúr, kúriájukat később Pásztor Illés vette meg, aki mintagazdaságot alakított itt ki, ami utóbb Forster Erik tulajdonába került. Az 1900-as évek fordulóján Al­sósápnak 460, Felsősápnak 404 lakosa volt. Nemsokára azonban annyira összeépült a két falu, hogy 1928-ban Nógrádsáp né­ven egyesítették őket. A második világháborút kö­vető időszakig a lakosság szin­te kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. Az emberek szá­mára a megélhetést a gabona - és takarmánytermesztés, a sző­lőművelés és a szarvasmarha­tenyésztés jelentette. Az 1950- es évektől a férfiak közül egyre többen jártak Budapestre - in­gázva - dolgozni, míg a nők többnyire itthon maradtak. Az 1960-as évektől kezdve folya­matos fejlődés veszi kezdetét, bár ezt nagyban akadályozta, hogy 1973-1990 között nem volt önálló községi tanács. Nógrádsáp a rendszerváltás­kor nyerte el ismét önállóságát, és rövid távú fejlesztési progra­mok kivitelezése során került sor az oktatás, egészségügy, a közvilágítás, a víz- és szennyvíz- hálózat kiépítésére, az energiael­látás területén bekövetkező fej­lesztésekre, korszerűsítésekre. Térfigyelő kamerák védelmében Három szomszédos telepü­lés, Nógrádsápon kívül még Nézsa és Legénd térfigyelő­kamera hálózata fut össze az önkormányzat irodájában. A „mindentlátó” szerkezetek felszerelése óta érezhetően nagymértékben javult a köz- biztonság. Csíptek már nya­kon autófeltörőket, egyéb tol­vajokat, garázdákat. Az egyik legérdekesebb esetet egy rög­zített felvételen meg is mu­tatja a polgármester. A vide­ón az látszik, amint az éjsza­ka közepén egy furcsa járású férfi halad el az egyik kame­ra alatt, majd néhány perc múlva már szemből tér visz- sza. Maga mögött egy kis kor­dét húz. Egy közeli épület elől „szerezte be” a járgányt, s olyan természetes módon vi­selkedik, mintha az övé len­ne. Kiderült, azért lopta el a „fúrikot”, hogy majd fát cipel­jen vele a falu széli erdőből. A helyi polgárőr egyesület tagjai azonban, a rendőrök segítségével hamar elkapták a tettest. Uniós és Állami forrásból Hl I ELLEHET ŐSÉG M1KROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vagy társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3^9% A; V f. HAÍCEAT Maximális összeg: 10 millió Ft ■ Maximális futamidő: 10 év • Türelmi idő: max. 12 hónap • Saját erő: 0% WmniámjkMZUti M«pítváay K-atOö Salgótarján, Mártitok út t. Elérhetőségeink: Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3100 Salgótarján, Mártírok út 1. Telefon: 32/520-303 E-mail: csorge.gabor@nmrva.hu

Next

/
Thumbnails
Contents